Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-22 / 34. szám

kérelmet az e. m. tanácsülés, minthogy annak semmi ujabb alapja nem volt, határozottan elutasította. * ítéljen most már az elfogulatlan olvasó, és mondja ki, melyik részen áll az igazsag ? Oka-e az e. m. annak, hogy „azon huzavona* — mint mondva van, — a tekehazí egyház körében évek óta dúl ? Oka-e annak az e. ni., hogy ez az öreg lelkészt (így szokta magát nevezni, pedig még igazán fiatal vérrel és erővel bir) és fiat, ki atyja meghurcoltatását összetett kezekkel kénytelen nézni, „vérig keseríti* Hát nem tette-e meg az e. m. mindazt, amit tenni lehetett és kellett ? Nem teljesítette-e N. M. lelkésznek mindazon kivánatait, a melyeket törvényesen és igazságosan teljesíthetett? Nem olyan fekete az ördög, mint a milyennek festik, azt mondja a példabeszéd. Nincs Tekeházán olyan nagy baj, mely miatt az öreg lelkész meghurcoltatása ellen oly igen siralmas hangon panaszolhatna. Nincs a tekehazi lelkésznek oly nyomasztó helyzete, hogy az őtet és védelmező fiát vérig keseríthetné. Hiszen ha annyira felháborodtak volna az egyház tagjai öreg lelkészök ellen, mint azt a védirat szövegéből olvasni lehet: akkor nem lakhatott volna ott — az 1864-ik évi Szigeten tartott e. m. gyűlést megelőzőleg, öt-hat évvel ellene felmerült, és mint látszik koronként megújúlt panaszok folytán — mind a mai napig. Azt mondhatja erre valaki, hogy ily körülmények között nem is lehetett más palládiuma, mint arok a kitűnő talentumok, melyekről a védekező fiú, vádiratának utolsó részében szól. Ezekre, hogy következetes legyek azon ígéretemhez, mikép a szenvedélyességet mellőzni fogom — reflektálni nem akarok. Csakis annyit említek meg, hogy mindezek nagyrészint olyan dolgok, melyekről mi alig tudunk valamit. Tudjuk, hogy az egyház csekély népességéhez képest sokat tett, de ez nagyrészben a hívek jóravalóságanak is tulajdonítható. Tudjuk, hogy N. M. lelkészi teendőit elvégezi, de hogy miként, azt nem ő, vagy a fia, hanem mások bírálhatják meg. Hosszura nyúlt cikkemet befejezendő, ki kell jelentenem, mikép a miket felvilágosításul megírtam, azokat egyházmegyém érdekében kötelességemnek tartottam megírni. Doktor -János, esperes. IRODALOM. Gr. Zichy Jenőtől egy 28 lapos kis röpirat jelent meg Székesfejérvárott, ez alatt a cím alatt: Indítvány s tervjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. Az indítvány Fejérmegye közgyűléséhez nyújtatott be, amely azt elfogadván, egy bizottságot küldött ki, hogy vizsgálja az at az >indítvány gyakorlati keresztülvitelét célzó tervrajzot. A bizottság által megvizsgált és elfogadott tervrajzból különösen azt emeljük ki, hogy minden megye székhelyén alakulna egy népnevelési egylet, melynek második fokon minden járásban, harmadik fokon minden községben egy-egy fiókegylete lenne; végre minden megyei egylet a fővárosban szervezendő országos központi egylettel folytonos összeköttetésben állana. Amint ebből a tervből látjuk, Zichy olyan formán akarná szervezni a népnevelési egyleteket, mint ahogy a gazdasági egyletek vannak szervezve, S ha figyelembe veszsziik, hogy a gazdasági egyletek működésének fényes sikere főképen célszerű szervezetöknek köszönhető : a népn. egyletek hasonló szervezetétől is a legjobbakat várhatjuk. Ami magát ezen népn. egyletek eszméjét illeti, az nem uj ; br. Eötvös nagy szellemében fogamzott az meg először s az ő kezdeményezése folytán a törvényhozás is intézkedett erre vonatkozólag. A népn. egyletek azonban eddigelé sehogysem akartak prosperálni. Talán a Zichy tervének fölkarolása változtatni fog a dolgon ? Az ő tevékenysége és népszerűsége talan tehet valamit azon eszme megvalósítására, ami br. Eötvöst mint közoktatási minisztert működésében vezérelni látszott, hogy a népnevelés ügye az államnak és társadalomnak közös ügye; nem szabad tehát e tekintetben mindent az államtól várni, hanem a társadalomnak is egyesületi vagy más uton — közre kell működnie a nagy cél elérésében. Emlékirat Szeged szab. kir. város népoktatásának újjászervezése tárgyában. Az elemi népiskolai tanitó-testületek megbízásából irta Vass Mátyás. Szeged. Nyoma tott Traub B.-nél. 8-rét, 26 lap. Szeged rekonstrukciójának nagy műve nézetünk szerint, nem lenne teljes, ha az újjászervezés és ujjaalkotas a népiskolákra is ki nem terjesztetnék. A szegedi derék, ügybuzgó tanitói kar, jelen emlékiratában nagy költséget igénylő, de igen fontos reformokat hoz javaslatba, melyek közül megemlíthetjük például azt, hogy 62 uj iskolai épület lenne emelendő. Amennyiben Szeged rekonstrukciója az egész országot érdekli : az előttünk fekvő emlékiratra felhívjuk a közönség figyelmét. Traub B. szegedi könyvárusnál a következő népiskolai tankönyvek jelentek meg : Magyar nyelvkönyv a népiskolák III. osztálya számára. A „csongrádmegyei tantestületek egyesületének* megbízásából írta Nagy János, a szegedi polg. fiúiskola igazgatója. Ara 20 kr. Magyar nyelvkönyv a népiskolák IV, osztalya számára, ugyanattól a szerzőtől. Ara 25 kr. Népiskolai olvasókönyv a leányiskolák III. osztálya számára. A szövegben 14 képpel s nyelvtani anyaggal egybekapcsolva. A „csongradm. tantest, egyesületének® megbízásából irta és szerkesztette Vass Mátyás, szegedi tanitó. Ara 40 kr. Minden példány után 1 kr. a csongradm. tanítóegyesület segélyalapjának javára fordittatik. IP^F"Különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe a sárospataki tanári nyugdíjintézetnek lapunk mai számában közlött hirdetését. Ezen hirdetésben felsorolt könyvek,