Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-26 / 39. szám

gukat iskoláinknak. Török javasolja, hogy ne tétessék kiilömbség az igazgató és más tanárok között, adjon mindenik egyenlő számú órát, de az igazgató kapjon külön fizetést az igazgatói teendőkért. Nagy fonákságnak tartja az államnál divatos rendszert, hogy az igazgatónak kevesebb órája, de több fizetése van társainál. Az igazgató csak primus inter pares, mint a püspök az esperesek között, vagy ezek a lelkészek fölött. Tudja, hogy az állam a tanulmányi felügyelet végett privilegizálja az igazgatót; de ennek a mai tanárképzés és szélsőségre vitt szakrendszer mellett nincs semmi praktikuma, mert az igazgató is csak a maga tárgyához ért, s így az oktatást harmonicusan vezetni nem képes. E célból akadémiai tanárokat kellene a felügyelettel megbízni. Peterdy nem kivánja a tanórak maximumát kötelezőleg megszabni; szabadságaban korlátozni a tanárt nem látja helyén. Elfogadtatott a tanügyi bizottság javaslata. A tanárok fizetésére nézve sem a konventi tervezetet nem fogadták el, mely a minimalis összeget, lakason vagy lakbéren kivül iooo frtot javasol, sem a tanügyi bizottságét, mely teljes gymnasiumnál iooo, kisebbnél 8, illetőleg 7 száz frtot ajánl, hanem a fizetések megállapítását az egyházkerületekre, illetőleg a fentartó testületekre bízták. A délutáni ülésben került tárgyalás és nagy vita ala a német nyelv ismeretes kérdése a tantárgyak megállapításának folyamában. Az egyetemes tanügyi bizottság e tárgy kötelező taníttatását mellőzni kivánja. Révay L. védelmére kél a német nyelv tanításának, mert a német néphez és culturához való viszonyunknál fogva nem nélkülözhetjük, aztán ha kihagyjuk, nagyon megnehezítjük az állami intézetekbe való átlépést, hol a német nyelv kötelezett tantárgy. Hegedűs L. a németet épen nem találja oly képző hatásúnak, hogy ki ne lehetne hagyni. Antal csak feltételesen kivánja felvétetni. Molnár okvetlenül felvétetni akarja, mert ezúton nem fél a germanízaciótól. Elzárni az ifjút a német nyelvtől, annyi volna, mint sok kiváló pályától elzárni ; fakultative taníttatni nincs értelme. Pap G. a Molnár nézetét pártolja. Mocsáry ellenzi a felvételt, nem azért, mintha a germanizácíótól félne, hanem azért, mert nagyon kevésre haladnak benne ifjaink; aztán azért is kiküszöbölné a németet, mert ennek tanításában a közös ügyesség kifejezését latja. Szász 1). azért partolja a felvételt, mert német nyelv nélkül prot. iskoláink érettségi bizonyítványait nem fognák az egyetemeken és polytechnikumokon elismerni. Szentpétery szintén a német nyelvre szavaz, mert iskoláink azonnal elvesztenék épen a legvagyonosabb szülők gyermekeit; Fejes a tulhalmozottság szempontjából kihagyatni javasolja, Szabó János a nyelv szükségessége miatt felvétetni kivanja, Baksay részint a tudományos tulhalmozottság, részint a szülők kiadásainak apasztása céljából mellőzendőnek véli. Névszerinti szavazás utján a többség lö szóval 6 ellenében a német nyelvet a kötelezett tárgyak között meghagyta. Ezután a gymnasiumról szóló §-ok minden vita nélkül, néhány apróbb módosítással elfogadtattak. A szept. 20 iki ülésben a „gymnasiumok igazgatása és hatóságai* című fejezet tárgyaltatott. A „gymnasiumi iskolaszék* helyett „igazgató tanács*-ot tettek. Az igazgatók választása ügyét, mind azt, hogy kik, mindazt, hogy hány évre válaszszák, az egyházkerületekre bízták. Az egyes egyházak vagy egyházmegyék altal fentartott gymnasiumokat az egyházmegye felügyelő s kormányzó befolyása alá helyezték, következőleg, az ezek által fenntartott iskolák tanárai fegyelmi tekintetben az illető egyházmegye alá tartoznak. Az oktatásra való szakszerű felügyeletet az egyházkerületekjogkörében hagytak, habár Molnár A. nagyon harcolt a középiskolai tanfelügyelői intézmény mellett, és pedig hogy ne az egyes egyház, hanem a konvent nevezzen ki 3—4 ily felügyelőt. Ez intézmény behozatalát főként Mocsáry és Hegedűs ellenezték. A vagyonkezelésre vonatkozó pontokat változtatás nélkül elfogadták. A gymnasiumi tervezet megállapítása után Hegedűs L. indítványt terjeszt elő. Letárgyalván, úgymond azon pontokat, minők az országos gymnasiumi törvényjavaslatban is foglaltatnak, ezzel kimutattuk, hogy egyrészről miként értelmezzük az 1791 ik 26. törv. c.-ben biztosított iskolai automiánkat, másfelől, hogy miként akarjuk iskoláinkat szervezni s azok felett a felügyeletet mi magunk gyakorolni. De ez nem elég ; hanem más oldalról fel kell mutatnunk azt is, hogy az allamnak iskoláink feletti legfőbb felügyeleti jogát miként kívánjuk értelmezni. Legcélszerűbbnek látná ebbeli nézetünket az iskolák igazgatási fejezetébe beilleszteni. Hegedűs ezen indítványa értelmében a következő új § tétetett be a tervezetbe: „Az állam legfőbb felügyelet gyakorlása érdekében a fennálló törvény és jogszokás szerint az illető egyházi hatóságok utján középiskoláinkról évenként felterjesztendők : a statisztikai adatok, a tanterv, tanrend, tanárok létszámára és képesítésére vonatkozó adatok, zárjelentések, az érettségi s egyébb vizsgákra vonatkozó jelentések, a használt tankönyvek jegyzéke s kivanatra magok a a tankönyvek is.* Peterdy még a a domestica-bizottság munkalatat kívánná fölvétetni; de a tagok legnagyobb része már induló félben lévén, a sürgető felszólalás elhangzik. Ezzel a konvent befejezte nyolc napig tartott tanacskozásait. Nagy szorgalommal és kitartással dolgozlak, habár a gyakori napirend feletti s az erőszakosan beékelt zsinattartási vita mellőzésével nehany ülést megtakaríthattak volna. Ezen egy körülmény leszámitasaval a konventi képviselőknél egyenként és együttesen oly önzetlen ügybuzgalmat, érdeklődést és ügyszeretetet tapasztaltunk, mely előtt tisztelettel hajlunk meg. Adja Isten, hogy az egyetértés és önzetlenség lelke békével és sikeresen fejezze be a már javaból elvégzett munkát. Szots Farkas.