Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-26 / 39. szám

téren működő osztályok között, a jogász osztalyban talalható a legtöbb képes existentia. Nem hagyható figyelmen kivül az sem. hoerv a joghallgatókra nézve különösen az egyetemi tanfolyam nagyon sok vonzó oldallal bír, különösen annal fogva, hogy az egyetemi joghallgató idejével egészen szabadon rendelkezik. Ezért az egyetemi joghallgatók igen nagy része a szorgalmi időszakot vagy otthon vidéken, vagy írodaban tölti ugy, hogy ra nézve a joghallgatóság csak mellékes dolog, főfoglalkozás pedig, melyből magát önallólag fenntartja, az irnokoskodás. Ilogy e tekintetben mennyire kényelmes helyzete van az egyetemi joghallgatóknak, mutatja azon körülmény, miszerint nem ritkán rendes nyilvános egyetemi joghallgatók vidéki városokban, hol az egész évet töltik — állandóan alkalmazott írnokok egyszersmind — a mi csakis a jogi szakpalyan történhetik meg. Mindezen okok, sokkal inkább tódítják az ifjúságot a jogi szakra, mintsem a jogakadémiák nagy száma és könnyen hozzá férhetősége ; annyira, hogy a 13 jogakadémia együtt véve jelenleg sem bír akkora népességgel, mint maga a budapesti egyetem jog- és államtudományi kara, jövőre pedig — mint a tapasztalás mutatja — mindinkább ala száll e jogakadémiák népessége. Ue ha a miniszter úr azon nézetben van, hogy a jogakadémiak létszámának leszállítása kiválóan jótékony hatással lenne az ifjúságnak a jogi szakpályára való tódulásának meggátlására. úgy véljük e célból a saját vezetése alatt álló királyi jogakadémiákat megszüntetheti. Hogy pedig ezek népessége a megmaradandó felekezeti jogakadémiakba fogna tódulni: ezen képzelt veszély elhárításáról gondoskodott már az ügyvédi • rendtarfas és jogtanulmanyi szabályrendelet akkor, midőn a leendő ügyvédeket tudori szigorlat letételéi e kötelezte, a szigorlat felvetelét pedig egyedül az egyetemre ruházta, mi altal a jogtanuló ifjúságot kényszerítő erővel terelte az egyetemre. Ennek igazolására szolgai bármelyik, de kúlönösen a pápai helv. hitv. jogakadémia helyzete, mivel tények mutatják, hogy itt a jogtanulók, majdnem kivétel nélkül a pápai ref. főgymnasiumból vonatnak ide és ezen tanulók száma is annyira megfogy az utolso _evekre, hogy az utolsó két év hallgatóinak száma az első és második év hallgatói számanak felét, sőt harmadat sem teszi. Ezért a királyi jogakadémiákat, ha a Nm. miniszter ur megszüntetni óhajtja, megteheti azt nézetünk szerint a nélkül, hogy aggódnia kellene, miszerint a felekezeti jogakadémiák fogják az egyetemi oktatastól elvonni az ifjúságot. A jogakadémiak óhajtandó megszüntetésének másik indokául hozza fel a miniszter úr azt, miszerint jogakadémiákon a jogi szakképzés nem all a kor szinvonalan és a tanuló ifjúság iránti követelmények különösen a felekezeti jogakadémiákon az egyeteminél alantabb fokon allanak. Kétségtelen, hogy ref. felekezetünk, mely iskolait sajat híveinek áldozatkészségéből tartja fenn : nem rendezheti be jogakadémiáit akkora számos tanerőkkel, mint teszik ezt az allam altal dúsan dotált és terjedelmes sajat vagyonnal biró egyetemek ; nem kelhet versenyre az állammal, éppen a tanári fizetés csekélyebbségénél fogva egyes nagyhírű tudósoknak tanárokul való megnyerésére nézve, és e tekintetben magunk is érezzük az allami egyetemekhez viszonyítva hátrányos helyzetünket. De ettől eltekintve, jogakadémiáink mindig igyekeztek a joghallgatóknak lehető alapos képzettséget nyújtani, a mit hogy milyen eredménynyel értek el, azt az ezen jogakadémiákból kikerült s a közügy terén érdemeket szerzett nem egy jelesünk képzettsége mutatja. De magaban tekintve is a dolgot úgy vagyunk meggyőződve közönségesen ismert tények alapján : hogy az egyetemi jogi szakoktatásnak kiváló tehetségű és szorgalmú ifjaknál mutatkozó kétségbe vonhatlan nagy előnyei meglehetősen leszállíttatnak a kevésbé szorgalmas és tehetséges ifjakra háramló hátrányok altal és kiegyenlíttetnek a jogakadémiáknak éppen ezekre nagyobb figyelmet fordító tanítási módszere altal. Mert azon tények ellenében, hogy a budapesti kir. egyetemen a sok ünnep és ünnepélynap beszámításával is az egész évi szorgalmi idő nem egészen 7. hónap ; hogy az ifjúságnak alig fele latogatja az előadasokat, mert némely előadásokra, ha a hallgatók mind megjelennének, a helyiségbe be sem férnenék ; a hallgatók túlságos számánál a tanár és tanuló közötti csekély érintkezésnél fogva, a tanároknak hallgatóikra semmi személyes befolyásuk nincs : a jogakadémiák, az ifjúság vezetése, szorgalomra buzdítása, szigorúbb rend- és fegyelemhez szoktatása altal különösen helv. hitv. jogakadémiáink a rendszeres bölcsészetnek minden joghallgatóra kötelezetté tétele altal, nagy előnyt mutatnak fel. Ezen okon, ha nem hivatkozhatnánk is jogakadémiáink védelmére a Nm. vallas- és közoktatási miniszter úr által, a jogi szakoktatás reformja tárgyában összehívott enquette egyes, az egyetem körén kivül alló tagjainak szakértői nyilatkozataira, melyek szerint az egyetemi jogi szakoktatás eredménye a jogakadémiánál kielégithetőbbnek alig mondható : bizonnyal joggal felemlíthetjük azt, hogy az egyetemi joghallgatók közül sokkal nagyobb százalék vész el és megy tönkre testileg, szellemileg, jellemileg és lesz terhe a társadalomnak, mint a szigorúbb fegyelem alatt levő, helv. hitv. jogakadémiánkban tanuló joghallgatók közül, a hol nincs és nem is lehet reá eset: hogy a tanuló ifjak éveken keresztül joghallgatókép szerepelnek, a nélkül, hogy csak egy tanévet is kellőképen bevégeznének, a mi a szülőknek csak évek multával jut tudomására. A mi pedig a tanulók irányában fennforgó követelményeket végeredményben illeti, arra nézve úgy vagyunk meggyőződve, hogy mivel az államvizsgalatok felvételének joga az állam altal kinevezett bizottságok kezébe, tudori szigorlatok joga az egyetemi tanarok kezébe van letéve : a jogakadémiai növendékektől nem kevesebb, de több képzettség követeltetik, mint az egye-