Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-06-20 / 25. szám

Brahmo-Szamadsban, miután ennek hitvallása úgy van alkotva, hogy minden theistikus irány megtalálja benne a maga helyét ; így csak személyes súrlódások idézhetnek elő különválást, s hogy ez elkerültessék, jobb lesz még néhány hónapig várni a közgyűléssel, mig a személyes izgatottság elmúlik. A fontos közügy, melyet szolgálnak, méltó arra, hogy minden személyes kérdéseket félre tegyenek : a mi az ő partját illeti, ez kész minden concessióra. Erre azt felelték neki, hogy a tiltakozó párt is épen a különválás felett panaszkodik ; miután azonban a legközelebbi események megmutatták, hogy a Szamads, a helyett, hogy alkotmányos alapon és a megállapított szabályok szerint igazgattatnék, két embernek dictaturája alatt áll, — ők részükről nem tűrhetik tovább ezen állapotot. De meg dogmai tekintetben sem vallhatják többé magukat egynek a vezérlő párttal, miután Szen a maga eljárását az illető házassági ügyben az utóbbi vasárnapon ugy igazolta, hogy „Ades're, az az közvetlen isteni megbízásra hivatkozott. A tiszta theismus nem egyeztethető össze a közvetlen isteni kinyilatkoztatás elfogadásával. Ily módon hozatik be az egyházba a pápaság és püspökség. Már is sokan vannak, kik úgy tekintik, mint hitcikket, egy bizonyos sze- , mélynek is halhatatlanságát. Másrészről ismét szükséges a tiltakozás az olyan tág fogalom ellen, mely a pogány szokásokat megtűrné a Brahmo egyházban. A kilépési nyilatkozat, melyet Sib Tíunder Deb fogalmazott, a következő szavakkal végződik: „Én csak érzelmeim elnyomásával léptem be az uj szervezetbe. Erős meggyőződésem, hogy ha ti nem kényszerítettetek volna bennünket, mi sohasem gondoltunk volna egy uj Szamads alapítására. Most, miután már különválunk, szükségte- ; len minden további vitatkozás. A munkatér elég nagy és nyitva áll mindnyájunk előtt. Törekvésünk, célunk egy. Bar különböző eszközöket használjunk e cél elérésére, mindez ne zavarja a közös munkát. Az lett volna életem legboldogabb pillanata, ha veletek kezet fogva, együtt működve halhattam volna meg, ámde Istennek ugy tetszett, hogy mi különválva munkálkodjunk. Mindnyájan egy közös célt akarunk elérni, s különböző utakon juthatunk el hozzá. Bocsássa meg az ég, ha mi a ti indokaitokat és tetteiteket rosszul Ítéltük meg; bocsásson meg nektek is, ha ezt tettétek velünk. Áldjon meg a kegyelem atyja titeket és minket.® így megkezdetett egy 1878 máj. I 5-én Kalkuttában tartott gyűlésen egy uj egyház alakítása, mely „Szadharan Brahmo Szamads* vagy is közös (általános) egyház nevet nyert. Miután a szükséges választások megtörténtek, egyhangúlag elfogadtatott egy nyilatkozat, melyben kimeritőleg felsoroltattak a különválás okai, és megállapíttatott egy rövid hitvallás. Ez utóbbi magában foglalja a hitet egy személyes Istenben, a halhatatlanságban, valamint az Isten és az ember közötti közvetlen összeköttetés lehetőségében ; az embernek és írásnak csalhatatlanságát elveti. Szerinte az isteni felség ellen követ el sértést, ki bármely cselekvénynél isteni sugallatot igényel, mert ez ellenkezik az ész, az igazság és erkölcsiség követelményeivel. így a látszólag halálos krisis a fiatal egyházra nézve újraéledéssel végződött, a mely bizonyára örvendetes gyümölcsöket fog érlelni, a mennyiben a Brahmoismus terjedése, s mindazon társadalmi reformok megvalósítása, melyek összeköttetésben vannak, már is erélyteljes lendületet nyert. Mi is elfogadhatjuk teljesen azon Ítéletet, melylyel Miss Collett a schiszma történetét végezi: „A legfeltűnőbb Szen és védőinek eljárásán a valóság félreismerése kezdettől mindvégig. Először félre ismerte Szen azon tényt, hogy e házasság összeegyeztethetlen az ő magasztos tanával a szellemek és lelkek összeköttetéséről, hogy ez feladása azon védelemnek, mely az általa nehezen kivívott házassági törvenyben rejlett a korai házasulás és a polygamia ellen, s hogy már önmagában véve is e házasságnak pogány jelleget kell magán hordania. Csak mikor már az oltárhoz lépett, sejtette, hogy milyen oltár előtt áll, jóllehet többszörösen figyelmeztetve lett, és a dolog minden más szemlélő előtt világos volt. Azután ismét ignorálta barátjai és hitsorsainak minden figyelmeztetését s intését e házasságot illetőleg, valamint azon gyűlés határozatait is, a mely őt letette. Organuma, az Indián Mirror kezdettől fogva ignorálta az ellenpárt minden lapjait. Az ellenfél lépéseit hamisan tüntette fel s kigúnyolta. Az ellenpárt valódi igazságszeretetet mutatott a másik fél iránt is. Nem csak hogy nyíltan elismeri organuma a „Brahmo Public Opinion* a saját pártja által elkövetett hibákat, hanem e mellett még kész minden olyan nem pontos jelentést is kiigazítni, mely az ellenfélnek árthatna. Mind e mellett a tiltakozó Brahmoisták sem mentek „előnyeik hibáitól.® Hajthatlan ragaszkodásuk az igazsághoz nem egyszer bizonyos keménységgel párosul, s igazi lelkesedésük gyakran nyilatkozott elhamarkodott tettekben s zabolátlan szavakban Ezek azonban oly hibák, a melyeken a komoly és erős szellemek hamar túlemelkednek. Minden esetre hiányzik az ő soraikban egy oly férfiú, kiben azon vallási genius volna, melyet Szen jobb napjaiban birt, valamint hiányzik egy oly iró is, ki Mozoomdar legsikerültebb munkáival egy sorba Írhatna valamit. Ebből azonban épenséggel nem következik a vallásos élet vagy a komoly gondolkodás hiánya. Az mi az utóbbi hét hónapban létre jött, oly erőről, oly hitről tanúskodik, a melytől jövőre még többet lehet várni, mint a mi eddig létesült. Hogy a Brahmo-Szamads növekvésnek, fejlődésnek indáit, míg Szen megállott, vagy visszafelé ment, ez már két-, három év óta világos volt, a lelki erőnek ily hanyatlása azonban nem szokatlan a későbbi férfi korban olyanoknál, kik fényes nyilvános pályát hagytak magok után, és én remény lettem, hogy a dolog nem fog nyilt szakadásra jutni ily érdemteljes férfiúval. Nem kellett volna így történnie. Az összeütközést azonban