Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-04 / 14. szám

431 mányok hallgatására is maradna idejök. Igaz, hogy a gymnasium 8-ik osztályában hetenkint három óra fordíttatik a lélek- és gondolkodástan előadására: ez azonban még arra való előkészületnek sem elegendő, hogy a gymnasiumot végzett ifjak a philosophiai tudományok rendszeres és sikeres hallgatására átmehetnének. De kötelezve nem lévén, nem is mennek át, kivéve a tanárjelölteket, kik tudori rangfot és habilitatiót keresnek és azon ritka o egyeseket, kiket az okadatolható tudás ösztöne ingerel s Önmaguktól önmagukért szentelik napjaikat e tudományoknak. Az egyetemi almanach elég tekintélyesnek mutatja ugyan ki a bölcsészeti osztály hallgatóinak számát; de ezek közül hányan hallgatják a szorosan vett bölcsészeti tudományokat r Az első éves jogászok is hetenként két órán át ezen tudományok egyik vagy másik ágának hallgatására kötelezvék; de figyelemre alig méltó csekélység az, mivel az iskola jelen szervezete és rendszere mellett hozzájárulhat a célhoz. Pedig, ujabb időben a több irányban megindult komoly tudományos törekvések, mind érezhetőbbé teszik a philosophiai képzettség szükségét. Mert értelmes embernek ismerni kell az élet és öröklét maraszo tos igazait, tételeit s fenséges problémáit s azok megfejtésének megkisérlett módozatait, ismernie kell az örök igazságokat s a szent törvényeket, melyek tetteit irányozzák. Korunkban, midőn keservesen szemléljük a nyilatkozó zavaros világnézetet, sürgőssé vált a mai nemzedéknek alapos vezetése, hogy annak idején foglaljanak el biztos álláspontot, melyről a meggyőződésókben élő igazság fegyvereit villogtathatják, s tudják igazán, a mit tudnak s akarják következetesen, a mit akarnak. De nem szükséges, hogy panegyrist s apologiát írjak a philosophia mellett, mire az nem szorult; voltak annak mindenkorban s vannak ma is hatalmas ügyvédei : csak azt akarom javalni, kérni, számítsuk ezt is a humanitatis studiumok közé. Ha a középtanodák — mint sokan meghatározzák — kiválóan az egyetemre előkészítő tanintézetek : azzá csak a philosophia tanítása által lesznek, a nélkül nem. Mert, ha az ifjak ezen tudományt, az ő összes ágazataiban, kötelezőleg s rendszeresen fogják hallgatni s azt valószínűleg meg is kedvelik: mindén esetre tágul a leendő papnövendékek, jogászok, orvostanulók szellemi látköre, eltnéjök szabatosan meghatározott fogal-433 makkal, átértett eszmékkel gazdagon, magosabb röptű szárnyakat öltene s bölcselő figyelemmel vizsgálnák s ítélnék meg magát azon szaktudományt, mit életpályájok céljául választottak. Van a jognak, történelemnek, természettudománynak bölcselete, mind az egyetemes philosophia emanatiója; e nélkül a mondott tudományok éltető s elevenítő lélek nélküli tömegek, vázak. Ez idő szerint — egyetemi tanár uraktól hallottam a panaszt — az ifjak nem értik, csak bámulják előadásaikat, ha a tanárok bölcsészi nyelvet, szólamot használnak vagy bölcsészi fogalmakat s eszméket hoznak föl Sőt az irodalom terén is tapasztalhatjuk, hogy székére használt fogalmaknál hiányzik az értelmesség logikai világossága s átalában tudományos nyelvünk nélkülözi a philosophiai gondolkozás által iskolázott kifejezésmód erejét és szabatosságát. Mindez azt tanúsítja, hogy középtanodáink úgy a mint jelennen szervezve vannak, nem kiválóan az egyetemre előkészítő tanintézetek, legalabb nem kiválók, — hogy azzá legyenek, felkarolandók a philosophiai tudományok — így vagy úgy — s többé nem mellőzhetők. Török Pál. Iskolaügyünk és a kormány. A protestáns egyház szabadságát mint az általános lelkiismereti szabadság kérdésével kapcsolatos ügyet, 1790 óta általános nemzeti szempontból kiváló rokonszenvvel tekintették mindazok, kik az akkori átalakulóban lévő emberiségi köztudathoz és a haladó idő változott szükségleteihez képest jogállami viszonyok létesítésére törekedtek. Minden felszólalás a protestánsok mellett azon eszméből indult ki, hogy a protestáns egyház szabadsága az egész nemzetnek kivétel nélkül közös érdeke, amennyiben azt azonkívül, hogy jog és igazság követelte, a nyelvre és nemzetiségre nézve megszakadott Országunkban a felekezetek békés együttélhetése szempontjából a nemzeti józan politika is sürgetőleg úgy kívánta. Csakugyan, a legelső alkalommal, hogy a nemzet akarata szabadon nyilatkozhatott, 1848-ban, a törvényhozás kimondja, a felekezetek tökéletes egyenlőségét, s ennek alapján később, 1868-ban »addig is, míg a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény útján általánosan szabályoztatnék/ meg-PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.