Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-10 / 41. szám

egyleti közlöny 1879—80. évi 8. számában megjelent azon cikkére, mely a szóbeli érettségi vizsgálat megszün­tetésével egyedül írásbeli vizsgálat tartását hozza javas­latba. S minthogy Székely szerint a Dr. Lutter cikkében felhozottak az érettségi vizsgálatoknak csak külsőségeire vonatkoznak, de az érettségi vizsgálat lényegére, a kö­vetelmény mértékére nem terjednek ki : szerzőnk a kér­dést ezen oldalról szándékozik vizsgálata tárgyává tenni. Mindenek előtt az érettségi vizsgálat történelmi fejlődését ismerteti, előadván, hogy az Poroszországban keletkezett az 1788-ki porosz királyi edictummal, s tu­lajdonkép az államfő beavatkozásának eredménye volt az állam érdekeinek megóvása tekintetéből, hogy azon ifjak, kik majdan az állami és egyházi hivatalok betöl­tésére lesznek hivatva, csak kellő előkészület után lép­hessenek az egyetemre, hogy ott aztán illető szakta­nulmányaikkal alaposan és sikeresen foglalkozhassanak. Csakhamar életbe lépett az ezután egyébb német álla­mokban is. Austriába 1849-ben vitetett s onnan mihoz­zánk is átültették, s míg az eredeti szabályzat idők foly­tán mindenütt, még Austriában is kisebb-nagyobb mér­tékben változtatáson, módosításon ment keresztül, nálunk maiglan is az osztrák 1849-ki érettségi vizsgálati sza­bályzat van nem annyira érvényben, mint szokásban. Ezen történelmi bevezetés után azonban oly annyira érdekes, meggyőző és tanulságos vizsgálódásokat teszen a gymnasium szervezetére, tantervére és tantárgyaira vonatkozólag, hogy e rövid ismertetés tulajdonkép csakis ezeknek kiemeléseért és summázásáért történik. Hazánkban több mint egy év óta élénk mozgalom uralkodik a gymnasiumok szervezése, rendezése körül. Midőn szerzőnk cikksorozatát irta, három hazai gym­nasiumi szervezet s tanterv állott készen előtte u. m. : a magyar államé, a ref. egy. tanügyi bizottságé és az erdélyi reformátusoké. Azon eljárás, amely szerint mindhármat elbírálja, abban áll, hogy azokat egy egész sereg, főként német gymnasiumokkal hasonlítja össze, s ezen összehasonlítás által annál élesebben tünteti fel a másiknak hibáit s fogyatkozásait. Abban, a mi a gymnasium feladata és célja, mind a mieink mind a külföldiek jóformán egyet értenek, hogy t. i. a gymnasium a görög és római irodalom s művelt­ség felhasználásával az egyetemre előkészítő, e mellett azonban azon öncéllal is biró intézet, hogy általános miveltséget nyújtson. E cél elérésére bizonyos számú évekig tartó rendszeres oktatásra van szükség. Német­országban hosszas tapasztalatok alapján azon meggyő­ződésre jutottak, hogy a gymnasiumnak, hogy növendé­keit az egyetemre előkészítse, legalább 9 évre van szüksége. Ezt belátva Bajorország is 1874-ben, addig 8 osztályú gymnasiumait 9 osztályuakká emelte. Sőt Würtembergben épen 10 éves a gymnasialis cursus, va­lamint felemlítendő az is, hogy Poroszországban is terve­zik a 10 évre felemelést. A magyar mindhárom tanterv mindazonaltal a gymnasiumi pályát csak 8 évre szabja — a magyar állami, mert az Entwurfból úgy vette át s mert Ausztriában is annyi, az erdélyi talán mert az államitól úgy sem térhet el, s mert tán a 9 év sok pénzbe kerül, a ref. egy. tanügyi bizottság inkább meg­van győződve a 9 év helyességéről s szükségességéről, a a mi minden tetemesebb költség nélkül is megvalósít­ható, ha mint Németországon is, célszerű berendezés mellett két osztály közösen hallgat némely tárgyakat, a 8 éves tantervet 9 évesre módosíttatni hatarozta. Azon­ban a legközelebb megtartott konventen opportunitási tekintetekből a 8 éves cursus állapíttatik meg, pedig ha a szavazatok non numerantur sed ponderantur : ak­kor kétségen kívüli a ref. statusban a 9 éves cursus dia­dala. Ime tisztelt olvasó ! szerzőnk tehát méltán látja a mi 8 éves gymnasiumainknak a külföldi 9 évekkel egy­bevetve hátrányát a kitűzött cél elérésére. Bizony né­zetem szerint is a 9 éves óbor a vele különben egyenlő természetű 8 éves óbornál mégis csak érettebb. Másik még sokkal szembetűnőbb hátránya a mi tan­terveinknek a külföldiekéhez képest a heti órák számának kisebbségében van. Székely először az egyes tantárgyak heti óra-számát állítja össze az általa egybehasonlítás végett felvett gymnasiumokban, kiszámítva azt is, hogy az összes tanórák hányadrésze esik az illető tantárgyra, azután az osztályok heti óra számát. Mi rövidség okáért csak az utóbbit vesszük át itt: Heti órák száma : (a 10 osztályban alulról felfelé) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Belga 21 25 25 27 27 28 26 — — — =179 Baseli 21 22 24 24 32 31 28 28 28 — =238 Berni 24 24 27 28 30 31 29 30 — — =223 Zürichi 25 29 31 33 33 33 33 — n — =217 Badeni 23 23 26 30 30 30 30 29 29 — =250 Porosz 24 26 28 30 30 30 30 30 30 — =258 O'.asz 22 22 22 23 23 25»/, 25 V2 267, — — =1897, Orosz 21 22 26 26 26 26 27 27 — — =201 Osztrák 22 23 24 25 25 24 25 25 — — =193 \\ iirtcinbtrgi 23 25 23 27 28 28 30 30 30 30 =274 Magyar állami 21 21 23 24 28 28 30 30 — — =205 Rrf.pgy.tan. biz. 20 20 24 23 25 25 28 28 — — = 193 Erdélyi ref. 22 21 23 24 26 27 26 26 — — =195 E számok, igazán találólag mondja szerző, dum tacent clamant. Ugyanis constatálhatni belőlök, »hogy azon gymnasiumok között, melyek érettségi bizonyít­ványnyal bocsátják ki növendékeiket, a mi gymnasi­umainkban a legkisebb az összes órák száma. Mert igaz ugyan, hogy a magyar állami tantervben 12 órá­val több van, mint az osztrák tantervben, és az olasz tantervben csak I89V2 óra van, de tekintetbe veendő, hogy az osztrák tantervben nincs modern nyelv, az olaszban pedig nincs vallás és modern nyelv ; ha tehát a nálunk modern nyelv tanítására fordított 19 órát az osztrák tantervbe tennők, akkor ott az órák száma 213-ra emelkednék; s ha az olasz tantervbe vallásra csak 12, és modern nyelvre 19 órát tennénk, itt meg 220l /^-re menne az órak száma. A schiveizi gymnasi­umokban is, még a 672 éves tanfolyamu zürichiben is, 82

Next

/
Thumbnails
Contents