Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-25 / 17. szám

zött célhoz mért feladatot s betöltheti az ennek teljesítésére szükséges munkakört. Mert egyfelől tekintve, hogy a vidéki kisebb gymnasiumokban a tanulók száma kevesebb szokott lenni és így itt az egyes osztályok tanítása is sokkal kevesebb megterheltetéssel jár, s másfelől az ily kisebb gymnáziumok igazgatása se felette sok terhet ró az igazgató vállaira : ezért ügy az igazgató mint általában az egyes tanárok, a szervezeti javaslattól eltérőleg, több heti órára kötelezhetők, ügy hogy kisebb gymnasiumokban az igazgató 18 — 20 órán, a többi rendes tanár pedig 22 — 24 órán mindig taníthat, mely esetben, míg az iskolákat fentartó testületek sem lennének súlyosan s erejüket felülhaladó kiadásokkal megterhelve, addig a közoktatási szabalyzatban meghatározott óraszám maximumának is elég van téve. 4. A tanárok képesittetésére s alkalmazására nézve mindenben egyetértünk a javaslat készítőjével azon hozzátoldassal, hogy akik eddig főleg a tanári képzés végett mentek külföldre s mint ilyenek alkalmaztattak is, azoknak ott eltöltött éveik a qualificatióra nézve megkívántató évek számaba betudassék stb. 5. A tanári fizetés minimumának meghatározásánál azon szempontból indulván ki, hogy a tanári pálya a társadalom egyik legfontosabb, de egyszersmind a leqterliesebb kötelességekkel járó hivatalok egyike, mely tehát nézetünk szerint is méltán megérdemli, hogy ^anyagias korunk közepette ne találkozzanak hálátlansággal azok, kik a szellemi tehetségek fejlesztésére s a tudományos művelődés terjesztésére áldozzák életüket ; továbbá, hogy ne legyenek ezután is szegénységgel s anyagi nyomorokkal kiizködő szellemi napszámosak, akkor, midőn a többi világi pályakon levők anyagi jólét, fény és mindig a magasabbra emelkedés közt gyűjtik babérjaikat4

stb. stb. : nem lehet, hogy találkozzék akárki is, aki komolyan ne sürgetné a javaslat buzgó szerkesztőjével együtt a tanári fizetések emeltetését oly módon, hogy minden tanár tisztességesen s erejét és idejét egészen hivatásának szentelve élhessen meg. Mindezekből kiindulva és j másfelől prot. szegénységünket is tekintetbe véve, kifejezést adtunk annak, hogy a kisebb gymnasiumok tanárainak fizetésére egyelőre elegendőnek véljük az 1000 frtot, még pedig úgy, hogy ezen összegbe a lakás és illetőleg a megfelelő lakásbér is beleszámittassék. A szervezeti javaslatban megállapított fizetési minimum egyfelől a legtöbb vidéki gymnasium megszüntetését vonná maga után, másfelől pedig kioltaná a vidéki tanárok feljebb emelkedési ösztönét és a tovább képzés s öntökéletesítés versenyét; továbbá, tudvalevő dolog, hogy a kisebb városok a megélhetésre kevesebb gondot igényelnek, s nincs a tanár kitéve a nagy vagy épen központi város legtöbb magasabb követelményének, végül a fizetések rendes, pontos időben való kiszolgáltatásat is tekintetbe kell venni, midőn egyik másik helyen a tanari díjazás javításáról vagy felemeléséről lesz intézkedés. — Azt azonban >egyáltalában nem helyeselhetjük, hogy az igazgatóknak kivétel nélkül 200 frt. igazgatói díj adassék a rendes tanári fizetésen felül; mert egyrészről az igazgatói teendők fejében az ő heti óraiknak száma teendőjükhöz mérten amúgy is lejebb szállíttatott, ügy hogy teendők dolgaban egyik igazgató sem végez többet tanártársánál, sőt a kevesebb óraszam mellett sokszor még annyit se : és így, míg a nekik szánt 200 frt egyfelől ujabb teherrel szaporítaná a gymn.-ot fentartó testületet, másrészről a többi tanárokkal szemben nem is volna sem méltányos, sem kívánatos az ily magas igazgatói dotatio az előbb említett okoknál fogva. De másfelől ismét nem akarjuk, hogy az igazgatók u. n. irodai díjban ne részesüljenek, melyre nézve a minimumot 50 és a maximumot 100 frtban véljük megállapítandónak egyik másik gymnasium nagysága stb. szerint, s ennyi jelen viszonyainak szerint mindig elegendő — nem is említvén természetesen, a gymnasium ügyében tett hivatalos utazás vagy valamely tanügyi gyűlésen való hivatalos" megjelenés alkalmával tett költségeiknek, illetőleg napdijaiknak a gymn. pénztárából való megtérítését. 6. Az iskolaszék szervezetére végül megjegyeztük, hogy az ügy alakítandó, hogy a rendes tanárok mindnyáján tagjai legyenek, s ne csak képviseleti uton vegyen részt benne a tanari testület 1—2 tagja altal. A fenti pontokat körülményesebben kifejtve örömünket fejeztük ki, hogy a szervezeti javaslat, midőn gymnasiumaink reformját hangsúlyozza, távol van attól, hogy a közoktatas uniformizáltassék, és hogy az egyes gymnasiumok individualitásának hatáskörét csorbítani akarná; miért is a javaslat kitűnő készítőjének, ki a nagy feladatot oly szép sikerrel megoldotta, valamint a múlt évi conventnek, mely az életrevaló szervezeti szabályzatot elfogadta, köszönetünket és üdvözletünket kifejezni el nem mulasztottuk, s azt e helyen is megújítjuk — azon óhajunk kíséretében: vajha sikerülne végre valahára ama javaslat reform, hitvallásunk szelleméből kifolyó, a mai kor közművelődésének megfelelő s oly szép múlttal dicsekvő prot. tanügyünk isméti felvirágoztatása és hosszú jövőre való biztosítása ! Közli: Benke István, gymn. r. tanár. Válasz Gyurátz F. ,,Észrevételek" cím alatt megjelent cikkére.*) Nem szándékom theologiai vitatkozásba bocsátkozni, mert tudom, hogy annál veszedelmesebb nincs a föld kerekségén, és a hol az elharapódzik, ott minden inkább van, mint a Krisztus szelleme és a vallasosság lelke. Nem is ragadnék újra tollat, ha e kérdést oly fontosnak nem találnám mind tarsadalmi, mind prot. szempontból. Azonkívül tartozom az igazságnak is anynyival, hogy félremagyarázott soraimat kissé határozottabban kifejtsem, a belőlök vont következtetéseket helyre igazítsam. *) Lásd lapunk 12. számát. Térhiány miatt késett ennyi ideig. S z e r k.