Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-04 / 1. szám

osztrák reichsrathból egyenesen valamely szent congregatióba fogják vezetni, vagy besorozzák őket a „Ro senkranzschwesterek4

közé. Ave Máriával 35 milliónyi lakosságú birodalmat nem lehet kormányozni s Clam gróftól valami jobbat lehetne várni, mint olyasmit, a mit minden imádságos könyvben olvashatni s minden kath. iskolaban és templomban hallhatni. Eltekintve a kath. hit dolgainak profanizálásától, a gróf úr a cseh képviselőket a politikai világban még nevetségessé is teszi, már pedig a kiket kinevetnek, azokat bizony nem tartják a kormányzásra képe-eknek !* (H. V.) A Ilicista Militar lissaboni lap, nem mindennapi dolgot hoz emlékezetbe. Közli ugyanis a rio. janeirói koronaherceg, utóbb VI. János király decrétumát, melyben Szent Antal, a főváros patrónusa gyalogalezredesi rangra emeltetik. E sajátságos rendelet így hangzik : „Mi, Don Jeon, Portugallia koronahercege, Isten kegyelméből stb. „tekintve, hogy a dicső Szent Antal már régóta a főváros patrónusa, hogy a hadseregre már többször áldását adta ; hogy a portugál monarchia békéjének fenntartása s jólétének előmozdítására nézve közbenjárását soha nem sajnálta : „elhatároztuk őt gyalog-alezredesi rangra emelni. „Fizetéséről a fővárosi csapatok időközi parancsnoka Ricardo Xavér tábornok fog gondoskodni. Kelt Rio de Janeiróban aug. 31. 1814. * A megbüntetett érsek. Sens érsek a párizsi rendőr, ség elé idéztetett azon hatósági rendelet áthágása miatt, mely szerint fagyás idején a házak, kertek és udvarok előtti járdát sepertetni kell. Miután az érsek urat bűnösnek találtak, mint más jelentéktelen halandót, 1 frank birságra Ítélték. * A biblia miatt a fényes kapu és az angol kormány között, kellemetlen ügy fejlődött ki. Szeptember havában ugyanis a porta egy Köller nevű angol hitkiildért (missionariust) tartóztatott le, a kit vallasi könyvek árulásával vádoltak. A következő nap szabadon eresztették Köllert, ele könyvei közül két röpiratot s egy kéziratot visszatartottak, a melyekben az izlam ellen támadások foglaltattak. A könyvekből kiderült, hogy azokat egy Ahmed Tevfik nevű mozlim irta, kit is a rákövetkező napon elfogtak és elzártak. Layard 3 hónapig sürgette Köller könyveinek kiadását, de a porta nem engedett. Két jegyzéket is irt ez ügyben, a melyek válasz nélkül maradtak. Erre Layard dec. 22-én ezen nyilatkozatot küldte át a portának 3 napi válasz feltétele alatt : Adassanak vissza Köller könyvei, bocsáttassék szabadon Ahmed Tevfik, ki halálra ítéltetett, a miért a bibliát törökre fordította, távolittassék el Def Serdar pasa, az angorai rendőrfőnök, ki Tevfik elfogatását elrendelte és a vani vilajet katonai parancsnoka, ki sértő kifejezéseket használt a britt konzuli ügynökök és Anglia ellen. A nagykövet kijelentette, hogy ha 3 nap alatt kielégítő választ nem kap, kénytelen Salisburyhoz kimerítő válaszért fordulni és addig diplomatiai összeköttetését a portával megszakítja. A porta azt válaszolta e jegyzékre, hogy Köller nem angol, hanem német alattvaló s hogy alaptalan azon hír, mintha Tevfiket már halálra ítélték volna, mert csak a vizsgalat volt folyamatban ellene, mely véget ért s a törvényszék enyhén fog vele bánni. Az angol nagykövet békés hangulatából azt lehetett következtetni, hogy az ügy simán fog lefolyni; annyival is inkább, mert a konstantinápolyi udvarnál meghatalmazott összes követek kijelentették a portának, hogy a biblia-kérdésben a porta Anglia messzebbmenő fenyegetéseitől ne féljen, mivel azok tényleg nem fognak érvényesíttetni. Valószínű ennélfogva, hogy a porta körjegyzéke is elmarad, melyet tekintélyének megsértése s a belügyeibe való avatkozás miatt szándékozott a hatalmakhoz intézni. Egyébként a biblia-kérdésben a fényes kapu annyiban elégtételt adott, hogy Ahmed Tevfiket halálos büntetésre nem ítélte. Az angorai rendőrfőnök és a vani katonai parancsnok elmozdításában habozik a porta s valószínű, hogy Layard ez utóbbi követelésétől eláll. A könyvek visszaadása Köller részére lehetetlen, mivel azok egy része már megsemmisíttetett. * Expidsio Judaeorum. Középkori címet adunk e fejezetkének, mert hát középkori szagú az a rendelet is, mely erről szól a „szent4

Oroszországban. Az orosz kormány meghagyta a Szent-Péterváron lakó zsidóknak, hogy 24 óra alatt családostul együtt takarodjanak ki a fővárosból. Erre okot az szolgáltatott, hogy a zsidók között igen sok nihilista van. Tula, Vologda, Novgorod, Kharkoff hatóságai szintén kiadtak a rendeletet, hogy e városokban nem szabad zsidóknak lakni, sőt még hosszabb ideig tartózkodni sem. A doni kozákok hetmányanak azon intézkedését, hogy a területén lakó zsidók két év alatt vándoroljanak ki, szintén jóvá hagyta a cár. IRODALOM. Dobrowsky és Franké kiadásában megjelent: A nevelés- es oktatás-történet kézikönyve, különös tekintettel a magyar nevelés és oktatás történetére. Irta dr. Kiss Áron. 4-ik újonnan átdolgozott kiadas. 278 lap; ára 1 frt 70 kr. — E mű, mint szakmájában legkülönb kézikönyv általánosan el van ismerve, és a vallás- és közokt.-ügyi minisztérium is az állami tanitóképezdékben való használatra alkalmasnak találta. Sajátlag több