Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-30 / 22. szám

jelentés, Török P., Halász Bold., Ballagi M. szerint van joga, mert a midőn a convent ezen előmunkálatokat véleményezés végett megküldötte a kerületeknek, ekkor ez által önként lemondott végérvényes határozhatási jogáról. A hosszú vitának B. Vay M. azon közvetítő s elfogadott javaslata vetett végett, hogy kerületünk tegye meg észrevételeit ezen előmunkálatokra, küldje meg azokat a conventnek, és azután a convent döntse el, hogy akarja-e figyelembe venni utólagosan ezen észrevételeket vagy nem. Még erősebb harc indult meg az Erdély részére reservált kiváltságok el vagy nem fogadása felett. A bizottsági jelentés és ennek előadója Kovács Alb. s egy némelyek szerint érintetlenül hagyandó ugyan a kerületek önkormányzati joga saját belügyeik­ben, de a kerületek közös találkozásánál teljes egyforma­ság uralkodjék, ezért a zsinati követek választási módját ne az egyes kerületek állapítsák meg, hanem történjék a választás mindenütt egyformán, s pedig úgy, hogy alakíttassanak választó kerületek, szavazzanak a pres­byteriumok; ugyanazért továbbá a zsinat által hozott törvények Erdélyre nézve is ép úgy kötelezők legye­nek, mint egyeb kerületre nézve ; Erdélyben is — az 51-ik § kihagyásával — az e. kerületi közgyűlés telje­sen képviseleti alapon szerveztessék. Ezen nézet ellené­ben azonban a nagy többség kimondotta, hogy bár óhajtandó volna az egyöntetűség, s Erdély különleges helyzetének megszüntetése, de tekintve, hogy nálunk és más kerületben is általános azon óhaj, miszerint az erdélyi kerület ki ne hagyassék az unióból, tekintve azon okokat, melyek a conventet azon Erdély részére kikötött jogok elfogadására birták, ezeknél fogva az elő­munkálatokban reservált különleges helyzet Erdély ré­szére meghagyandó ; azon megszorítással azonban, hogy ha a zsinati törvényeken időközben szervezetünk szel­lemében változtatást tenne, az csak ideiglenesnek tekin­tessék, s végérvényessé csak zsinati megerősítés után váljék. A harmadik harcot az elnökség kérdése idézte elő. A bizottsági javaslat szerint az e. megyéken, kerü­leteken maradjon a kettős elnökség, ellenben az egyház­tanácsnak csak egyházi, a conventnek, zsinatnak s főtör­vényszéknek csak világi elnöke legyen, azon megjegy­zéssel azonban, hogy ez utóbbiak által hozott határoza tok s intézkedések végrehajtásával egyházi egyén bizas­sék meg. A többség határozata: A kettős elnökség mindenütt, hol eddig megvolt, továbbra is meghagyandó. Indítványba hozatott az e. kerületek új felosztá­sának javaslata is, de a közgyűlés teljesen elégnek tartotta erre nézve az előmunkálatok 92. §-ának b. pont­ját. A többi módosítási javaslatai a bizottságnak szó nélkül elfogadtattak. Ily javaslatok: az egyházközségi közgyűlések hatáskörének a presbyteriumok rovására tör­ténendő szélesbitése (18. §) nem kívánatos ; hivatalos pecsét csak a lelkésznél legyen; lelkész nélkül egyháztanácsi ülést ne lehessen tartani. Az országos egyháztanács felállítása ellen nincs kifogás, de van annak megalkotási módja ellen. Az egyházközségi bíráskodás ellen felszó­lal majd mindenik e. megye. Az egyházi tisztviselőkről szóló §-oknak kevesbítése s csak a szükségesekre való összevonása óhajtatik; ellenben a tisztújítás nem kívá­natos. Az egyházi bíróság és törvénykezési rendtartás címe alatt levő cikkeknek kevesbitése, egyszerűbbekké s szabatosabbá tételük óhajtandó; másfelől a házassági perrendtartással megtoldandók, s ebből folyólag az állami törvényhozásnál kérelmezendő, hogy a míg más vallás­felekezeteknél meghagyatnak a házassági törvényszékek, addig a mi egyházunk is birtokába s élvezetébe lép­hessen ezen jognak. Végül kimondatott, hogy az e. kerületeknek hagyassék fenn azon jog, hogy a zsinat tartásának idejéhez hozzá szólhassanak. A következő napon felolvastattak a hazai ref. és evang. testvérkerületek egy évi j. könyveinek közérdekűbb pontjai. Ezeket az illető gyűlések tudósításaiból ismerik e lapok olvasói. Ezután olvastatott a missiói bizottság buzgó elnökének, Fürdős L. úrnak a slavon-szerémi mis­sióról beadott jelentése. E szerint Kármán Fái baranya­bácsi esperes s Kulcsár S. újvidéki lelkész urak az emiitett missió területén a múlt évben megjelentek, az ottani állapotokról tudomást szereztek és adtak, a mely bajokat lehetett, elintézték. Ezek tudósítása szerint a fekete pusztaiaknak, hol 40 iskolaköteles ref. gyermek van, iskola és tanitó kellene. A ker. közgyűlés felhívja őket, hogy költségvetésüket, az általuk hozandó anyagi áldozatok mennyiségét terjesszék föl s ha érdemeseknek mutatják magukat a segélyre, készséggel nyujtandja azt nekik erejéhez képest a kerület. Nagy elismeréssel érte­sült a közgyűlés Sillem Ottó rúmai jószágigazgató úr nemeslelküségéről, ki a fekete pusztai cselédség szá­mára hajlandó egy iskolát és tanítói lakot épitettni, a tanítónak bizonyos mennyiségű conventiót megállapítani, ! megígérte, hogy a Beskán lakó missionárius jelenleg Schneider Pál számára ezután is kiszolgáltatja az éven­kénti 10 p. mérő búzát, árpát s szalmát, igérte, hogy a Majavoján lakó cselédség által közelebb odahívott ref. tanitó Hevesi Imre számára is conventiót fog megállapítani, s általában nagy elismeréssel nyilatkozik hitsorsosainkról, mint munkaszeretőkről, jó erkölcsüekről. Zimonyban alig van néhány református, Belgrádon már többen vannak, de tehetetlenek s szegények; annak dacára is azonban — mondá a közgyűlés — nem sza­bad figyelmen kiviil hagyni ily fontos pontokon ezen kis sereget. Ezért affilialtatott Beskához, s ennek lelkésze felhivatott, hogy ottani híveinket időnkint látogassa meg, biztosíttatván számára némi anyagi karpótlás, s e mellett az alsó baranyai e. megye felhivatott minden lehető in­tézkedés megtételére. Farhas József. (Vége következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents