Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-22 / 34. szám

kérelmet az e. m. tanácsülés, minthogy annak semmi ujabb alapja nem volt, határozottan elutasította. * ítéljen most már az elfogulatlan olvasó, és mondja ki, melyik részen áll az igazsag ? Oka-e az e. m. an­nak, hogy „azon huzavona* — mint mondva van, — a te­kehazí egyház körében évek óta dúl ? Oka-e annak az e. ni., hogy ez az öreg lelkészt (így szokta magát ne­vezni, pedig még igazán fiatal vérrel és erővel bir) és fiat, ki atyja meghurcoltatását összetett kezekkel kény­telen nézni, „vérig keseríti* Hát nem tette-e meg az e. m. mindazt, amit tenni lehetett és kellett ? Nem tel­jesítette-e N. M. lelkésznek mindazon kivánatait, a me­lyeket törvényesen és igazságosan teljesíthetett? Nem olyan fekete az ördög, mint a milyennek fes­tik, azt mondja a példabeszéd. Nincs Tekeházán olyan nagy baj, mely miatt az öreg lelkész meghurcoltatása ellen oly igen siralmas hangon panaszolhatna. Nincs a tekehazi lelkésznek oly nyomasztó helyzete, hogy az őtet és védelmező fiát vérig keseríthetné. Hiszen ha annyira felháborodtak volna az egy­ház tagjai öreg lelkészök ellen, mint azt a védirat szöve­géből olvasni lehet: akkor nem lakhatott volna ott — az 1864-ik évi Szigeten tartott e. m. gyűlést megelőző­leg, öt-hat évvel ellene felmerült, és mint látszik ko­ronként megújúlt panaszok folytán — mind a mai napig. Azt mondhatja erre valaki, hogy ily körülmények között nem is lehetett más palládiuma, mint arok a ki­tűnő talentumok, melyekről a védekező fiú, vádiratának utolsó részében szól. Ezekre, hogy következetes legyek azon ígéretem­hez, mikép a szenvedélyességet mellőzni fogom — ref­lektálni nem akarok. Csakis annyit említek meg, hogy mindezek nagyrészint olyan dolgok, melyekről mi alig tudunk valamit. Tudjuk, hogy az egyház csekély népes­ségéhez képest sokat tett, de ez nagyrészben a hívek jóravalóságanak is tulajdonítható. Tudjuk, hogy N. M. lel­készi teendőit elvégezi, de hogy miként, azt nem ő, vagy a fia, hanem mások bírálhatják meg. Hosszura nyúlt cikkemet befejezendő, ki kell jelen­tenem, mikép a miket felvilágosításul megírtam, azokat egyházmegyém érdekében kötelességemnek tartottam megírni. Doktor -János, esperes. IRODALOM. Gr. Zichy Jenőtől egy 28 lapos kis röpirat jelent meg Székesfejérvárott, ez alatt a cím alatt: Indítvány s tervjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. Az indít­vány Fejérmegye közgyűléséhez nyújtatott be, amely azt elfogadván, egy bizottságot küldött ki, hogy vizs­gálja az at az >indítvány gyakorlati keresztülvitelét célzó tervrajzot. A bizottság által megvizsgált és elfogadott tervrajzból különösen azt emeljük ki, hogy minden me­gye székhelyén alakulna egy népnevelési egylet, mely­nek második fokon minden járásban, harmadik fokon minden községben egy-egy fiókegylete lenne; végre minden megyei egylet a fővárosban szervezendő orszá­gos központi egylettel folytonos összeköttetésben állana. Amint ebből a tervből látjuk, Zichy olyan formán akarná szervezni a népnevelési egyleteket, mint ahogy a gaz­dasági egyletek vannak szervezve, S ha figyelembe vesz­sziik, hogy a gazdasági egyletek működésének fényes sikere főképen célszerű szervezetöknek köszönhető : a népn. egyletek hasonló szervezetétől is a legjobbakat várhatjuk. Ami magát ezen népn. egyletek eszméjét il­leti, az nem uj ; br. Eötvös nagy szellemében fogam­zott az meg először s az ő kezdeményezése folytán a törvényhozás is intézkedett erre vonatkozólag. A népn. egyletek azonban eddigelé sehogysem akartak prospe­rálni. Talán a Zichy tervének fölkarolása változtatni fog a dolgon ? Az ő tevékenysége és népszerűsége talan te­het valamit azon eszme megvalósítására, ami br. Eötvöst mint közoktatási minisztert működésében vezérelni lát­szott, hogy a népnevelés ügye az államnak és társada­lomnak közös ügye; nem szabad tehát e tekintetben mindent az államtól várni, hanem a társadalomnak is egyesületi vagy más uton — közre kell működnie a nagy cél elérésében. Emlékirat Szeged szab. kir. város népoktatásának újjászervezése tárgyában. Az elemi népiskolai tanitó-tes­tületek megbízásából irta Vass Mátyás. Szeged. Nyoma tott Traub B.-nél. 8-rét, 26 lap. Szeged rekonstrukciójá­nak nagy műve nézetünk szerint, nem lenne teljes, ha az újjászervezés és ujjaalkotas a népiskolákra is ki nem terjesztetnék. A szegedi derék, ügybuzgó tanitói kar, jelen emlékiratában nagy költséget igénylő, de igen fontos reformokat hoz javaslatba, melyek közül megem­líthetjük például azt, hogy 62 uj iskolai épület lenne emelendő. Amennyiben Szeged rekonstrukciója az egész országot érdekli : az előttünk fekvő emlékiratra felhív­juk a közönség figyelmét. Traub B. szegedi könyvárusnál a következő nép­iskolai tankönyvek jelentek meg : Magyar nyelvkönyv a népiskolák III. osztálya számára. A „csongrádmegyei tantestületek egyesületének* megbízásából írta Nagy János, a szegedi polg. fiúiskola igazgatója. Ara 20 kr. Magyar nyelvkönyv a népiskolák IV, osztalya számára, ugyanattól a szerzőtől. Ara 25 kr. Népiskolai olvasókönyv a leányiskolák III. osztálya számára. A szövegben 14 képpel s nyelvtani anyaggal egybekapcsolva. A „cson­gradm. tantest, egyesületének® megbízásából irta és szerkesztette Vass Mátyás, szegedi tanitó. Ara 40 kr. Minden példány után 1 kr. a csongradm. tanítóegyesü­let segélyalapjának javára fordittatik. IP^F"Különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe a sárospataki tanári nyugdíjintézetnek lapunk mai számában közlött hirdetését. Ezen hirdetésben felsorolt könyvek,

Next

/
Thumbnails
Contents