Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-22 / 34. szám

különösen a Sárospataki Füzetek nyolc évfolyama, minden protestáns ember könyvtárának csak díszére válhatnak. De nemcsak ezért ajánljuk azoknak megszerzését, hanem azért is, mert az elárusított könyvekből befolyó jövedelem egy olyan intézet céljaira fordíttatik, amely a protestáns közönség pártfogását a legteljesebb mértékben megérdemli. KÜLÖNFÉLÉK. * Tisza Kálmánnak, mint a nagyszalontai ref. egyházmegye segédgondnokanak, 25 évi jubileuma alkalmából, a nevezett egyházmegyének egy küldöttsége, Nagy Dániel vezetése alatt — mint a Prot. Hetilapban olvassuk — az érdemekben gazdag segédgondnokot Geszten fölkereste és üdvözölte. Az üdvözletre Tisza Kálmán meghatottan válaszolt, azt mondván a többi közt, hogy „félreértések ugyan voltak, vannak és lehetnek a magyar állam és a magyar ref. egyház között; de az alkotmányos magyar állam tudja, hogy a magyar ref. egyház neki mindig oltalma, nehéz időkben bástyája, jogainak és szabadságának hű védője volt, és épen ezért tőle csakis azt kívánja, ami neki, mint államnak, múlhatatlanul szükséges; viszont a magyar ref. egyház tudja, hogy az alkotmányos magyar allam neki szövetségese s így egymásra vannak utalva.4 * Emlékeztetés. Azon tanulótársaimat, kik Debrecenben 1870. jul. 16-án végezték a theol. tanfolyamot, megbízatásomhoz képest emlékeztetem a jelen év október 3-ik napjára és szerződésünk 5-ik pontjára. Dorogi Lajos, kisújszállási ref. lelkész. Adományok. Kruesz Krizosztóm, pannonhalmi főapát, a deáki r. kath. és ref. iskolák részére egyenkint 150 frtot adományozott.— Gortvciy János, ungvári ügyvéd pedig, ki nem régiben is a kisgeőci, nagyszelmenci és vajkóci ref. egyházakat segélyben részesíté, legközelebb az ungvári ref. egyház szükségleteinek némi fedezésére 10 frtot adományozott. Ugyanő, mint halljuk, a sárospataki iskola részére, az intézet iránt táplált kegyeletből, nagybátyjának, Gortvay volt pataki jogtanárnak emlékére oly alapítvány létesítésén fáradozik, melynek kamatai jó és szorgalmas tanulók jutalmazására lennének fordítandók. * A pozsonyi egyetem tárgyában a közoktatási miniszter ő felségéhez közelébb részletes előterjesztést tett, melyben a többi közt azon nézetének is kifejezést ád, mely szerint Debrecen alkalmas lenne egy felekezeti egyetem felállítására. Az előterjesztést, melyre még vissza fogunk térni, ő felsége tudomásul vévén, felhatalmazta a minisztert, hogy egy harmadik, esetleg Pozsonyban felállítandó tudomány-egyetem létesítésére nézve a további lépéseket alkotmányos uton megteheti. Az irányadó körökben, különösen a törvényhozók körében uralkodó hangulat azonban — amint legalább azt mi megfigyeltük — a miniszter tervének egyatalaban nem kedvező. Ezen hangulatból azt kell következtetnünk, hogy a törvényhozás körében az szóba se fog jóformán jönni, váljon Pozsonyban vagy Szegeden allittassék-e fel az egyetem ; hanem azt a kérdést fogja első sorban az országgyűlési pénzügyi bizoltság fölvetni, váljon egyátalaban van-e szükség ez idő szerint egy harmadik egyetemre s lehet-e addig csak gondolni is egy uj egyetem felallitasara, míg a meglevő kolozsvári a legszükségesebb tanerőket, taneszközöket és intézeteket nélkülözni kénytelen ? S ez a kérdés — ha nem csalódunk — tagadólag fog megoldatni. * A tiszai ág. hitv egyházkerület közgyűléséről, mely f. hó 11-én tartatott meg Dobsinan, addig is, míg részletesebb tudósítást közölhetnénk, adjuk a következőket. A gyűlésen Péchy Tamás is megjelent s mint kerületi felügyelő, az istenitisztelet után ő nyitá meg a gyűlést. Kiemelé, hogy a gyűlés tárgyai közt elő fog terjesztetni az újonnan kidolgozott egyházi rendezet, melynek szabalyai az egyházi tisztviselők s tagok jogait és kötelességeit meghatározzák, hogy a kötelességek összeütközése s a hatáskörök összezavarása ne történhessék, és az egyházi ügyek a rendes mederben folyjanak. Fontos kérdés szerinte a középtanodák ügye, mert a felekezeti iskolák, melyek azelőtt a legjobbak voltak, most már versenyezni kénytelenek más iskolákkal, s így állapotuk javitasara mindent el kell követnünk, hogy ezen versenyt győzelmesen kiállhassák, mert e nélkül elveszítjük azon súlyt és befolyást, melyet őseink a haza kebelében kivívni tudták. Hasonlóan fontos a felsőbb tanodák ügye s e tekintetben különösen ajánlja az eperjesi jogakadémia és a Pozsonyban létesítendő theologiai akadémia tárgyában teendő előterjesztéseket, hogy ezen intézetek is a mai kor követelményeinek megfeleljenek. Azon óhajtással, hogy a hozandó határozatok az egyház felvirágzására s a haza javára fognak szolgálni, a gyűlést megnyitja. Beszéde élénk éljenzésekkel fogadtatott. Cékus superintendens figyelemreméltó, érdekes beszédét lapunk mai számának élén hozzuk. Az egyházi rendezetre vonatkozó dolgozat, melyet Zelenka Pal, miskolci lelkész készített, kinyomatván, a jövő évi közgyűlésen fog véglegesen tárgyaltatni. A kormány felhívására az eperjesi jogakadémia megszűntetése tárgyában, tagadólag valaszoltak. A pozsonyi akadémia helyett Eperjesen akarnak theologiai akadémiat felállítani 6 tanárral; erre nézve javaslattétel végett bizottságot küldtek ki. A kerületi nyugdíjintézet tőkéje 110,000 frtot már felülhalad. Több mas folyó tárgy között bejelentetett, hogy a hegyaljai esperesség levéltárában találtak egy jegyzőkönyvet, melyet Kossuth Lajos 1827-ben sajátkeziileg irt, mint egyházi jegyző. A gyűlés végén közebéd, este színi- s zenei előadás volt, mely az eperjesi theologia javára 100 frt tiszta hasznot eredményezett. Az előadást kedélyes táncmulatság követte, mely majd reggelig tartott. Másnap a vendégek egy része hazautazott, más része pedig a jégbarlangba tett kirándulást. A jövő évi kerületi gyűlés helyéül Igló lett kijelölve.