Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-01 / 31. szám

tőle, hogy a zsinati osztozás után az öt testvér egymással fog veszekedni és mind az öt az egy ellenhez leend kénytelen egymás ellen folyamodni. A zsinat az egyetértés helyett meghasonlást fog- előidézni. Nem kell messze mennünk, a szomorú példa közel van szemünk előtt. Ötvenkét megye küzdött három századon át, mint ötvenkét testvér, a mindig támadó hatalommal; a hatalom nem bírt velők, és ime egy polgári zsinat nyakunkra hozta néhány év multával mindazt, ami ellen három századon át tiltakozott az ötvenkét testvér. Késő bánat — isszuk a keserű levét. Vestigia terrent. Nem lesz, nem lehet egyetértés, maga a zsinat teszi ezt illuzóriussá. Azt hinné az ember, hogy az a zsinat édes gyermeke a ker. egyháznak Igaz, hogy ennek tején és vérén nőtt fel; de valósággal ezt a keleti despotismus lopta alá, el kezdte szívni Niceában, azután szívta Tridentumban, Dordrechtben. Legközelebb nyalta száját Rómában, hol elébb inmaculált, azután az infallibilitás régi cefréjét öntötte fel, bár a mint látjuk, nem adott egyebet ártatlan viznél, mely a kathol. egyház lámpájába öntve, sehogyse akar gyúladni. Zsinat kell hozzá, hogy a ker. egyházban ilyenek történjenek. Rég nem scandalizáltunk. Itt az ideje! Nem tehetek róla, de én féltve őrzök magyar reformált egyházunkban minden elemet, minden talpalatnyi tért, melyet benne a centralisatio vetélytársa, a szabad képviselet rakott, és természettől irtódzom mindentől, a mi az absolutismus árnyékába esik. Lehet, hogy korlátoltságomnál vagy koromnál fogva, az én eszem az egyházalkotmány-építésnél nem terjed túl a conventen. Ennek minden íze, minden porcikája a magyar reform. egyház véréből való vér, csontjából való csont, benne végezve, tetőzve van az egyházképviseleti egész rendszer, az utolsó cserepig, milyen én is vagyok ; rajta túl ami építve van, az mind filegoria, legyen az országos egyháztanács, vagy zsinat, az mindegy. Lemegy ennek a conventnek utolsó szálgyökere a népképviselet termőföldébe és elnöke nagyméltóságú személyébe felszívárog a legapróbb somogyi leányegyház éltető nedve, mint a legnagyobb anyaegyházé is. Rakjanak bár hegyébe nyolc, tiz zsinatot, ott sem fog többet képviselni, mint itt, ott sem fog magasabban ülni, mint ül most, sőt fogy. Ott az absolut hatalom árnyékába esve, csak bolygó drabant lesz egyházunk zodiakusában, állatkörében. Maga az erőnek erejével zsinatolni akaró reform, egyház a convent által csináltatja meg a zsinatot, készítteti a pluviálét, melyben majd a zsinaton pontifikáljon. Ha hát a conventben már benne van a zsinatot megteremtő erő, nem látom okát, miért folyamodjék egy idegen istenhez ; ha a conventben már benne van a zsinat mindenestől, mire való ez a palingenesia ? Én legalább mint vén conventi tag nem szeretnék a jövő zsinat patronja vagyis folytása lenni. Az egyházi törvényhozás joga a 7. §. értelmében a zsinatnak van fentartva. Ezt a jogot sokkal célszerűbben gyakorolhatja a convent. Ez minden törvényhozási kellékkel bir, semmi szüksége a zsinati vagy pláne egyházkerületi felülvizsgálatokra. A convent állása, tekintélye, képviseleti teljessége, mindig elegendő garantiái az általa hozandó törvényeknek, kánonoknak. Az egyház szervezkedésének egyöntetűsége könnyebb, biztosabb a convent könnyebb mozgású gépezetével, mint a zsinatok nehézkessége mellett. Van a mi conventjeinknek, eddig kellő figyelembe alig vett saját megbecsülhetlensége, melylyel a zsinat nem birhat soha, ha hétszer megszületnék is, — ez az ő kerekdeci függetlensége. Ideje, alakja, élete, szelleme, működése, egymásra borult, egymást hátaló, egymást védő. A zsinat a maga emberségéből lélekzetet sem vehet; léte, élete nem magától függő; egy gép, mely nem indul, nem jár, hacsak idegen erő fel nem húzza, mint a toronyórát. A kilencvenegyediki zsinat órája áll mai napig, nincs elindítva, sem ütését nem hallotta senki. A convent órája vigan, szabadon jár, tudjuk, hogy hányat ütött, ez az óra permanens, ha szükség kívánja jár ma, holnap vagy mához esztendőre, jár magától, mert induló ereje, rugója magában van, nem úgy a szegény, mégis költséges zsinat, melyet sit venia verbo-va\ lehet szóra hozni. Nekünk conventünk, kifogástalan conventünk van, mégis erőnek erejével zsinatba megyünk. Felhúztuk, kifeszítettük a zsinati előmunkálatokat, mint megannyi vitorlákat, fú a szél, visz bennün-