Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-25 / 17. szám

zött célhoz mért feladatot s betöltheti az ennek teljesí­tésére szükséges munkakört. Mert egyfelől tekintve, hogy a vidéki kisebb gymnasiumokban a tanulók száma kevesebb szokott lenni és így itt az egyes osztályok tanítása is sokkal kevesebb megterheltetéssel jár, s másfelől az ily kisebb gymnáziumok igazgatása se felette sok terhet ró az igazgató vállaira : ezért ügy az igaz­gató mint általában az egyes tanárok, a szervezeti javas­lattól eltérőleg, több heti órára kötelezhetők, ügy hogy kisebb gymnasiumokban az igazgató 18 — 20 órán, a többi rendes tanár pedig 22 — 24 órán mindig taníthat, mely esetben, míg az iskolákat fentartó testületek sem lenné­nek súlyosan s erejüket felülhaladó kiadásokkal meg­terhelve, addig a közoktatási szabalyzatban meghatá­rozott óraszám maximumának is elég van téve. 4. A tanárok képesittetésére s alkalmazására nézve mindenben egyetértünk a javaslat készítőjével azon hozzátoldassal, hogy akik eddig főleg a tanári képzés végett mentek külföldre s mint ilyenek alkalmaztattak is, azoknak ott eltöltött éveik a qualificatióra nézve megkívántató évek számaba betudassék stb. 5. A tanári fizetés minimumának meghatározásánál azon szempontból indulván ki, hogy a tanári pálya a társadalom egyik legfontosabb, de egyszersmind a leqter­liesebb kötelességekkel járó hivatalok egyike, mely tehát nézetünk szerint is méltán megérdemli, hogy ^anyagias korunk közepette ne találkozzanak hálátlansággal azok, kik a szellemi tehetségek fejlesztésére s a tudományos művelődés terjesztésére áldozzák életüket ; továbbá, hogy ne legyenek ezután is szegénységgel s anyagi nyomorokkal kiizködő szellemi napszámosak, akkor, midőn a többi világi pályakon levők anyagi jólét, fény és mindig a magasabbra emelkedés közt gyűjtik babérjaikat4 stb. stb. : nem lehet, hogy találkozzék akárki is, aki komo­lyan ne sürgetné a javaslat buzgó szerkesztőjével együtt a tanári fizetések emeltetését oly módon, hogy minden tanár tisztességesen s erejét és idejét egészen hivatásá­nak szentelve élhessen meg. Mindezekből kiindulva és j másfelől prot. szegénységünket is tekintetbe véve, kifeje­zést adtunk annak, hogy a kisebb gymnasiumok taná­rainak fizetésére egyelőre elegendőnek véljük az 1000 frtot, még pedig úgy, hogy ezen összegbe a lakás és ille­tőleg a megfelelő lakásbér is beleszámittassék. A szervezeti javaslatban megállapított fizetési minimum egyfelől a leg­több vidéki gymnasium megszüntetését vonná maga után, másfelől pedig kioltaná a vidéki tanárok feljebb emelkedési ösztönét és a tovább képzés s öntökéletesí­tés versenyét; továbbá, tudvalevő dolog, hogy a kisebb városok a megélhetésre kevesebb gondot igényelnek, s nincs a tanár kitéve a nagy vagy épen központi város legtöbb magasabb követelményének, végül a fizetések rendes, pontos időben való kiszolgáltatásat is tekin­tetbe kell venni, midőn egyik másik helyen a tanari díjazás javításáról vagy felemeléséről lesz intézkedés. — Azt azonban >egyáltalában nem helyeselhetjük, hogy az igazgatóknak kivétel nélkül 200 frt. igazgatói díj adas­sék a rendes tanári fizetésen felül; mert egyrészről az igazgatói teendők fejében az ő heti óraiknak száma teendőjükhöz mérten amúgy is lejebb szállíttatott, ügy hogy teendők dolgaban egyik igazgató sem végez többet tanártársánál, sőt a kevesebb óraszam mellett sokszor még annyit se : és így, míg a nekik szánt 200 frt egy­felől ujabb teherrel szaporítaná a gymn.-ot fentartó tes­tületet, másrészről a többi tanárokkal szemben nem is volna sem méltányos, sem kívánatos az ily magas igaz­gatói dotatio az előbb említett okoknál fogva. De más­felől ismét nem akarjuk, hogy az igazgatók u. n. irodai díjban ne részesüljenek, melyre nézve a minimumot 50 és a maximumot 100 frtban véljük megállapítandónak egyik másik gymnasium nagysága stb. szerint, s ennyi jelen viszonyainak szerint mindig elegendő — nem is említvén természetesen, a gymnasium ügyében tett hi­vatalos utazás vagy valamely tanügyi gyűlésen való hi­vatalos" megjelenés alkalmával tett költségeiknek, illető­leg napdijaiknak a gymn. pénztárából való megtérítését. 6. Az iskolaszék szervezetére végül megjegyeztük, hogy az ügy alakítandó, hogy a rendes tanárok mind­nyáján tagjai legyenek, s ne csak képviseleti uton vegyen részt benne a tanari testület 1—2 tagja altal. A fenti pontokat körülményesebben kifejtve örö­münket fejeztük ki, hogy a szervezeti javaslat, midőn gymnasiumaink reformját hangsúlyozza, távol van attól, hogy a közoktatas uniformizáltassék, és hogy az egyes gymnasiumok individualitásának hatáskörét csorbítani akarná; miért is a javaslat kitűnő készítőjének, ki a nagy feladatot oly szép sikerrel megoldotta, valamint a múlt évi conventnek, mely az életrevaló szervezeti szabályzatot elfogadta, köszönetünket és üdvözletünket kifejezni el nem mulasztottuk, s azt e helyen is meg­újítjuk — azon óhajunk kíséretében: vajha sikerülne végre valahára ama javaslat reform, hitvallásunk szelle­méből kifolyó, a mai kor közművelődésének megfelelő s oly szép múlttal dicsekvő prot. tanügyünk isméti felvi­rágoztatása és hosszú jövőre való biztosítása ! Közli: Benke István, gymn. r. tanár. Válasz Gyurátz F. ,,Észrevételek" cím alatt megjelent cikkére.*) Nem szándékom theologiai vitatkozásba bocsát­kozni, mert tudom, hogy annál veszedelmesebb nincs a föld kerekségén, és a hol az elharapódzik, ott minden inkább van, mint a Krisztus szelleme és a vallasosság lelke. Nem is ragadnék újra tollat, ha e kérdést oly fontosnak nem találnám mind tarsadalmi, mind prot. szempontból. Azonkívül tartozom az igazságnak is any­nyival, hogy félremagyarázott soraimat kissé határo­zottabban kifejtsem, a belőlök vont következtetéseket helyre igazítsam. *) Lásd lapunk 12. számát. Térhiány miatt késett ennyi ideig. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents