Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-26 / 39. szám

fognak távozni, (kerületi gyűléseik miatt), s miután az allamkormany a képviselőket biztosította, hogy a középiskolai törvényjavaslat a közelebbi ülésszakon napirendre kerül : a konvent ne bocsátkozzék ez úttal az egyet, tanügyi bizottság altal a 8 és 9 osztályú gymnasiumok számara készített tanterv tárgyalásába. Ezzel szemben Dr. Kovács Ö. hivatkozva az idő rövidségére, de másfelől a középiskolai szervezés sürgősségére, azt javasolja, hogy mellőzve a többi részt, csak a középiskolákról szóló 3-ik fejezetét vegyék most targyalás ala, végül voltak olyanok, kik az összes tanügyi munkalatokat targyalni kívánták. Szavazás után a többség csak a 3-ik fejezet tárgyaiásat hatarozta el, előbb azonban az egyházi bíráskodásról szóló tervezetre nézve kimondták, hogy miután ez ellen minden kerületnek kifogasa van, egészen uj perrendtartás készíttessék, minek eszközlésére bizottság választatott, kötelességévé tétetvén, hogy munkálatát jövő év márciusáig elkészítse. Tagjai Beöthy Zs. elnöklete alatt: Szilágyi Dezső, Sípos Pál, Horváth Mihály, Teleky Péter, Hegedűs László, id. Kiss Áron, Ritoók Zsigmond, dr. Kolozsvári Sándor. Ugyanezen alkalommal az elnökség felkéretett, hogy ugy a királyi felségnél, mint a kerületeknél a zsinat össze jöhet és e érdekében szükséges lépéseket megtegye. A délutáni ülésben végre tárgyalás ala került a középiskolai tanügy. A tárgyalás a Molnar-féle konventi tervezet alapjan a tanügyi bizottságéval összeolvasva folyt. Az első vita a felett folyt, vájjon a női gymnasiumok a főgymnasiumokkal együttesen tárgyaltassanak, mint a konventi tervezet teszi, vagy a női iskolák, felső leányiskolák címén az alsó iskolák soraba tétessenek, mint ezt a tanügyi bizottság javasolja. Molnár, Hegedűs, Révay, pártoló, Török, Beöthy, Dobos, Kiss A. ellenző felszólasara a többség törölte a középiskolák sorából a felső leányiskolákat. De törölte a reáliskolákat is, minthogy ilyek felallitása nem vallási és egyházi érdek. Marad tehát a tanügyi bizottság javaslata szerint: s

középiskolai intézetek s gymnasiumok.® A tervezet altalanos részének többi tj-ai a tanügyi bizottság módosítása szerint fogadtatott el, a szövegben lévő »főegyháztanács& helyébe mindenütt „Egyetemes konvent* tétetvén. A gymnasiumokról szóló külön fejezetnél a gymnasium meghatározása keltett egy kis vitat, melyben Molnár, Török, Nagy P. stb. vettek részt. Elfogadtatott a tanügyi bizottság javaslata azon hozzáadással, hogy a gymnasium az elébe tűzött célt „a görög és római nyelv és irodalom felhasznalasaval* éri el. A nyolc vagy kilenc osztály kérdése beható eszmecsere utan ugy oldatott meg, hogy a szövegben a körülményék kényszerítő hatasa folytan 8 osztályról lesz szo, de az indokolásban kifejezik hogy a 9 oszt. gymnasiumot minden tekintetben jobbnak és célra vezetőbbnek tartjak. E kérdésben Török, Molnár, Hegedűs szólottak. A september 19-ki ülésben a gymnasiumi tervezet targyalásat folytatták. Kérdésbe tétetett, vájjon nem protestáns vallású tanarok alkalmazhatók-e r A javaslatok szerint nem, s ezt fogadtak el. A tanarok kepesitesére nézve kimondatott, hogy csak oly egyének alkalmazhatók tanárokul, kik valamelyik egyetemen, vagy legalabb oly nyilvános főiskolánál, melyen a jelen szabalyzatnak megfelelő bölcsészet-természettudomanyi és tanárképezde van, az illetékes vizsgáló bizottság elótt ugy az altalános műveltségre tartozó tárgyakból, mint saját tanszakukból a képesítő vizsgalatot letették és az illető szakban középiskolára oklevelet nyertek, nem különben azok is, kik szakjukban a tudományos irodalom terén magukat kitüntették. A tanarok száma felett hosszas és heves vita fejlett ki. A konventi tervezet 8 osztályú gymnasiumban legalabb 12, hat osztályúban 8, 4 osztályúnál legalabb 5 tanárt kíván alkalmaztatni. A tanügyi bizottság legalabb annyit, a hány osztály van. Molnár A. erősen argumentál a konventi javaslat mellett, dacara szegény helyzetünknek, kötelességünk iskoláinkat emelni, az azokban működő erőket szaporítani ; az állam is ennyit javasol. Hegedűs hiszi, hogy iskolafenntartó hatóságaink nem maradnak a minimalis számnál; de legyünk tekintettel a kisebb gymnasiumok anyagi erejére is. Tóth S. a kerületek véleményére hivatkozva a tanügyi bizottság javaslatat védi; Dr. Kovács ü. szintén visszautasítja Molnár azon nyilatkozatát, mintha főgymnásiumaink nem allananak a kor színvonalán. Fejes is ez értelemben nyilatkozik, mert nem akarja túlságos adóval terhelni az egyes egyházkerületeket, midőn az állam semmit sem tesz iskoláink érdekében. Balogh Fer. közvetítő indítványt tesz, hogy a 4 osztályú real, 4, a 6 oszt. 7, a 8 oszt. gymnasiumnál 10 tanár alkalmaztassák. Szász D. a tanerők szaporitasat súrgeti; ez életkérdése a mi iskoláinknak, aldozatra kell felhívni a reform, közönségét, az allamtól is úgy remélhetni valamit; a conventi javaslatot partolja s csak szükség esetén fogadja el a Balogh módosítását. Mocsáry, Szentpétery, idealismusnak tartjak az ily magas követeléseket, s veszélyt latnak benne, sőt provinciális kis gymnasiumaink bizonyos bukását. Nagy Péter a Balogh módositásara szavaz, de az átmeneti intézkedések között időt kér annak megvalósítására*. Szóltak még a tanügyi bizottság javaslata mellett Pap G., Csonka Ferenc, de ujabb argumentumok nélkül. Névszerinti szavazas utján 11 szóval 9 ellenében a Balogh F. javaslata fogadtatott el, mely szerint S osztálya gymnasiumnál legalább 10, 6 oszt.-nál 7, l oszt.-nál 4 tanár alkalmazandó. A tanárok óraszámára nézve Molnár A. elfogadja a tanügyi bizottság azon javaslatát, hogy az igazgató nem teljes gymnasiumnál 16, teljesnél 12, a többi tanarok pedig 20 heti óranal többre ne köteleztessenek ; de meghatározandónak véli a maximalis óraszámot is. Intézeteink érdeke kívánja ezt. Sok tanár jelenleg maS intézeteknél, és maganházaknal forgácsolja el erejét, saját iskolai teendőjét pedig botrányoson elhanyagolja. Adjunk tisztességes fizetést tanarainknak, de aztán kívánjuk ís meg tőlük, hogy teljes erővel szenteljék ma-78*