Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-05 / 36. szám

umok és tanitóképezdék tanárkarának külön-külön, az e) pontja pedig a nem teljes nyolc osztályú gymnasi­umok tanárkarának együttesen választandó egy képvise­lőt enged küldeni az egyházkerületi közgyűlésre. Az elemi iskolai tanitók itt egyátaláhan nincsenek képviselve, pedig a tanügyet és tanítót érdeklő igen sok fontos dolog van itt tárgyalva, a mikor a tanítói képviselők szakértő és illetékes szószólók lehetnének. Erdélyben minden egy­házmegyéből küld a tanítói testület egy képviselőt a kerületi gyűlésre. Kérjük e nagyon is természetes jognak ránk többi tanítókra is kiterjesztését. 5. A 141. §. szerint az énekvezérek a köz-istení­tiszteleten csak a lelkész által kijelölt zsoltár- és dicséret­verseket énekelhetik, holott a 208. §. megkívánja, hogy az énekvezérek az éneklésben mind elméletileg, mind gyakorlatilag képzettek és szakavatottak legyenek. E kívá­nalom egyrészt nagy gondot ád a lelkésznek, másrészt sérti az énekvezért önelhatározási szabadságára nézve. A mit s a hogyan énekel a tanitó, azért ő maga felelős s hely­telenségek vagy botrány esetében felelősségre is vonandó. Összeütközésre s a jó viszony sajnalatos megzavarására vezethet az, ha p.'o. a lelkész olyan énekeket jelöl ki, melyeket a kántor vagy a gyülekezet eléggé biztosan énekelni nem tud s e miatt a gyülekezeti éneklésben közbotrány történik. Elég, ha az énekvezér csak kime­nőre választ a prédikáció tárgyának szorosan megfelelő' énekeket, bemenőre énekelvén az időhöz és alkalomhoz képest saját kántori bölcsesége szerint. Ha pedig a lel­kész kívánatosnak talalja tartandó prédikációjához alkal­maztatni a bemenőre való énekeket is: adja tudtára idejében a kántornak, hogy most p. o. „tavaszt hirde­tünk* vagy „az isteni gondviselésről fogunk elmél­kedni* sat. 6. A 144. §. az ismétlő' iskolások vallásos oktatását a lelkész teendői közé sorolja. Tisztelettel esedezünk, ne értessünk félre, mi a tulajdonképeni vallás felekezeti hit­tan tanitasát, már csak a szükséges összhangzat kedvé­ért is, a mindehnapi iskola V. VI. osztálybeli növendé­keinél szintén a lelkészek által végzendő teendőnek óhajtjuk kimondatni. A valláserkölcsi nevelés és tanítás azért (a bibi. történet, ker. erkölcstudomány, egyh. történet, ének és ima tanitasa mellett) a felekezeti tanitó természetes kötelessége leend. A tulajdonképeni hittan tanításának átvételét (az e tekintetben nem diplomatikus tanítótól) az ügy szentségénél fogva, szinte követelnie kell a mé­lyen tisztelt lelkészi karnak. Mi történnék e nélkül p. o. oly esetekben, midőn a tanitó a mindennapi iskolában az orthodox hittudósok nézete szerint magyarázgatná a hittani tételeket, a lelkész pedig a konfirmatióra való készítés, az ismétlő iskolások vallásos oktatása és a tem­plomi prédikálás alkalmával modern nézpontból indulna ki s ily értelemben tenné fejtegetéseit; vagy megfordítva ? Nem a szép összhangzat lenne-e ez által megzavarva? nem a lelkészi áldásos működés lenne-e megnehezítve ? nem a kívánatos siker lenne-e kockáztatva ? Tisztelet­teljes szeretettel kérjük egyházi nagyjainkat ezen fontos és zavarólag ható következményeknek meggondolására. III. A köznevelés és közoktatás szervezetének szabály­zatára vonatkozó észrevételek. 1. A 29. az iskolai szünidő idejének és tartamá­nak megállapítását a presbyteriumra bízza. Ez igen he­lyes intézkedés volna, ha a nagy szünidőre is nem vo­natkoznék. A julius, augusztus havi szünidőkre pedig a nagy forróság miatt a növendékekre nézve; gazdasági teendők végzése, szakgyűlések látogatása, szakkönyvek és lapok bővebb tanulmányozása és a szükséges nyuga­lom és erőgyűjtés szempontjából pedig a tanítóra nézve múlhatatlanul szükség van. Óhajtjuk ennélfogva, hogy ezen §.-ban lévő ezen szavak : »valamint a nagy szünidő idejét és tartamát* töröltessenek s helyükbe ezen szavak iktattassanak a szövegbe: „a jul. és aug. havi nagy szünidőt kivéve.* 2. A 39. §. az ismétlő iskolások után járó tandíj megállapítását is az iskolaszékre bízza. Ismervén kivált a falusi iskolaszékeknek a fizetés dolgában nyilvánuló szűk­markúságát, szükségesnek véljük e §.-ba ezen záradékot is bevezettetni : „e külön díj azonban 50 forintnál keve­sebb nem lehet.* 3. A 66. §. a) pontja az elemi iskolai rendes tanitó évi fizetésének minimumát 400 forintban rendeli meg­állapíttatni. Hozzá teendő ehez : „ez azonban csak a ' legszegényebb egyházközségekre nézve érvényes• a vagyo­nosabb egyházközségekben a fizetési minimum 500 forint­ban állapíttatik meg.* 4. A 90. §., mely a tanítóképezde elemi iskolára készítő tanfolyamának tartamát 3 évre szabja ki, oly értelemben módosítandó, hogy a 4 évre való beosztás határozottan megköveteltessék. Ezek szerény nézeteink a zsinati előmunkálatok módosítására nézve. Tiszteletteljes szeretettel kérjük egy­haznagyjainkat ezen észrevételek kellő figyelembevéte­lére és a konventen, majd a zsinaton leendő mélta­tására. A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye VI. számú iskolaköre.*) A veszprémi ref. egyházmegye véleménye a jogakadémiák tárgyában kelt min. leiratra. Egyházmegyénk a prot. jogakadémiák kevesbité­sének indokolására a miniszteri leiratban felhozott érve­ket nem látja elfogadhatóknak több okokból. Neve­zetesen : 1. Ha az a célja a miniszter urnák, hogy a pro­letariátus ne szaporodjék, s kevesebben tódulván a jogi palyára, az arra lépőknek a megélhetés inkább bizto­síttassék : e célja a prot. jogakadémiák kevesbitésével nem éretnék el, hanem a miniszter urnák, a kezelése *) Többi egyházi lapjaink t. szerkesztőit tisztelettel kérjük ezen cikk átvételére s becses lapjaikban leendő közzétételére.

Next

/
Thumbnails
Contents