Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-06-27 / 26. szám

Máté XII, 8 felett: a szombatnak is ura az embernek fia ! Németh Lajos debreceni ref. lelkésztől. Időszerű, alapos, vallásos beszéd ; gondolatai acélas tiszta búza, eszméi olyanok, mint a lágy kalács .... A social-democraták, kik a vasárnapot, mint puszta munkaszünetet, melyet a liberalismus tőlük elvett, visszakövetelik, haszonnal, lelki épüléssel olvashatnák. A második beszéd Lángh Adolf evang. alesperestől való, ki is i Kor. 3,22 — v. alapján így kiált fel: „Értsünk egyet és legyünk jó keresztények!'1

Biblicus, meleg hangon írt practicus beszéd, mely a protestáns unió kétszeres búzáját óhajtaná olvasóival megkedveltetni. Én hiszem, hogy sokan vannak, kik ezt a tápláló eledelt éhezik, de a lakománál még nincs minden készen; még érnie kell a gyümölcsnek, hogy állandó legyen. Kérjük reá Istenünk szeretet-napjának meleg sugarait, hogy az ige testté legyen s a s

meghasonlott ház el ne pusztuljon A harmadik beszéd Szabó József szalonnai reform, lelkész tollából eredt, ki Efez. 5,16 verse felett eme kérdést veti fel : »miként viseljük magunkat az aggasztó napokban !* Ezt már valóban egészséges, tápláló, rozs lisztből készült ,erőkenyér*-nek merem mondani, melyhez a paprikás, sós szalonna bőven kijár, négy adagban, s melyek így következnek egymásután : s

Ne panaszkodjál ! sőt békülj ki magaddal és a sorssal. — Vizsgáld meg magad és tedd jóvá hibáidat ! •— Siess mások jólétét is előmozdítani! — Bízzál Istenben 1 s vigasztalódjál mások példáján ! — Időszerű társadalmi, szép, épületes szónoklat, mondhatni irány-beszéd, a nem számító, rossz gazdák okulhatnak belőle. Kár, hogy a részek kiszabásánál a külső csín, forma nem volt teljesen megőrizve ; de a beszéd épületes. A negyedik beszéd Tomka Károlyt vallja szerzőjének s Pitesten kelt 1877-ben és szól Példab. 14, 12—15 verse alapján a ravaszságról. Felosztása igen classicus, mert azt kérdi az első részben, hogy a ravaszságnak mi a munkája, a másodikban pedig, hogy mi a jutalma ? de a felelet kevésbbé sikerűit ... A hasonlatot nem folytatom . . . s csak is annyit mondok, hogy a beszéd nagyon is rövid, felette modern akar lenni s hogy a pitesti kegyes hívek, mint a szónok maga mondja: »Krisztusnak idegen földön bujdosó átva juhai* — nem nagyon hízhattak meg tőle. Nekik nem Ábrahám a Sta Clarákra, hanem inkább Claus Harmsokra van szükségük. A Naámán és Hámán szomorú esetére való hivatkozásnál sajtóhiba történt. Következik: s

Iskolai évzáró ima* Gergely Károlytól, mihez járul: » Tartozás* cím alatt 1. Neander Joachim, a német ref. egyházi ének megteremtőjének emlékezete és II. Boldogok, a kik hisznek, cím alatt egy gyönyörű, megragadó kis história a » Vasárnap4

cikkei közül, ezen tartalommal: a gyermekek olyanok, mint a megőrzés végett reánk bízott kincs, ha visszakívánja őket tulajdonosuk, oda kell őket adni. Legyen áldott az Úrnak szent neve 1 így jő Czelder Márton jelentése a , Vasárnap* cimű olcsó néplapról, mely októberben fog megindulni s melynek 1250 példányára van elárusitási igéret téve számos egyházi férfiú részéről s így nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is biztosítottnak tekinthető. A lap ára számonként 4 kr. A buzgó szerkesztő azon t. társait, kik a megindítandó lapnak népünk valláserkölcsi emelése szempontjából szükségét látják, bizalommal kéri, hogy némi tájékozás végett, arról, hogy k. b. hány példány elterjesztését eszközölhetik, őt erről julius i-ig tudósítani méltóztassanak. Tegyük meg! Befejezésül következik a »gyakorlati lelkészet* feleletek- és uj kérdésekkel. íme, ilyen változatos ezen szellemi magtár 1 Ne hagyjuk tartalmát — megzsizsikesedni! G algavölgyi. BELFÖLD. Pár szó a „signatura temporis" cikkhez. A nyitrai püspöknek Trencsénmegye alispánjához intézett s e lap legutóbbi junius 13-ki számában közlött átirata, valóban megérdemli a >:

>

signatura temporis* címet. Nem célom e levél iránya- s célzatára hívni föl a figyelmet. Megteszi ezt a levél tartalma. Nem is szándékozom ennek kérés alakjában a címzetthez intézett utasítás-szerű részére reflectalni, — hiszen a címzett úgyis tudni fogja mit lehet neki ez ügyben törvényes alapon tennie. Csak — azon megjegyzés mellett, hogy a „térítvények* a törvény értelmében nevelte'ési kötelezettség emlegetésére senkit nem jogosíthatnak, és ama kijelentés után, hogy az 1868: LIII. t. cz. >:

>

behozatala* előtt irányadó szabályúl törvény előtt nem a „térítvény*, hanem az 1790/91: XXVI. 15. §-a szolgált — a levél azon passusára akarok tájékozáséi pár szó megjegyzést tenni, hogy »az 1868: Lili. behozatala előtt a térítvények érvényesek voltak és jogerővel bírtak. * Magyarországban a térítvények jogerővel soha nem bírtak és így érvényesek is soha nem voltak. Nem bírtak jogerővel, mert jogerővel csak is oly cselekmény bírt, mely törvény alapján jött létre. De a »térrtvényeknek* törvényes alapja soha nem volt. Nem volt, mert azok törvény által behozva, szentesítve soha nem lettek. S ha a törvény őket be nem hozta, nem szentesítette : jogi erővel, s így törvényes hatálylyal, jogi érvényességgel soha nem birtak. Fájdalom, hogy volt idő, melyben e minden törvényes alap nélküli téritvények jogerővel biró és kötelező okmányoknak decretáltattak ! De hogyan állott régebben a reversalisok ügye ? Felsőbb rendeletek nyomán minő »térítvények* tartattak kötelező erővel bíróknak? »Quae sponte ac motu pro-52