Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-07-18 / 29. szám
ból kilépő tanulók a megtakarított összegnek egy csekély részével — az egyes összegek aránya szerint 2—3 tizeddel — azon segélyalapot gyarapítsák, amelyből a szegényebb tanulók ruházattal és ösztöndíjakkal láttatnak el. 3) A békéscsabai nőképző társulat polgári leányiskolájának értesítője. Igazgató Donner Lajos. Növendékek sz. 74, kik közül 29 ág. h., 28 zsidó stb. Az iskolaszék felszólítására véleményt mondott a tanítótestület a fölött, fentartható-e a polg. leányiskolában a szakrendszer? E vélemény alapjan az iskolaszék tekintettel a tenerők csekély számára — a szakrendszer mellőzését s a tárgycsoportositás elvének alkalmazását mondta ki Az intézet a lefolyt tanévben is megkapta a szokott 3000 frtnyi államsegélyt. 4) A tolna-baranya-somogyi ág. h. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának értesítője. Igazgató Marhauser Imre. Tanulók sz. 128, kik közül 70 magyar, 56 német, vallasra nézve 49 ág. h., 42 r. kath. stb. Dr. Rosenstein József 1877-ben egy ezer forintos ösztöndíjalapítványt hagyományozott. A gymnasium tanárai nyugdíj-, esetleg ötödéves pótlékot nyújtó intézetének alapszabályai az értesítőben szintén közöltetnek. Szerencsés gondolat volt a tanári kar részéről, hogy az oly annyira igazságos és méltányos ötödéves pótlékról, — amely tulajdonkép az iskolafentartó testületet terhelné, de amelyet az nem képes magára vállalni, — saját maga gondoskodik. 5) A brassói m. kir. állami felső leány- és elemj népiskolák 5-dik értesítője. Igazgató Orbán Ferenc Növendékek sz. a felső leányiskolában 8, az elemi iskolában 446, összesen 454, kik közül 172 r. kath., 159 ref. stb., nemzetiségre nézve 362 magyar, 82 német stb. Az ismétlő iskolába járó iparos-tanulók sz. iQ2, kik közül 90 csizmadia-tanuló. A lefolyt évben az intézetben három uj intézmény honosíttatott meg : a kézi munkatanitás, az iskolai takarékpénztár és a nőcselédek oktatása. Ez utóbbit különösen ajánljuk nőtanintézeteink figyelmébe. Általános és jogos a panasz a cselédek ellen, hogy hűtlenek, renyhék, erkölcstelenek. Bizonyosan megfognak javulni, ha némi műveltségben részesítjük őket. A felekezeti jogakadémiák. A vallász-ás-közoktatásüg yi miniszter az egri érsekhez, a pécsi püspökhöz, az ag. hitv. evangélikusok egyetemes felügyelőjéhez, és a tiszántúli, tiszáninneni, dunamelléki és dunántúli helvét hitvallású superintendensekhez, a felekezeti jellegű jogakadémiak ügyében a következő intézvényt bocsátotta ki: Közönségesen elismert és több oldalról nyilvánosan is kifejezést nyert tény, hogy a hazai két egyetemen kívül fennálló s részint állami, részint a tanulmányi alapból fenntartott királyi, részint felekezeti jogaka démiákon egyfelől a jogi szakképzés nem áll a kor színvonalán, másfelől a jogi pálya általok, az egyetemihez képest már csak a vidékbelieknek könnyebb hozzájárulhatósaguk folytan is tetemesen megkönnyittetvén, eb,ben van legalabb egyik oka, azon szintén közönsége££«- •etísmert sajnos, sőt mar-már ag-gasztóva való másik ténynek , hogy a jogi palya, mint kenyérkereseti, sokkal több egyént von magahoz, mint a mennyit azután tisztességesen ellátni képes s a mennyit a különböző szakpályák kellő egyensúlya az állam és a társadalom érdekében megkívánna. — Ebből foly, hogy egyfelől a birói pályára többen készülnek és jelentkeznek, mint a mennyit a bíróságoknál elhelyezni lehet, másfelől s különösen az ügyvédek száma az országban már is túlságosan elszaporodott s a társadalmat egy ügyvédi proletariatussal fenyegeti, mely mégis élni kívánván, sokszor meg nem engedett, vagy legalabb az egyesekre nézve káros eszközödhöz is kénytelen önfentartása érdekében nyúlni. E sajnos tapasztalatok bírnak engem arra, hogy a már létező s esetleg még nagyobb mérveket is ölthető bajnak orvosszereit keressem. Hogy a jo^i tanpalyara túlságos számmal özönlő fiatalsag, a jogakadémiai éveknek az egyetemiekhez hasonlóan négyre kiterjesztése, és az ügyvédi vizsgálatra bocsattatasanak tudori szigorlatokkal való nehezítése dacára sem apad t. sót folyvást még növekedik, e tapasztalat azt bizonyítja, hogy a tanpalya szigorítása alig tekinthető a baj orvosszeréül. A jogi palya még most is tetemes számú fiatal erőt von el egyéb, a társadalomra nézve szintoly fontos pályáktól s ennek oka egyrészben abban is keresendő, mert a túlságos nagyszámban létező vidéki jogakadémiák, melyekből egy nagyobb vidéknek kettő-három is jut, annyival inkább magukhoz vonják a vidékbeli tanuló ifjúságot, mivel, a kivált állami felügyelet és vezetés alatt nem álló jogakadémiákon, a tudományos színvonal s a tanuló ifjúság iránti követelmények az egyeteminél tagadhatlanul alantabb fokon állanak, de még az állami és a tanulmányi alapból fenntartott kir. jogakadémiákon sem érik el az egyetemi szinvonalat. S mivel az is taj^dliatatlan, hogy két tudományegye temi jocü kár^s. tizenhárom jogakadé mi a hazánk e * részből; szükségletét messze túlhaladja s kétszeresen-l m my mer t^ mnel lett, hogy jogi pályára" túlságos számmal vonja a haza ifjúságát, fenntartásuk költségeinek is tetemes része más közoktatási célokra gyümölcsözőbben volna felhasználható: mindezeknél fogva, a baj orvosszerét, legközvetlenebbül a fennálló tizenhárom jogakadémia egyrészének megszüntetésében, vagy kevesebb számú, de magasb színvonalú jog- és államtudományi karokba összeolvasztásában vélem keresendőnek. Részemről hajlandó is volnék, mind a nagyszebeni állami jogakadémia, mind a tanulmányi alapból fenntartott négy kir. jogakadémia egyrészének megszüntetése, illetőleg összeolvasztása iránt O császári és Apostoli kir. Felségéhez legalázatosabb előterjesztéssel, illetőleg (a szebeni jogakadémiára nézve) a törvényhozáshoz javaslattal járulni, ha attól nem kellene tartanom, hogy a közvetlen rendelkezésem alatti jogakadémiák megszüntetése a jogi pályára tóduló ifjakat nem más pályákra, nem is az egyetemekre, hanem a nekik könnyen hozzajarulható felekezeti jogakadémiakba fogná terelni s így a cél, mely engem ama lépés megtételére birna, legkisebb részben sem érethetnék el. Mielőtt tehát e részben a kellő helyen előterjesztést és további intézkedéseket tennék, tisztelettel felhívom cimet, hogy az általam fentebb mondottakat fontolóra vévén, s esetleg az ágostai hitvallású evangelikus superintendensekkel és az illetékes egyházkerületekkel, valamint az ezen irányban általam szintén
