Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-19 / 38. szám

alabb mindeniken megéreztem a német szagot), nem felelnek meg céljuknak. Ez szabályokkal nem gyötri a gyermek gyenge felfogását, hanem a fokozatos gyakorlati vezetés által igyekszik a kellő ismeretre juttatni, — s tekintve, hogy a népiskolákban csak igen kevés idővel rendelkezhetünk a gyakorlati énektanításra, e művecske — mint valóban hézag pótló — a legkielégítőbb eredményre vezethetend a buzgó tanitó szorgalma által. Nem mulaszthatom el itt ujolag ajánlani a munkás szerző 1878-ban megjelent Egyházi énektárát, mely — noha elébb jelent meg — e kezünk alatt levő füzetnek tulajdonkép folytatása, ének-dallamaink helyes és pontos megismerése- és megtanulhatására. Vajha e két mű egyik népiskolánkból se hiányoznék, mint legszükségesebb eszköze egyházi éneklésünk fokozatos fejlődésének. Kálmán Farkas. / BELFÖLD. A reform, egyház conventje. Folyó hó 13-án ült össze egyházunk conventje, hogy az egyház és iskola ügyeiről tanácskozzék. A tanácskozás tárgyait az előző conventek és az egyetemes tanügyi bizottság munkálatai voltak képezendők. Ugyanis tudvalévő dolog, hogy a 3 évvel ezelőtt Bpesten ülésező convent a zsinati munkálatok előkészítésére egy kisebb bizottságot küldött ki. Ezen munkalatok elkészülvén, megküldettek az egyes egyházkerületeknek, hogy azokat tárgyalás alá vévén, észrevételeiket a convent elé terjesszék. De a dunamelléki és tiszamelléki kerületek részint az idő rövidsége miatt, részint mivel a'tanügyre vonatkozó előmunkálatok ekkor még nem voltak készen, a tárgyalást elhalasztották. így gyűlt össze most egy éve a convent Debrecenben, hol első kérdés az volt, hogy a két kerület véleményének meghallgatása előtt hozzá fogjanak-e a zsinati előmunkálatok tárgyalásához. A többség hozzá fogott s az előmunkálatok I-ső és 11-ik részét, t. i. a zsinat szervezetét és tanácskozási szabályait le is tárgyalta, de akkor a munkát félbe hagyta, a következő conventre halasztván az egyházalkotmány és a tanügy tárgyalását. Ezen convent ült most Budapesten. Kedvezőtlen auspicium mellett indult a tárgyalás, mert kitűnő elnökünk B. Vay Miklós ő exja betegsége miatt nem jelenhetett meg, s gr. Dégenfeld kivételével a többi főgondnokok (Gr. Lónyay, Tisza K., b. Kemény) is mind távol voltak. Ellenben a püspökök Kún B., Nagy P., Révész B., Pap G., Török Pal mind, a többi conventi tagok is teljes számban jelen voltak. A dunamellékről Baksay, Dobos, Fördős és Göncy, Molnár A., Szilágyi D.; a dunántúliból Antal G., Csonka F.k

és Beöthy Zs., Jókay K., Molnár Béla; a tiszáninnenről Fejes I., Mitrovics Gy., Szentpéteri Sámuel és Hegedűs László, Mocsáry L., Teleky Péter ; a tiszántúiról Balogh Ferenc, Kiss Áron, Kántor Sám. Peterdy Károly, Szabó János, Tóth Sám. és Fráter Imre, Móric Pál, gr. Ráday Ged., Simonfy Imre; végre Erdélyből Dr. Kovács Ödön, Révay Lajos, Szász Dom., Szász Gerő és Kolozsvári Sándor, Takács János, Tisza László. Legelőbb is Török F. szólal fel, előterjesztvén B. Vay Miklós levelét, melyben ez sajnálattal tudatja, hogy Simándon betegen feküdvén, a jelen ülésekben nem vehet részt. Ennek folytán az elnöklésre gr. Dégenfeld I. kéretett fel, ki rövid üdvözlés után az ülést megnyitja ; egyszersmind inditvanyozza, hogy a convent jegyzőkönyvileg is, külön levélben is fejezze ki sajnálkozását az érdemes elnök elmaradása fölött. A képviselők igazolása után Tóth Sámuel jegyző a tárgysorozatot terjeszti elő, négy categoriába osztva. 1. Azok, melyek a debreceni convent alkalmával függőben maradtak, pl. az iskolai felügyelet, a missió, domestica, amerikai presbyterialis gyűlés stb. 2. a kevésbé sürgős tárgyak ; 3. a tanügyi bizottság munkálatai ; 4. az egyházkerületek által a conventre relegált ügyek. A tárgyalási sorrend fölött heves vita indult, melyet megnyitott Révész B. püspök, indítványozván, hogy küldessék ki egy bizottság, mely a kerületeknek a suprema inspectióra vonatkozó nézeteit és feliratait, továbbá a tanügyi bizottság munkálatait össze szedje, combinálja s ezekről az ülés folyamában jelentést tegyen. A convent pedig vegye fel a tanácskozás szálait ott, hol Debrecenben megszakadt, tárgyalja a zsinati előmunkálatokat s ha ezekkel készen lesz, akkor tárgyalja a tanügyet. Török a tanügy napirendre tűzését indítványozza. A mult convent is azt jelölte ki fontosnak és sürgősnek, a tanügyi bizottság is ily nézetet terjesztett fel, végül erre sürget azon körülmény is, hogy az országgyűlés 10 nap múlva összeül -s a középiskolai törvényjavaslatot tárgyalás alá veszi. E szerint készen kell lennünk az iskolaügyre vonatkozó intézkedéseinkkel, nehogy a kérdés nélkülünk és ellenünkre oldassék meg. Aztán jobb is, hogy most teljes ülésben vitattassék meg a legfontosabb ügy. Közte és Révész között az a külömbség, hogy ő a tanügyet, Révész a legfőbb felügyelet kérdését kívánja előbb tárgyaltatni. A két indítványhoz sokan hozzá szóltak s nyilatkozataikból már ekkor látható volt, hogy két párt áll egymással szemben, zsinatpart és conventisták. Amazok nem akartak belemenni először a tanügy tárgyalásába, félvén, hogy a tanügy rendezésével eltelvén az idő, a zsinat kitűzésére nem lesz idő ; amazok a zsinati munkálatok tárgyalásával nem akartak időzni, félvén, hogy akkor a nagyon sürgős tanügyre nem jut idő. Hosszas vita után, melyben Mocsáry, Fejes, Nagy Péter, Tisza L. Hegedűs stb. vettek részt, a többség elfogadta a Révész- indítványát, kinevezte a bizottságot