Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-09-19 / 38. szám
tésének biztosítására szolgalandó alaptőkéül 25000 frtot, a collégium részéről, az egyetem altal e célra egyszer eszközlendő gyűjtés feltétele alatt, nagylelküleg felajánlott, egy év alatt kiépítendő 4 tantermet és egy oratoriumot, az alumneum, ösztöndijak stb. élvezetét. Igy tehát, tekintve az összes áldozatokat, miket a szeretett, buzgó főpásztor ismert kitűnő szervező tehetsége mar is összehozott és lelkesítő buzdítása már is teljesen biztosított s a Collégium ismert nemes áldozatkészsége felajanlott — több mint 100.000 forint alaptőkének megfelelő aldozat az, mit az egyetem javara a tiszai kerület meghozni hajlandó, feltéve, hogy az az ev. egyetemes theologiai akadémiat Eperjesen felalhtani és a teljes akadémia eszméjét megvalósítani kész. Az előnyök, melyeket ezen terv az eddigivel szemben feltüntet pedig a következők : 1. Az akadémian tisztán theologiai tanarok lógnak tanítani. 2. A tervezett 5 r. tanariszék helyett, 6 rendes tanáriszék van biztosítva. 3. A jövőre utalt akadémiai epiilet biztosítva van mar az akadémia, felallitása illetőleg megnyitasa idejere, mert mar 1881-ben hasznaihatók a felajanlott s az alatt biztosan kiépülendő tanhelyiségek ; 4. A mi fő, az egyetemre az altal semmi új teher nem hátúi (a gyűjtés kötelezettségét mar a múltban is magara vallalta az egyetem) ; 5. Lehetővé tétetik az egyetemnek a két seged tanar alkalmazasával az akadémiat bármely külföldi theol. facultas tanítóinak szamaval ellátni — és végül 6. ha a protestáns missió eszméjét, melylyel az esperesi theol. akadémia bir, és a hazafiak rokonszenvét nem is említjük, közvetve az egyetem másik kedves gyermeke, az egyetlen ág. hitv. ev. jogakadémia is előnyben részesül az altal, hogy az eddigi theologiai tantermek neki átadatván, jelenleg is elegendő tantermeihez még ujakat is kaphat stb. Ha tehát ezen ügy ilyetén nagyszerű fordulatára tekintünk, lehetetlen azon őszinte, forró kívánsággal nem fordulnunk a mindenható atyához : áldja meg az általános tisztelt buzgó főpásztor és az azt lelkesen támogató kerület, nem különben nagyszerű eszmékért mindenkor lelkesülő eperjesi collégium törekvését, szándékát — és adja megérnünk, hogy a legfőbbekben, a pénzbeli szükségletekben és a helyiség kérdésében így biztosított ev. egyetemes theol. akadémia Eperjesen mielőbb megnyittassák hazai protestáns egyhazunk díszére és javára ! A belső-somogyi ref. egyházmegye véleménye a vallás- és közoktatásügyi ministermmnak a, felekezeti jogakadémiák ügyében tett felhívására. Jóllehet alulírott egyházmegye,teljesen indokolatlannak tekinti s nyilvánítja a nm. min. úrnak a prot. jógák adémiak ellen emelt azon vádját, hogy azok, mint a tudatlanság fészkei képzett jogászok helyett csakis életképtelen elemeket bocsátva ki, a szellemi proletariátust nevelik : mindamellett elismerve a min. úr leiratanak komoly figyelemre méltó intentióiát s kombinalva úgy sajat főiskolánk korlatolt anyagi helyzetét, mint a fóis" kolat alkotó külömböző szakintézeteknek prot. egyházi érdekeinkhezi közelebb vagy tavolabbi viszonyát, azon álláspontra helyezkedett, melyet egyházkerületünk egyik kerületi gyűlésében programmszeriileg mondott ki, amidőn ezen egymásutánt állította fel: »1., gymnasium ; 2., jó tanitó- és 3., lelkészi kepezde, 4., s ha lehet jogakadémia®, s mely intentió- s programmtol az egyházkerületnek fiai, főiskolajanak jó hirneve s a hazai és nemzeti kulturális érdekek- szempontjából nem szabad eltérnie ; vagy mivel fajdalom egyik gyűlésén, az ügyvédi elem túlbefolyasa következteben már is eltért, vissza kell ahhoz térnie, ha csak a hazai viszonyainkat annyira sújtó extensiv gazdalkodas kikerülhetlen következményeinek nem akarjuk tanügyünket is kitenni. Mert hogy kerületünk gymnasiuma nem annyira erős, mint gyenge, tanúsítja azon körülmény, hogy a tanitvanyoknak több mint 1 /4 -dét szükségesnek latjak privative is taníttatni, s még inkább a közvizsgalati számos gyenge felelet. Hogy jó tanitóképezdéje nem is lehet, amidőn szaktanarok helyett dilettánsok kezelik a kepezdét s midőn 15. tanar szakgatott tamtasa teszi képtelenné az egységes, az összhangzatos képzést, azt minden szakértő, sőt gondolkozó is elismeri annyira, hogy az ellenkező csak önámítás. Hogy jó theologiai tanintézete nem lehet főiskolánknak, holott a gyakoriali lelkészképzés teljesen ignoralva van benne, azt bizonyítani is felesleges, de számos okokkal is bizonyítható volna, ha felesleges inunkat akarnank tenni. S hogy főiskolánkban fájdalom ! sok a hiány, eleg bizonyítékul felhozni, hogy tanárainak 1 /,> - cl része immár a kiérdemelt nyugalom méltó candidatusa, kiktől többé sem az itjukor tüzét, sem a férfikor munkabírását, sem a tudományokkal való folytonos haladast s így a kellő eredményt joggal vagy csak méltányosan is várni nem lehetvén, egyházkerületünknek ugy tanintézete mint emeritus tanárai iránti elengedhetlen tiszte, kiérdemelt nyugalomba helyezni azokat, akiknek egy életfárasztó, kimerítő munkája után, oly édes a nyugodalom és mire a hála is kell, hogy kötelezze egyházkerütetiinket. Hogy nincs állandó igazgató a főiskolában, sem annak egyes szakaiban, régtől elismert s bizonyítani felesleges baj, s hogy e bajon, azon tehát, hogy legyen az intézetben olyan, aki mintegy argusi őrszem, éjjel nappal felügyeljen, hogy úgy a tanár kitartsa órait pontosan, mint a tanítvanyok serege megjelenjen azokon szorgalmasan; felügyeljen, hogy a tanári karban, mint az. ifjúságban nemes irányú testületi szellem, a folytonos haladási törekvés meglegyen, s e törekvés akadalyai, egyfelől elháríttassanak, másfelől a nemes törekvés szent