Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-30 / 22. szám

jelentés, Török P., Halász Bold., Ballagi M. szerint van joga, mert a midőn a convent ezen előmunkálatokat véleményezés végett megküldötte a kerületeknek, ekkor ez által önként lemondott végérvényes határozhatási jogáról. A hosszú vitának B. Vay M. azon közvetítő s elfogadott javaslata vetett végett, hogy kerületünk tegye meg észrevételeit ezen előmunkálatokra, küldje meg azokat a conventnek, és azután a convent döntse el, hogy akarja-e figyelembe venni utólagosan ezen észrevételeket vagy nem. Még erősebb harc indult meg az Erdély részére reservált kiváltságok el vagy nem fogadása felett. A bizottsági jelentés és ennek előadója Kovács Alb. s egy némelyek szerint érintetlenül hagyandó ugyan a kerületek önkormányzati joga saját belügyeikben, de a kerületek közös találkozásánál teljes egyformaság uralkodjék, ezért a zsinati követek választási módját ne az egyes kerületek állapítsák meg, hanem történjék a választás mindenütt egyformán, s pedig úgy, hogy alakíttassanak választó kerületek, szavazzanak a presbyteriumok; ugyanazért továbbá a zsinat által hozott törvények Erdélyre nézve is ép úgy kötelezők legyenek, mint egyeb kerületre nézve ; Erdélyben is — az 51-ik § kihagyásával — az e. kerületi közgyűlés teljesen képviseleti alapon szerveztessék. Ezen nézet ellenében azonban a nagy többség kimondotta, hogy bár óhajtandó volna az egyöntetűség, s Erdély különleges helyzetének megszüntetése, de tekintve, hogy nálunk és más kerületben is általános azon óhaj, miszerint az erdélyi kerület ki ne hagyassék az unióból, tekintve azon okokat, melyek a conventet azon Erdély részére kikötött jogok elfogadására birták, ezeknél fogva az előmunkálatokban reservált különleges helyzet Erdély részére meghagyandó ; azon megszorítással azonban, hogy ha a zsinati törvényeken időközben szervezetünk szellemében változtatást tenne, az csak ideiglenesnek tekintessék, s végérvényessé csak zsinati megerősítés után váljék. A harmadik harcot az elnökség kérdése idézte elő. A bizottsági javaslat szerint az e. megyéken, kerületeken maradjon a kettős elnökség, ellenben az egyháztanácsnak csak egyházi, a conventnek, zsinatnak s főtörvényszéknek csak világi elnöke legyen, azon megjegyzéssel azonban, hogy ez utóbbiak által hozott határoza tok s intézkedések végrehajtásával egyházi egyén bizassék meg. A többség határozata: A kettős elnökség mindenütt, hol eddig megvolt, továbbra is meghagyandó. Indítványba hozatott az e. kerületek új felosztásának javaslata is, de a közgyűlés teljesen elégnek tartotta erre nézve az előmunkálatok 92. §-ának b. pontját. A többi módosítási javaslatai a bizottságnak szó nélkül elfogadtattak. Ily javaslatok: az egyházközségi közgyűlések hatáskörének a presbyteriumok rovására történendő szélesbitése (18. §) nem kívánatos ; hivatalos pecsét csak a lelkésznél legyen; lelkész nélkül egyháztanácsi ülést ne lehessen tartani. Az országos egyháztanács felállítása ellen nincs kifogás, de van annak megalkotási módja ellen. Az egyházközségi bíráskodás ellen felszólal majd mindenik e. megye. Az egyházi tisztviselőkről szóló §-oknak kevesbítése s csak a szükségesekre való összevonása óhajtatik; ellenben a tisztújítás nem kívánatos. Az egyházi bíróság és törvénykezési rendtartás címe alatt levő cikkeknek kevesbitése, egyszerűbbekké s szabatosabbá tételük óhajtandó; másfelől a házassági perrendtartással megtoldandók, s ebből folyólag az állami törvényhozásnál kérelmezendő, hogy a míg más vallásfelekezeteknél meghagyatnak a házassági törvényszékek, addig a mi egyházunk is birtokába s élvezetébe léphessen ezen jognak. Végül kimondatott, hogy az e. kerületeknek hagyassék fenn azon jog, hogy a zsinat tartásának idejéhez hozzá szólhassanak. A következő napon felolvastattak a hazai ref. és evang. testvérkerületek egy évi j. könyveinek közérdekűbb pontjai. Ezeket az illető gyűlések tudósításaiból ismerik e lapok olvasói. Ezután olvastatott a missiói bizottság buzgó elnökének, Fürdős L. úrnak a slavon-szerémi missióról beadott jelentése. E szerint Kármán Fái baranyabácsi esperes s Kulcsár S. újvidéki lelkész urak az emiitett missió területén a múlt évben megjelentek, az ottani állapotokról tudomást szereztek és adtak, a mely bajokat lehetett, elintézték. Ezek tudósítása szerint a fekete pusztaiaknak, hol 40 iskolaköteles ref. gyermek van, iskola és tanitó kellene. A ker. közgyűlés felhívja őket, hogy költségvetésüket, az általuk hozandó anyagi áldozatok mennyiségét terjesszék föl s ha érdemeseknek mutatják magukat a segélyre, készséggel nyujtandja azt nekik erejéhez képest a kerület. Nagy elismeréssel értesült a közgyűlés Sillem Ottó rúmai jószágigazgató úr nemeslelküségéről, ki a fekete pusztai cselédség számára hajlandó egy iskolát és tanítói lakot épitettni, a tanítónak bizonyos mennyiségű conventiót megállapítani, ! megígérte, hogy a Beskán lakó missionárius jelenleg Schneider Pál számára ezután is kiszolgáltatja az évenkénti 10 p. mérő búzát, árpát s szalmát, igérte, hogy a Majavoján lakó cselédség által közelebb odahívott ref. tanitó Hevesi Imre számára is conventiót fog megállapítani, s általában nagy elismeréssel nyilatkozik hitsorsosainkról, mint munkaszeretőkről, jó erkölcsüekről. Zimonyban alig van néhány református, Belgrádon már többen vannak, de tehetetlenek s szegények; annak dacára is azonban — mondá a közgyűlés — nem szabad figyelmen kiviil hagyni ily fontos pontokon ezen kis sereget. Ezért affilialtatott Beskához, s ennek lelkésze felhivatott, hogy ottani híveinket időnkint látogassa meg, biztosíttatván számára némi anyagi karpótlás, s e mellett az alsó baranyai e. megye felhivatott minden lehető intézkedés megtételére. Farhas József. (Vége következik.)