Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-04-04 / 14. szám
siumi pályának, ha a fiúnak tiz éves korát számítjuk kezdetnek. Még a bajorok is, kik legtovább próbálgatták a gymn. nyolc osztályt megtartani, tapasztalván a német birodalmi 9 osztályú gymnasiumok előnyét a magukéi fölött, megtértek s követték a szomszédok példáját, elfogadván gymnasiumaik berendezésének mintáját; mindez nincs hatással Ausztriára, ez megcsökönyösiilt. Nur langsam voran, dass Oesterreich nachkommen kann ! mi pedig magyarok majdan az osztrákok után. Védik, mint szószólók, a Thun-Boniz-féle rendszert az iíjú tanár urak is, kik 1850 óta 30 év alatt voltak gymn. tanulók s lettek tanárokká. Ők megszokták e rendszert, mert ez alatt növe kedtek; nem ismerik a 48 előtti rendszer előnyeit, nem ügyelnek a művelt nemzetek példáira, nevelési s tanítási institutióikra. Ignoti nulla cupido. De védik a szülék is, mert — óh fájdalom, — az állam anyagi romlása, a túlterhes adózás, elemi csapások, mindenek felett pedig számítás nélküli, meggondolatlan sáfárkodásunk kívánatossá teszik a sziilékre nézve, bár egy évi költséget, mely gyermekük taníttatására szükséges, megkímélhessenek, fiók is mielébb keresetképes legyen. Nem az mostan a kérdés s feladat, mily alaposan és jól? hanem az, mily szaporán s röviden ? O cives, cives, quaerenda pecunia primum est, Virtus post nummos. A gymnasium osztályainak kilencre fölemelését gátolja, többek véleménye szerint, a katonai átalános kötelezettség is s a véderőről szóló törvény. E törvény így hangzik: 3. §. > y A hadseregbe, hadi tengerészeibe vagy a honvédségbe lépés kötelezettsége kezdődik azon naptári év január hava 1 -tol, a melyben a hadköteles élte 20-ik évét betölti/ E szerint, ha a tanuló tiz éves korában lépett a gymnasiumba: kilenc osztályú gymnasiumban is végezheti pályáját, hadi szolgálata idejének bekövetkeztéig. Egyébiránt, ha a jól szervezendő gymnasiumra tekintettel, a tanuló ifjúság értelmiségének kellő kiképeztetéséről célszerűleg akarunk gondoskodni: a netán előfordulandó bajos esetekre nézve lehet intézkedni egy tollvonással a véderőről szóló törvény revisiója alkalmával; annyival inkább, mert erre utal a középtanodai oktatásról beterjesztett törvényjavaslat 33-dik §-a. Van erre nézve egyéb mondanivalóm is. Az oktatásügyi minister úr f. évi március 20-án az országgyűlés elé terjesztette törvényjavaslatát a gymnasiumi s reáliskolai oktatásról. E törvényjavaslat 5-ik §-a szerint: Mind a gymnasium, mind a reáliskola nyolc osztályú, ugyanannyi évfolyammal. A 6-ik §. szerint, a gymnasiumi oktatás rendes (köteles) tantárgyai: a) hit- és erkölcstan, b) magyar nyelv és irodalom, c) latin nyelv és irodalom, d) német nyelv és irodalom, e) görög nyelv és irodalom, f) földrajz (hazai és átalános), g) Magyarország története, a felsőbb osztályokban oknyomozólag s tekintettel az alkotmány fejlődésére, h) egyetemes történet, folytonos tekintettel a művelődésre, i) bölcsészeti előtan (lélektan s logika), k) mennyiségtan, 1) természetrajz, m) természettan s vegytan, n) mennyiségtani s természettani földrajz és a geologia elemei, o) rajzolás, p) szépírás, q) testgyakorlat; tizenhat címen, tizenhat tantárgy. Ezeken kivűl : vannak a gymnasiumoknak rendkívüli tantárgyai. A 7-dik §. szerint: a) valamely hazai nyelv, a vidék szüksége szerint, b) francia nyelv, c) angol nyelv, d) olasz nyelv, e) rajz (a felső négy. osztályban is), f) gyorsírás, g) műének. Hiányzanak e kimutatásból némely tantárgyak, melyeket a jelenkor a humanitatis studia körébe tartozóknak ismer s a műveltséghez kellékül igényel. Én jelennen csak az árva philoso phiának akarok szószólója lenni. Olvastam, hogy Kr. u. sz. e. 16i-ben a philosophusok Rómából a tanács végzése által kitiltattak, ^Senatusconsultum de philosophis uti Romae non essent*, mert tanításaikban az állami intézményeket bírálat alá vetvén, azokat megingatták; olvastam, hogy a kegyetlen Nero a görög philosophusokat kiűzte Rómából, mert erkölcsi magaviseletét megrótták: mi nem utasítjuk őket el, csak éltető levegőt nem engedünk szívniok, sem munkakört nem jelölünk ki számukra. »Tény az, ezt írá közelebb egyik római kath. derék püspök, hogy a bölcsészeti tudományok nálunk igen el vannak hanyagolva, kivált azóta, hogy a bölcsészeti külön tanfolyam meg lett szüntetve s a gymnasiumot végzett ifjak ezen tanintézetből, minden szorosan vett philosophiai előkészülés nélkül, közvetlenül lépnek át a felsőbb theologiai, jogi és államtudományi és orvosi tudományi tanintézetekbe, melyekben a tanuló iíjaknak kinek-kinek az ő szakmájában sokkal több tanulni valójok van, semmint hogy a philosophiai tudo-27*