Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-01 / 31. szám

ket, a jó Isten tudná, hova. Sőt, a mi legsajátsá­gosabb, épen conventünk van hivatva magát meg­semmisíteni a zsinat kedvéért, maga alatt leégetni a bárkát, hova behordta mindenét, mit a nagy viz­özönből megmenteni tudott, a bárkát, melyen a hullámokon úszkált hányatva fel s alá. Ki van mondva felette az ítélet, s a convent lehajtva árva fejét, készül meghalni, készül belehalni a Ti­szába, akarám mondani a zsinatba. Zsinat lesz hát, milyen auspiciumok között: Lesz-e képes a zsinat minden zajos felvonulásával annyi eredményt felmutatni, a mennyit a legkö­zelebbi convent felmutatott, vagy nem ugy já­runk-e vele, mint jártunk azzal a nagyhomloku, tüzes szájú felleggel, mely zápor helyett elverte mindenünket ?! Hanem míg ez így lenne, halljunk már egy­szer egy igaz szót is a zsinat ügyében. (Vége következik.) Dobos. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Harmadik közlemény. — 14) A budapesti kereskedelmi akadémia évi jelen­tése. Igazgató Lewin Jakab. Értekezés: Szerbia. (Köz­gazdasági tanulmány.) Dr. Herich Károlytól. Tanulók sz. 353, kiknek legnagyobb része, t. i. 255 zsidó vallású. Négy párhuzamos osztály. A tanárok közül irodalmi téren is működtek: Névy László, Dr. Koós Gábor, Jó­nás János és Dr. Herich Károly. A tanári- és az ifjúsági könyvtár különválasztattak. Az iskolai takarékpénztar­ban 1656 frtnyi betét helyeztetett el, ami azt bizonyítja, hogy ezen intézet tanulói nagyobbara vagyonos szülők gyermekei. Az ifjúság az eddig fenallott önképzőkör helyett olvasókört alakított. Az intézet kebelében fen­állott vasúti tanfolyamot 32-en végezték el. 15) Az orsz. köznevelési egyesület nyilvános minta­középtanodájának (főgymnásium és főreáliskola) és ne­velőintézetének értesítője. Intézettulajdonos László Mihály. Növendékek sz. 72, kiknek épen fele zsidó vallású. A természetrajzi gyűjtemény gyarapodott egy hatezer példányból alló rovargyüjteménynyel, mely Sacher Ká­roly udv. tanácsos tulajdona volt és a szakértők szerint a magyar-osztrak monarchia egyik legnagyobb magán­gyűjteménye. 16) A budapesti IV. kerületi községi nyilv. főreál­tanoda 26-ik tudósitványa és emlékkönyv az intézet negyedszázados fenállása alkalmából. Igazgató Ney Ferenc. Tanulók sz. 517. Négy párhuzamos osztály. Az ifiuság körében dalkör alakult. Az önképző csak mint szavaló- és olvasó kör alakult meg, aminek oka a 7-dik és 8-dik osztály ifjúságának csekély létszáma. Az emlékkönyvben, mely 120 nagy 8-rétű lapra terjed, az ! érdemekben gazdag igazgató mintaszerű pontossággal állította össze az intézet történetére vonatkozó ada­tokat. 17) A budapesti VIII. kerületi községi nyilv. főreál­tanoda g-ik tudósitványa. Igazgató Felsmann József. Értekezés : Budapest ásványos forrásai és a városligeti ártézi kút, Sajóhelyi Frigyestől. Tanulók sz. 450. Há­: rom párhuzamos osztály. A 3-dik osztály mellé pár­huzamos osztály állíttatván fel, az intézet megmenekült azon évek óta ismétlődő kellemetlenségtől, hogy azon tanulók legnagyobb részét, akik a 2-ik osztályt elvégez­ték, a 3-ik osztály látogatására ismét más intézetbe kellett volna utasítani. A felsőbb osztálybeli tanulók dalkört alakítottak. Az alsóbb osztálybeliek énektaní­tásban nem részesültek. A tanárok közül irodalmi té­ren is működtek: Dr. Asbóth Oszkár, Dr. Erődi Béla, Felsmann József, Jónás Ödön, Szathmáry György és Dr. Ring Ármin. 18) A budapesti V. kerületi nyilv. községi polgári leányiskola 4-ik értesítője. Igazgató Gyulay Béla. Növen­dékek sz. 385, kiknek legnagyobb része, t. i. 294 zsidó. Négy párhuzamos osztály. 19) A ceglédi államilag segélyzett községi nyilv. polgári fi- és leányiskola értesítője. Igazgató Elefántí I József. Növendékek sz. 104. A leánytanulók száma — a város lakosainak számához képest — igen csekély volt a lefolyt tanévben is. Ugy látszik, hogy a szülők legnagyobb része még ma is megelégszik azzal, ha leányaik a gazdasszonykodáson kivül egy kis elemi is­meretet sajátítanak el. Es ezért nemcsak a ceglédi, hanem a legtöbb magyar szülőt méltán megilleti a szemrehányás. Taneszközökkel az intézet még ma sincs kellőképen fölszerelve, aminek legfőbb oka az, hogy a minisztérium az államsegélyt már két év óta csak 2O°/0 levonásával adhatja meg, ennélfogva a taneszközök költségeit nincs miből fedezni. 20) A csáktornyai városi államilag segélyzett polgári fiúiskola 8-dik évi értesítője. Igazgató Valló Vil­mos. Növendékek sz. 62. A növendékek száma 1875 óta évről-évre emelkedik. Irodalmi téren a tanítók közül az egy Dr. Szántó Károly működött. 21) A csáktornyai községi elemi népiskola értesítője. Igazgató Jeney Gusztáv. Növendékek sz. 342. A növen­dékek száma 1875 óta évről évre fogy, aminek okát a tanitó-testület abban keresi, hogy a tanitóképezdével egyidejűleg s a mellett felállíttatván a gyakorló iskola, az több növendéket elvon az intézettől, másrészről, hogy 1876-ban a 2 frtnyi tandíj behozatott. 22) A csurgói helv. h. nagy-gymnasium 16-ik évi értesítője. Igazgató Domby Vince. Értekezés: Lessing viszonya Aristoteleshez (különös tekintettel a francia tragoedia-irókra és a korabeli magyarázókra), Fleischhacker 61*

Next

/
Thumbnails
Contents