Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-19 / 38. szám

vitessék oda is, a hol nincs. Hasonló szellemben nyilatkozik Molnár Aladár, hozzátévén, hogy mar csak azért is helyes a tanácsbirói intézmény, mert a ker. képviselők évről évre választatván, közgyűléseink hullámzók lennének, ha ily maradandó s a gyűlési kormányzási tárgyaknak folytonos ismeretében lévő tanacsbirak abból hianyoznanak. Hatarozat az lett, hogy az eredeti szöveg megtartásával az e. kerületi tanácsbirói intézmény minden e. kerületben nieghonosíttassék. A 3-ik napi ülésben a zsinatról szóló fejezetet, egy par apró módosítással gyorsan letargyalvan, az | j,országos egyházi tanács* intézményére tértek at. E fejezetnek majd minden pontjánál vita tamadt. A kerületek véleményei is eltérők. A dunamelléki elfogadja az országos egyhaztanacsot, de hogy ne a zsinat alakítsa tíz évenként, hanem országos közgyűlés, püspökökön és gondnokokon kivul 20 tagból a kerületek altal választva; a tiszantuliak, erdélyiek elfogadják, ellenben a tiszaninneni kerület generál conventet óhajt. A szöveg tudvalévőleg oly egyházi főtanacsot javasol, mely „a magyarorszagi relormalt egyház legfőbb kormányzó és közigazgatasi hatósága* legyen, s tagjait 10 évenként a zsinat valassza. A szónokok eleinte a magok egyházkerülete propositióit ajanlgattak, polemizalva a többiek felfogasa ellen. Legtöbben azon aggodalmaskodtak, hogy e testület egyházi olygarchiava nő ki s magahoz ragadja a kerületek autonómiáját. Végre Molnár Aladar indítványa szerint először e hatósag jog- és hatáskörének megvitatását tűzték ki, s azutan tértek az uj testület nevének, összeállítási módjanak meghatarozasara. Altalaban megegyeztek abban, hogy e pont az egész alkotmany-szervezetben a lefontosabb, mert ha nem alkottatik egy közeg, mely az intézkedések végrehajtásáról gondoskodik, akkor minden eddigi munka csak az archívumnak szol. E hatósag neve »convent* lett, hataskörét pedig a következőkben allapitottak meg. A convent képviseli a magyar ref. egyhazat a többi hitfelekezetek iranyában, minden olyan ügyben, mely az egyhazat egyetemesen érdekli. Intezkedik az egyházkerületeket közösen erdeklo oly ügyekben, melyeket azok együtt vagy külön hozza felterjesztenek. A zsinat hatarozatait végrehajtja illetőleg végrehajtatja. Áll összesen 38 tagból, nevezetesen 5 püspök, 5 gondnok és 28 valasztott tagból, kiket 3 évenként az egyházkeriiletek választanak, dunantul és tiszáninnen 4—4, dunamellék és Erdély 6—6, tiszantul 8 tagot. Elnökei a legidősb püspök és gondnok. E szerint az egyetemes convent a magyar reform, egyhazat egyetemesen érdeklő ügyek elintézésére hivatott testület.8 E fejezet letargyalasa utan Beöthy Zs. kéri a konventet, hogy miután mar a zsinati előmunkálatok legfontosabb resze letargyaltatott, s mielőtt netán a képviselők szama is megapadna, tűzessék ki napirendre a sokak altal oly sóvarogva várt zsinat idejének és helyé nek megállapítása. Az indítványhoz többen hozzászóltak s a konvent abban allapodott meg, hogy a csütörtöki ülésben vitassák meg, legyen-e hat zsinat vagy ne? Szó'cs Farkas. Az ev. egyetemes theol. akadémiáról. Az ev. tisza kerületi gyűlésen indítvány tétetvén az iránt, hogy mivel a pozsonyi egyház mint egyik szerződő fél űjabb viszonyai, illetőleg az eredeti Ígéretnek altala való tetemes leszallítasa folytan, egy ev. egyetemes theol. akadémianak Pozsonyban való felalhtasa, legalabb a közel jövőben való felallítása, úgyszólván lehetetlenné lett, mert hiszen az egyetem nem adhatja beleegyezését ahoz, hogy az ő patrociniuma alatt olyan úgy mondott akadémia állittassék fel, melynek Összesen 5 tanára közül kettő gymnasiumi tanari kötelezettségekkel is bírjon — nem adhatja nevét egy olyan intézetnek, melynek jövőbeni fejlődése iránt alapos aggodalmakat taplalhat minden érdeklődő protestáns, sőt ha igaz az, a mit a tót lapok írnak, minden hazafias érzelmű magyar ember — nem adhatja beleegyezését ahoz, hogy az eleinte a pozsonyi egyház altal megígért épület helyett az egyetem költségén épitessék egy akadémiai épület, mely azutan a pozsonyi egyház tulajdona maradna s végül nem nézheti közönyös szemmel, hogy épen azon egyház, a melynek egykor csak azért adatott az elsőség, mert a legnagyobb ajánlatot tette, most midőn a lehető legkisebb ajanlattal lép fel (dacara annak, hogy a Pozsonyban tervezett akadémia híréből mar nevezetes hasznot húzott) az osztó igazsaggal homlok egyenest — a legnagyobb előnyben részesíttessék ; — tegyen ajanlatot a tiszai kerület az egyetemes gyűlésnek az egyetemes ev. theol. akadémianak Eperjesen való felallitása iránt : a kerületi gyűlés az indítványt magáévá tette s számolván a maga erejével s latvan, hogy az ev. egyetemes theol. akadémia felállítását biztosító ajanlatot a legreálisabb alapon teheti meg — egy Péchy Tamas ker. felügyelő, Cékus István superintendens, Brósz Jónat VI szab. kir. var. esp. felügyelő és Zelenka Pal ker. jegyző urakból álló bizottságot küldött ki, mely magat az eperjesi ker. collégiummal érintkezésbe tévén — az egyetemes gyűlésnek teendő javaslatot hatarozott tételekben nyújtsa be. A kerületi gyűlés altal kiküldött bizottság f. é. szeptember 12-én Cékus István superintendens ur elnöklete alatt*), a kinek mar oly sok nagyszerű intézmény köszöni lételét, Eperjesen a collégiumi pártfogósági gyűléssel közös értekezletre összeülvén — a mind két részről nagy lelkesedéssel felkarolt nemes ügy biztosítására szíves készséggel felajánlotta a következőket : először is a kerület részéről theologiai célokra mar most is fizetett évi 3400 frtot, a minek több mint 71 ezer forint tőke felel meg, ugyancsak a kerület részéről egy 6-ik tanar fize*) Péchy Tamás ker. felügyelő úr, a ki ez eszmének szintén nagy barátja, akadályozva volt megjelenni.