Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-15 / 7. szám

Nem tudjuk eldönteni mindamellett, vájjon ennek-e s az | utánna következő b) a babyloniak s assyrok vallásáról Szóló fejezetnek vagy pedig c) a feniciaiakéról írottnak adjuk e az előbbséget. Pedig ez utóbbi csak 3 kis levélen van irva; de oly szépen, oly világos tömörséggel s rendszeres összefüggésben, hogy vétek volna csak egy szót is akár hozzátenni, akár kihagyni belőle vagy csak a legkisebb változtatást is tenni bármelyik mondatán. Ezzel van befejezve a természeti vallásokról tanító első rész. A Il-ik részben első helyen áll a zsidók vallásának ismertetése, feltüntetve egész törtérteti fejlődésében s levezetve a legújabb időkig. Mózes fellépése előtti időkről szólva kimutatja annak valószínűségét, hogy a zsidó vallás is sokistértinládás volt és Mózestől a fogságig tartott időt azon küzdelmek töltik be, melyek vívattak az idegen istenek hívei és azon kisebb töredék között, mely folyvást hű maradt a Jehovához, mig végre is a próféták hosszas fáradozásai után ez jutott diadalra úgy azonbán, högy mindamellett folyvást történtek visszaesések Salamon alatt épúgy, mint az Ország kettészakadása után. Ugy látszik szerző kiváló előszeretettel és gorid* dal dolgozott e fejezeten. Alig lehetne másként ismertetni, mint az egésznek közlése altal; alig lehetne másként kimutatni egy vallásnak fejlődését, szerves kapcsolatban a történeti eseményekkel, melyeknek rövid és érdekes közbeszövésében Laky úr ismét nagy művész. F2gyszerű s mégis emelkedett hangjával ugy leköti figyelmünket, hogy csak ott tudunk szabadabban fellélekzeni, hol elbeszélésének Végéhez ezen szavakkal közeledik .' „a Zsidók a jeruzsálemi templom lerombolása s ekkor történt szétfezóratásuk utan, a mai napig sem voítak képesek hazat alkotni, hánéitli mint Hóséas próféta megjövendölte', király nélkül, fejedelem nélkül , aldozat nélkül, oltár nélkül, szétszórva élnek a föld kerekségért, bámulatra méltó szívóssággal fentartva nemzetiségüket s vallásukat, megőrizve jellemüket s szokasaikat.® Röviden s az egész műben legtömörebben van ismertetve Jézus vallasa. S ha még az ezután következő iszlámnak, s a záradékul csatolt rövid statistikai kimutatásnak is végéhez értünk; úgy végén vagyunk a 151 lapra terjedő kis műnek, talán a legtöbben azon érzelemmel, melylyel én vagyok most; sajnalkozva, hogy ily hamar kell köszönetet mondanom Laky urnák azon nem kis szellemi élvezetért, melyet könyve altal nyújtott. Nem tudom, sorozhato-e érdemei közé egy tankönyvnek az, ha mint olvasmany is megallja helyét. De ha igen : ez L. ur „Vallástörténet®-ének egyik jó oldala. Mindenesetre óhajtandó, hogy azon fiatalsag is, mely mint tantargygyal nem foglalkozhatik vele barmi okbol, ismerje meg közelebbről s olvassa el figyelemmel mint szórakoztató tanulmanyt. A kik a vallasos dolgok iránt érdeklődnek, nemcsak szellemi élvezetet talalnak benne, hanem nagyon is sokat tanulhatnak belőle s elmélkedhetnek vezetése mellett oly dolgok felett, a mikről eddig nagyon keveset vagy talan épen semmit nem hallottak. Nem azért, mintha egészen uj dolgok volnának azok, miket elmond, bár tudtommal a magyar prot. irodalomban nem sokan, Szász Domokos és Dr. Kovács Ödön kivételével talán senkisem dolgozott e mezőn — hanem mivel előadási módjával élvezetet nyújt a tanítás mellett, megragad, hogy ne mondjam behizelgi magát annyira, hogy a ki egyszer hozzá kezd, nem tudja letenni, kénytelen tovább tanulmányozni az utolsó betűig, mohón, megszakítás nélkül. Szász Domokos ,a vallásos eszmék története®, című művének előszavában, azon kegyes óhaj valósíthatásáról beszél, hogy „a protestáns különböző hitfelekezetek gymnasiumaiban miként más tantárgyak, úgy a Vallás tanításánál is egyforma szellemben készült, sőt talán épen ugyanazon kézikönyvek jöjjenek használatba s így e tekintetben is a szellemi unió létrejöttét elősegítsük.® Ha valamely tankönyv, úgy bizonyára Laky „vallástörténete® alkalmas erre; mert megfelel azon követelménynek is, mit ugyancsak Sz. D. kiván, az említett helyen, midőn így szól: „arra kellene szorítkoznunk, hogy tanítványainkban a vallas iránti fogékonyságot, szeretetet felébresszük, a nélkül azonban, hogy azt egyszersmind meg is kössük, a confessiók és symbolumok bilincseibe verjük.® Evangélikus hitrokonaink bizonyara e tantargyat s talán e tankönyvet épúgy haszna lhatjak gymnasiumaikban mint mi. Napjainkban sokat beszélnek arról, hogy ifjaink már a gymnasíumokban ugy túl vannak terhelve munkával, hogy feladataiknak a legnagyobb erőmegfeszitéssel is csak részben felelhetnek meg. Meglehet, hogy cz igaz. Azonban ennek oka nem annyira a tantárgyak nagy mennyiségében, mint inkább azon körülményben keresendő, hogy az egyes tárgyak nehezen emészthető alakban adatnak a tanitványok kezébe. Ha már a tudományok küszöbére izzadság van helyezve, ne legyen bére a vezető kéznek is verejték. Próbáljuk meg csak tárgyunkat élvezetessé tenni. Ne csak törekedjünk, hogy könyvünk rendszeres s stilisztikailag hibatlan, világos legyen, hanem arra is, mit L. mindig szeme előtt tartott: a tanitvanyok felfogásához mért, tudvágyuk valtozatos iranyanak megfelelő s érdekes, úgy hogy a tanulók kedvvel, talan szenvedélylyel foglalkozzanak vele s meg lehetünk győződve, hogy felenyi faradsaggal kettős eredményhez jutunk. En azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy e most ismertetett könyvet mar ez iskolai év folyaman hasznaltam s mondhatom, hogy dolgunk általa nagyon meg van könnyítve. Az 5. gymn. osztály növendékei ép annyi büszkeséggel mint örömmel és szerző iránti halaval emlegethetik, hogy nekik Laky Danielük van. Az előszóban kissé mentegetőzés forma hangon beszél szerző könyvének bevezetéséről és azon cikkről, mely a Jézus vallásáról szól. Talán érezte, hogy ezek azon részek, melyek nem sikerültek ügy mint többi részei munkájának. Ezen nem is lehet külömben csodálkozni. A keresztyénséget egy ilyen kis munka keretébe nem lehet beilleszteni úgy, hogy az kellő rövidséggel s