Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-05 / 36. szám

g6) A révkomáromi r. kath. elemi leányiskola értesitvénye. Igazgató Meszlényi Gyula, apátplébános. Növendékek sz. 727. Az intézet, melyet Simor hercegprímás alapított, 1877 óta a páli sz. Vincéről nevezett szatmári irgalmasnénék vezetése alatt áll. Tanítók észrevétele a zsinati előmunkálatokra.*) A zsinati előmunkálatok legnagyobb része oly anynyira közvetlenül érint minket tanítókat s velünk a népiskolai tanügyet is, hogy mintegy erkölcsi kötelességünknek tartjuk, az általunk nem helyeselt pontokra nézve szerény nézetünknek és óhajtásunknak a nyilvánosság terén adni kifejezést. Tapasztalatból nyert teljes meggyőződésünk, hogy vannak p. o. a tanitók választására, jog- és hatáskörük megállapítására stb. vonatkozó olyan, a közvetlenül nem érdeklettek előtt csekélységnek latszó statútumok, rendszabályok és intézkedések, melyek a tanítót kellemetlenül és fájdalmasan érintik s a melyek ennélfogva a népiskolai tanügy virágzására is káros és zsibbasztó visszahatást eredményezhetnének. Ily szempontból indultunk ki, midőn az alabb elsorolandó pontok módosítását tisztelettel kérelmezzük. 1. 1. A zsinat alakításának és szervezetének szabályzatában (2. §.) megengedtetik, hogy a fő- és középiskolák s tan itóképezdék részéről a zsinatra, kerületenként két kép viselő valasztassék. Igen bölcs intézkedés, hogy a nagy fontosságú iskolaügyben határozottan szakértő egyének működjenek közre, — a zsinati munkalatok áldásosságára nézve. E mellett azonban, nem tartózkodunk kimondani, hogy az elemi iskola néptanítóinak egyenes képviseltetése is igen kívánatos. A középtanodai és praeparandiai tudós tanár mellett sok tekintetben hasznos tag lehet, a szépnek látszó tantervezetek végrehajtó elemi iskolai mestere is. Ha p. o. nálunk, a dunántúli egyházkerületben 26 rendes tanár két képviselőt küldhet a zsinatra : méltánytalan kivánalom-e, hogy az ugyanitt működő 333 rendes tanitó, — kik pedig az egyház veteményes kertjének szintén sok és fontos teendővel megbízott munkásai — testületükből 1—2 képviselőt küldhessenek. 2. Az 5. §. a) pontja szQv'mt a zsinati tagok választásánál »szavazhat az egyházközség mindazon tagja, kinek a lelkészválasztásnál szavazata van.'1

E szerint mi tanitók (legalább Dunántúl) elesnénk még a választási jogtól is, mert lelkészválasztási joggal nem vagyunk felruházva. E pont tehát ezen szavakkal bővítendő: »és a rendes islcolatanitó.'1 II. 1. A magyarországi ref. egyház alkotmányának tervezetében a 18. §. 1. pontja szerint csak az erdélyi egyházkerületben soroltatik a tanitók választása az egyházközségi közgyűlések hatáskörébe; a többi négy superintendentiaban (a 26. §. 10. p. szerint) a presbyteriumra *) Mély' tisztelettel ajánlva a közelébb egybegyűlendő egyet, konvent becses figyelmébe. ruháztatik a tanitóválasztási jog. Ez intézkedés igen káros jogszorítás lenne a gyülekezetekre ; a tanitó állása pedig az ilyen választás mellett igen vékony szalmaszálon függene. A tanitó az egész gyülekezet szolgálatában áll s az egész gyülekezet viseli fizetésének terheit. A gyermekes apák, kik még nagyobb részben járulnak a tanitói konventióhoz, méltán igényelhetik a közvetlen választási jogot. A presbyterium, a nagy többséget tevő kisebb gyülekezeteinkben a lelkész hathatós befolyása alatt állván, a választás rosz kimenetelének esetében, a közönség nagyobb részben a lelkész ellen fordulna neheztelésével ; mindenesetre sok kellemetlenséget okozhatna neki is s könnyen megkaphatná a kárhoztató Ítéletet, hogy „ha választotta, fizesse is a tanítót; de nekünk nem kell!* A 8—12—16 tagból álló presbyterium csak egyszeri bizalmatlansági szavazatával is nagy zavarba hozhatná a tanítót, még akkor is, ha különben a gyülekezeti tagok többsége rendületlenül állana mellette. Lelkészre, tanítóra, presbyteriumra s az egyes gyülekezeti tagokra nézve tehát egyiránt sok kellemetlenség származnék a javasolt választasi mód alkalmazásából. Válassza a tanítót az egész gyülekezet. így jobban meg lesz nehezítve a botrányos és erkölcsöket mételyező korteskedés is. 2. A 19. §. szerint a tanitó nem alkotó tagja a presbyteriumnak, pedig ez — a legtöbb helyen — egyszersmind iskolaszék is. Kívánatos, hogy a szavazati jog, mit erdélyi tanitótársaink már régóta élveznek, nekünk is megadattassék a presbyteriumban. 3. A 39. ej pontja szerint az egyházmegyei közgyűlésekre a tanitói testület csak két képviselőt küldhet a maga kebeléből. Ezzel szemben az ugyanezen §. d) pontja az egyházi és világi tagok között való egyensúly, paritás megrontásával, a világi elemnek szembetűnő mérvben biztosítja a többséget, már csak a miatt is, hogy lelkész csak anyaegyházból mehet egyházmegyei közgyűlésre, világi tag pedig minden gyülekezetből (a nagyobbakból a lelkészek számánál több is). Erdélyben az iskolatanitók az összes világi képviselők hatodrészének megfelelő számban küldhetnek maguk közül képviselőt az egyházmegyei közgyűlésre. Nagyon emelőleg hatna a tanitók önbecsérzetére, ha legalabb a kimuta tott paritási különbözet elenyésztetésére nagyobb számban képviseltethetnék magukat az egyházmegyei közgyűlésen. Nem látjuk be, hogy mi veszély lenne abból, ha p. o. leányegyházakbeli praeorans-tanitók kivétel nélkül alkotó tagok lehetnének, a többi tanítóra nézve pedig világosan kimondatnék, hogy egyházmegyei képviselőnek megválaszthatok. Igen-igen leverő a tanítóra nézve annak tapasztalása, hogy a közgyűlési határozatok s a consistoriumi Ítéletek meghozatalánál még a tanügyre s a tanítókra vonatkozólag sincs, számának és qualificatiójának megfelelő befolyása. Tisztelettel kérjük a megfelelőbb képviseltetést mind a közgyűléseken, mind a consistor ium ban. 4. Az 50. §. d) pontja a fq£anodák, főgymnasi-