Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-08-01 / 31. szám
ket, a jó Isten tudná, hova. Sőt, a mi legsajátságosabb, épen conventünk van hivatva magát megsemmisíteni a zsinat kedvéért, maga alatt leégetni a bárkát, hova behordta mindenét, mit a nagy vizözönből megmenteni tudott, a bárkát, melyen a hullámokon úszkált hányatva fel s alá. Ki van mondva felette az ítélet, s a convent lehajtva árva fejét, készül meghalni, készül belehalni a Tiszába, akarám mondani a zsinatba. Zsinat lesz hát, milyen auspiciumok között: Lesz-e képes a zsinat minden zajos felvonulásával annyi eredményt felmutatni, a mennyit a legközelebbi convent felmutatott, vagy nem ugy járunk-e vele, mint jártunk azzal a nagyhomloku, tüzes szájú felleggel, mely zápor helyett elverte mindenünket ?! Hanem míg ez így lenne, halljunk már egyszer egy igaz szót is a zsinat ügyében. (Vége következik.) Dobos. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Harmadik közlemény. — 14) A budapesti kereskedelmi akadémia évi jelentése. Igazgató Lewin Jakab. Értekezés: Szerbia. (Közgazdasági tanulmány.) Dr. Herich Károlytól. Tanulók sz. 353, kiknek legnagyobb része, t. i. 255 zsidó vallású. Négy párhuzamos osztály. A tanárok közül irodalmi téren is működtek: Névy László, Dr. Koós Gábor, Jónás János és Dr. Herich Károly. A tanári- és az ifjúsági könyvtár különválasztattak. Az iskolai takarékpénztarban 1656 frtnyi betét helyeztetett el, ami azt bizonyítja, hogy ezen intézet tanulói nagyobbara vagyonos szülők gyermekei. Az ifjúság az eddig fenallott önképzőkör helyett olvasókört alakított. Az intézet kebelében fenállott vasúti tanfolyamot 32-en végezték el. 15) Az orsz. köznevelési egyesület nyilvános mintaközéptanodájának (főgymnásium és főreáliskola) és nevelőintézetének értesítője. Intézettulajdonos László Mihály. Növendékek sz. 72, kiknek épen fele zsidó vallású. A természetrajzi gyűjtemény gyarapodott egy hatezer példányból alló rovargyüjteménynyel, mely Sacher Károly udv. tanácsos tulajdona volt és a szakértők szerint a magyar-osztrak monarchia egyik legnagyobb magángyűjteménye. 16) A budapesti IV. kerületi községi nyilv. főreáltanoda 26-ik tudósitványa és emlékkönyv az intézet negyedszázados fenállása alkalmából. Igazgató Ney Ferenc. Tanulók sz. 517. Négy párhuzamos osztály. Az ifiuság körében dalkör alakult. Az önképző csak mint szavaló- és olvasó kör alakult meg, aminek oka a 7-dik és 8-dik osztály ifjúságának csekély létszáma. Az emlékkönyvben, mely 120 nagy 8-rétű lapra terjed, az ! érdemekben gazdag igazgató mintaszerű pontossággal állította össze az intézet történetére vonatkozó adatokat. 17) A budapesti VIII. kerületi községi nyilv. főreáltanoda g-ik tudósitványa. Igazgató Felsmann József. Értekezés : Budapest ásványos forrásai és a városligeti ártézi kút, Sajóhelyi Frigyestől. Tanulók sz. 450. Há: rom párhuzamos osztály. A 3-dik osztály mellé párhuzamos osztály állíttatván fel, az intézet megmenekült azon évek óta ismétlődő kellemetlenségtől, hogy azon tanulók legnagyobb részét, akik a 2-ik osztályt elvégezték, a 3-ik osztály látogatására ismét más intézetbe kellett volna utasítani. A felsőbb osztálybeli tanulók dalkört alakítottak. Az alsóbb osztálybeliek énektanításban nem részesültek. A tanárok közül irodalmi téren is működtek: Dr. Asbóth Oszkár, Dr. Erődi Béla, Felsmann József, Jónás Ödön, Szathmáry György és Dr. Ring Ármin. 18) A budapesti V. kerületi nyilv. községi polgári leányiskola 4-ik értesítője. Igazgató Gyulay Béla. Növendékek sz. 385, kiknek legnagyobb része, t. i. 294 zsidó. Négy párhuzamos osztály. 19) A ceglédi államilag segélyzett községi nyilv. polgári fi- és leányiskola értesítője. Igazgató Elefántí I József. Növendékek sz. 104. A leánytanulók száma — a város lakosainak számához képest — igen csekély volt a lefolyt tanévben is. Ugy látszik, hogy a szülők legnagyobb része még ma is megelégszik azzal, ha leányaik a gazdasszonykodáson kivül egy kis elemi ismeretet sajátítanak el. Es ezért nemcsak a ceglédi, hanem a legtöbb magyar szülőt méltán megilleti a szemrehányás. Taneszközökkel az intézet még ma sincs kellőképen fölszerelve, aminek legfőbb oka az, hogy a minisztérium az államsegélyt már két év óta csak 2O°/0 levonásával adhatja meg, ennélfogva a taneszközök költségeit nincs miből fedezni. 20) A csáktornyai városi államilag segélyzett polgári fiúiskola 8-dik évi értesítője. Igazgató Valló Vilmos. Növendékek sz. 62. A növendékek száma 1875 óta évről-évre emelkedik. Irodalmi téren a tanítók közül az egy Dr. Szántó Károly működött. 21) A csáktornyai községi elemi népiskola értesítője. Igazgató Jeney Gusztáv. Növendékek sz. 342. A növendékek száma 1875 óta évről évre fogy, aminek okát a tanitó-testület abban keresi, hogy a tanitóképezdével egyidejűleg s a mellett felállíttatván a gyakorló iskola, az több növendéket elvon az intézettől, másrészről, hogy 1876-ban a 2 frtnyi tandíj behozatott. 22) A csurgói helv. h. nagy-gymnasium 16-ik évi értesítője. Igazgató Domby Vince. Értekezés: Lessing viszonya Aristoteleshez (különös tekintettel a francia tragoedia-irókra és a korabeli magyarázókra), Fleischhacker 61*