Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-23 / 21. szám

tanárra ismét 20 órát véve számítási alapúi, 136 tanár kötelezhető. Volt pedig tényleg nem 91 — hanem 122 osztály ; nem 136 — hanem 260 tanár. Ámde az ily számításokat, az élet vagyis a tapasztalás, rendesen a szakemberek számára hagyja meg. És a mi a statistikai számítás papírján, kétszer kettő-négynek látszik, az az életben kivihetetlen. Hiszen magának az államnak felügyelete alatt levő gymnasiumokban is, a létszám oly különböző, hogy míg ugyan csak a mult iskolai évben, a n. váradi gymn. I-ső osztályában volt 114 növendék, addig a bártfa^ban nem volt csak 18. Mikor a győri és aradi gymn. ugyanazon osztályában volt 106 tanuló, akkor az erzsébetvárosiban nem volt csak 15. Miként egyenlíti aztán ki e különbletet? csak nem akarja talán a felvételre Nagy-Váradon jelentkező tanulót, mikor az 50 létszám kitelik, Bártfára — a győrit és aradit pedig Erzsébetvárosba utasítani ? vagy még kevésbbé akarja őket elutasítani s ez által a tanulás lehetőségét és szabadságát tőlük elvonni? A tanulók létszámában tapasztalható ezen nagy különbség eredményezi aztán azt, hogy a statistikai adatokra fektetett szaktudósi javaslat, ha törvényerőre emelkednék, megszűnnék reánk nézve azonnal ábrándkép lenni, hanem lenne egy oly Meduzafő, mely vagy örökös rettegésben tartana, úgy hogy reá tekinteni sem mernénk; vagy ha reá tekintenénk, megkövesülnének bennünk az érzelmek, s ridegen dobnánk oda középiskoláinkat azon államhatalomnak kezébe, mely soha nem méltányolta a prot. egyház azon buzgalmát, hogy a középoktatás ügyét 58 oly gymnásiummal igyekezett évszázadon át fentartani, majd előbbvinni, melyek az államnak egy krajcárjába sem kerültek ; a melyeket nem fentartott és gondviselt, hanem folytonosan zaklatott, és elpusztítani törekedett. És én alig látok előttünk más jövőt. Hiszen ha azon törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, még a debreceni főgymnasiumot fenntartó tiszántúli legnépesebb és leggazdagabb egyházkerület sem leend képes, az azon javaslatban kitűzött „két évK

alatt, ezen egyetlen főgymnasiumát a javaslat követelései szerint felszerelni és átalakítani. A debreceni főgymn. Értesítője szerint a mult iskolai évben volt I-ső osztályú növendéke 168; II- dik 102 ; III-dik 81 ; IV-dik 88 ; V-dik 68 ; Vl-dik 51 ; VH-dik 91 ; VlII-dik 79. — Ezen 728 tanulót, 8 rendes és 2 parallel osztályban, tanította hetenkénti 252 órán, 12 rendes, 2 segéd, és 3 melléktanár. Ha a javaslat törvényerőre emeltetnék, ugyanezen főgymnasiumban, a növendékek hason létszáma mellett, lenne szükséges felállítani, az első osztálybeliek részére 4 ; s az egy osztályban maradó hatodik osztály kivételével a többi osztályok részére két-két osztályt; s így összesen 17 osztályt. Ezen 17 osztálynak tanítására, ha a 14. § szerint a felsőbb négy osztály szakrendszer-, az alsóbb négy osztály szak-csoportosítási rendszer szerint taníttatnék, még ez utóbbi által nyújtott némi kedvezmény mellett is, sőt még ha ehez, a mostani órafelosztás és a tanulók létszáma változatlanul megmaradna s így a lehetőleg legkedvezőbb ^körülmények közt, a következő tanerő lenne szükséges: a) Hit- és erkölcstan, 34 órán, 2 tanár; b) magyar nyelv és irodalom 61 órán, 3 tanár; c) latin nyelv és irodalom 99 órán, 5 tanár ; d) német nyelv és irodalom 31 órán, 2 tanár; e) görög nyelv és irodalom 19 órán, 1 tanár; f) földrajz (hazai és általános) 34 órán, 2 tanár; g) Magyarország története és h) egyetemes történet 33 órán, 2 tanár; i) bölcsészeti előtan 1 tanár, k) mennyiségtan 5 5 órán, 3 tanár; 1) természetrajz 26 órán, 2 tanár; m) természettan, vegytan 28 órán és az itjak orvosi gyógykezelése, 2 tanár ; 11) menynyíségtani és természettani földrajz s a geologia elemei 1 tanár; o) rajzolás — I tanár; p) szépírás 1 tanár; q) testgyakorlat I tanár. Valamely hazai nyelv, 1 tanár ; francia, angol és olasz nyelv 1 tanár ; rajz és gyorsírás 1 tanár; műének 1 tanár. Összesen 33 tanár. Vagyis majdnem két annyi, mint jelenleg van. Ha hozzá gondoljuk ehez, a 16 tanárral bírni tartozó tanárképző intézet felállítását; továbbá a vidéken elhulló gymnasiumok növendékeiből Debrecenbe menők által a tanulók létszámának rohamos emelkedését; úgy szintén az ezen létszám-emelkedés által ismét bekövetkező kötelezett szaporítását a tantermek és tanerőknek : akkor határozottan merjük állítani, hogy erre, a ref. egyházkerületek közt legnépesebb és leggazdagabb tiszántúli egyházkerület a legjobb akarata s igyekezete mellett sem leend képes; felekezetünk többi gymnasiumai pedig még hamarább elhullanak. De nincsen is ezen törvényjavaslatnak más célja. Azt rendeli a 25. §., hogy a melléktantárgyak tanárain kivül a rendes tantárgyak tanárainak száma „a IV. osztályú algymnasiumban legalább 6.4

A 29. §. szerint ezen osztályok hetenkénti tanóráinak száma a kötelezett tantárgyakból legfelebb 26; és így a négy osztály heti óraszáma lenne 104. De a jelenleg fennálló gyakorlat azt bizonyítja, hogy ha a mellék tantárgyak tanítására hetenként 6 órát számítunk, akkor a kötelezett tantárgyak hetenkénti óraszáma 22 s legfelebb 24 lehet, hacsak 10—14 éves gyermekeinket túlhalmozni s testben lélekben kimeríteni és elsatnyítani nem akarjuk. 24 tanórát számítva hetenként egy osztályra, a négy osztály kötelezett tanóráinak összes száma lenne hetenként 96. Minthogy pedig az algymnasiumban a tanár mindenkor több órának adására kötelezhető, mint a felgymnasiumban, egy tanárra 20 órát számítva, 5 tanár 100 órának adására jólélekkel kötelezhető. Mire való hát a hatodik tanár ? De hol van Molnár Aladár javaslataban, a feleke-