Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-26 / 39. szám

gukat iskoláinknak. Török javasolja, hogy ne tétessék kiilömbség az igazgató és más tanárok között, adjon mindenik egyenlő számú órát, de az igazgató kapjon külön fizetést az igazgatói teendőkért. Nagy fonákság­nak tartja az államnál divatos rendszert, hogy az igaz­gatónak kevesebb órája, de több fizetése van társainál. Az igazgató csak primus inter pares, mint a püspök az esperesek között, vagy ezek a lelkészek fölött. Tudja, hogy az állam a tanulmányi felügyelet végett privilegi­zálja az igazgatót; de ennek a mai tanárképzés és szélsőségre vitt szakrendszer mellett nincs semmi prakti­kuma, mert az igazgató is csak a maga tárgyához ért, s így az oktatást harmonicusan vezetni nem képes. E célból akadémiai tanárokat kellene a felügyelettel meg­bízni. Peterdy nem kivánja a tanórak maximumát köte­lezőleg megszabni; szabadságaban korlátozni a tanárt nem látja helyén. Elfogadtatott a tanügyi bizottság javaslata. A tanárok fizetésére nézve sem a konventi terve­zetet nem fogadták el, mely a minimalis összeget, la­kason vagy lakbéren kivül iooo frtot javasol, sem a tanügyi bizottságét, mely teljes gymnasiumnál iooo, ki­sebbnél 8, illetőleg 7 száz frtot ajánl, hanem a fizeté­sek megállapítását az egyházkerületekre, illetőleg a fen­tartó testületekre bízták. A délutáni ülésben került tárgyalás és nagy vita ala a német nyelv ismeretes kérdése a tantárgyak megállapításának folyamában. Az egyetemes tanügyi bizottság e tárgy kötelező taníttatását mellőzni kivánja. Révay L. védelmére kél a német nyelv tanításának, mert a német néphez és culturához való viszonyunknál fogva nem nélkülözhetjük, aztán ha kihagyjuk, nagyon megnehezítjük az állami intézetekbe való átlépést, hol a német nyelv kötelezett tantárgy. Hegedűs L. a né­metet épen nem találja oly képző hatásúnak, hogy ki ne lehetne hagyni. Antal csak feltételesen kivánja fel­vétetni. Molnár okvetlenül felvétetni akarja, mert ez­úton nem fél a germanízaciótól. Elzárni az ifjút a né­met nyelvtől, annyi volna, mint sok kiváló pályától el­zárni ; fakultative taníttatni nincs értelme. Pap G. a Molnár nézetét pártolja. Mocsáry ellenzi a felvételt, nem azért, mintha a germanizácíótól félne, hanem azért, mert nagyon kevésre haladnak benne ifjaink; aztán azért is kiküszöbölné a németet, mert ennek tanításában a kö­zös ügyesség kifejezését latja. Szász 1). azért partolja a felvételt, mert német nyelv nélkül prot. iskoláink érett­ségi bizonyítványait nem fognák az egyetemeken és polytechnikumokon elismerni. Szentpétery szintén a né­met nyelvre szavaz, mert iskoláink azonnal elvesztenék épen a legvagyonosabb szülők gyermekeit; Fejes a tul­halmozottság szempontjából kihagyatni javasolja, Szabó János a nyelv szükségessége miatt felvétetni kivanja, Baksay részint a tudományos tulhalmozottság, részint a szülők kiadásainak apasztása céljából mellőzendőnek véli. Névszerinti szavazás utján a többség lö szóval 6 ellené­ben a német nyelvet a kötelezett tárgyak között meghagyta. Ezután a gymnasiumról szóló §-ok minden vita nélkül, néhány apróbb módosítással elfogadtattak. A szept. 20 iki ülésben a „gymnasiumok igazga­tása és hatóságai* című fejezet tárgyaltatott. A „gym­nasiumi iskolaszék* helyett „igazgató tanács*-ot tettek. Az igazgatók választása ügyét, mind azt, hogy kik, mindazt, hogy hány évre válaszszák, az egyházkerületekre bízták. Az egyes egyházak vagy egyházmegyék altal fentartott gymnasiumokat az egyházmegye felügyelő s kormányzó befolyása alá helyezték, következőleg, az ezek által fenntartott iskolák tanárai fegyelmi tekintet­ben az illető egyházmegye alá tartoznak. Az okta­tásra való szakszerű felügyeletet az egyházkerületek­jogkörében hagytak, habár Molnár A. nagyon harcolt a középiskolai tanfelügyelői intézmény mellett, és pedig hogy ne az egyes egyház, hanem a konvent nevezzen ki 3—4 ily felügyelőt. Ez intézmény behozatalát főként Mocsáry és Hegedűs ellenezték. A vagyonkezelésre vonatkozó pontokat változtatás nélkül elfogadták. A gymnasiumi tervezet megállapítása után Hege­dűs L. indítványt terjeszt elő. Letárgyalván, úgymond azon pontokat, minők az országos gymnasiumi törvény­javaslatban is foglaltatnak, ezzel kimutattuk, hogy egy­részről miként értelmezzük az 1791 ik 26. törv. c.-ben biztosított iskolai automiánkat, másfelől, hogy miként akar­juk iskoláinkat szervezni s azok felett a felügyeletet mi magunk gyakorolni. De ez nem elég ; hanem más oldal­ról fel kell mutatnunk azt is, hogy az allamnak iskoláink feletti legfőbb felügyeleti jogát miként kívánjuk értel­mezni. Legcélszerűbbnek látná ebbeli nézetünket az is­kolák igazgatási fejezetébe beilleszteni. Hegedűs ezen indítványa értelmében a következő új § tétetett be a tervezetbe: „Az állam legfőbb felü­gyelet gyakorlása érdekében a fennálló törvény és jog­szokás szerint az illető egyházi hatóságok utján közép­iskoláinkról évenként felterjesztendők : a statisztikai adatok, a tanterv, tanrend, tanárok létszámára és képesítésére vonatkozó adatok, zárjelentések, az érettségi s egyébb vizsgákra vonatkozó jelentések, a használt tankönyvek jegyzéke s kivanatra magok a a tankönyvek is.* Peterdy még a a domestica-bizottság munkalatat kívánná fölvétetni; de a tagok legnagyobb része már induló félben lévén, a sürgető felszólalás elhangzik. Ezzel a konvent befejezte nyolc napig tartott tanacs­kozásait. Nagy szorgalommal és kitartással dolgozlak, ha­bár a gyakori napirend feletti s az erőszakosan beékelt zsinattartási vita mellőzésével nehany ülést megtakarít­hattak volna. Ezen egy körülmény leszámitasaval a kon­venti képviselőknél egyenként és együttesen oly önzetlen ügybuzgalmat, érdeklődést és ügyszeretetet tapasztaltunk, mely előtt tisztelettel hajlunk meg. Adja Isten, hogy az egyetértés és önzetlenség lelke békével és sikeresen fejezze be a már javaból elvégzett munkát. Szots Farkas.

Next

/
Thumbnails
Contents