Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-28 / 52. szám

nárait fizethessük. Hazánkban három ref. theol. intézet eléggé megfelelne a szükségletnek, gondolnám, és kettő bátran megszűnhetnék. No de, nem akarhatunk egyszerre fényes intézetet. Lehet, hogy egy magánnevelő intézet is akadua, mely miénknek nyilvánítaná magát, kellő segélyezés mellett. Mindaddig, mig erről komolyan nem gondolkodunk, míg eziránt nem érdeklődünk, míg ez eszme, e gondolat vérünkbe által nem megy, mind addig, míg aludni tudunk nyugodtan, nem levén leányaink jövője biztosítva, és mind addig, míg álmodozunk emeletes középtauodákról, egyetemekről, de hallgatunk a protestáns nőnöveldékről, azok hivatásáról, felállításáról: addig veszélyben forog letelünk. A katholicismus hódit, hódít közöttünk is, elragadja leányainkat tőlünk, aláássa a prot. egyház alapját, ós pedig apáca-iskoláival. Ezt tudva, ezt észlelve, a veszélyt látva, a jövő nevében kiáltom: Protestánsok ébredjetek! SZEKERES MIHÁLY. ISKOLAÜGY. Az ismétlő iskolák tanrendszeréről(Pályadijat nyert míí. Felolvastatott a tornamegyei ref. néptanítók Szilason tartott értekezletén.) Nincs magasabb foglalkozás, mondja Channing, mint a gyermeknevelés, mert a földön semmi sem becsesebb, mint a gyermekek értelme, jelleme, lelke. A gyermekkor legalkalmasabb arra, hogy irányt adjunk tehetségei fejlődésének. Az embert azzá formálhatjuk, a mivé akarjuk ; mit tartson igaznak, attól függ, mit tanítottunk neki igaznak. Így van ez a becsület, hűség és állhatatossággal is; hogy ezeket jóknak, követendőknek tartsák, szükséges, hogy az bennök első gyermekségöktől növekedjék, ellenben roszszá lesz ; mert a gyermeki sziv, a gyermeki lélek olyan, mint a tiszta lap, a mit irtunk reá, az marad rajta. Másként áll a dolog a tankönyvekből szórói-szóra betanult ismeretekre nézve. Ezek tova tűnnek a gyermekek elméjéből, mint a harmat a virágról, ha á nap széthinti tündöklő sugarait a földre. Ezek szétoszolnak, mint a polyva, melyet a szél elfú a szérűről. A népmívelődés egyik legfőbb akadálya az, hogy a népiskolákba csak néhány évig járnak a gyermekek s ezen évek is azon korba esnek, a midőn nem nehéz ugyan a tehetségeket fejleszteni; de nehéz s talán lehetetlen is az ismereteket annyira megszilárdítani, hogy azok későbbi időkre Í-J biztau'.va legyenek. Az ismétlő iskolák vannak hivatva a megkezdett nevelést bevégezni s tovább folytatni. Fel kell eleveníteni a gyermekek elméjében azon szép, hasznos tudnivalókat, melyeket mindennapi iskoláztatásuk alatt hallottak s melyekre különösen az életben legnagyobb szükségük van; mert: „non scholae, sed vitae discimus \k a) A vallást lehet rendszerből, mint alább látni fogjuk, lehet a szent írásból is s a szentírásnak is azon részéből tanítani, melyben az különösen le van téve, t. i. Jézus történeteiből, tetteiből, szavaiból, szenvedéseiből és győzelméből. Ezek alkalmasak a gyermek felfogásához. Ezek tele vannak élettel, valósággal, szépséggel és erővel. Jézus tanít legszebben Istenről, a világ teremtőjéről, a mindeneknek atyjáról. Benne van az ő vallása legjobban kijelentve. Ha róla tiszta s világos fogalmat akarunk adni tanítványainknak : ismernünk kell azon népet, melyek között született, nevekedett, élt és meghalt, hogy feltámadjon. Követni kell őt a templomba, a galileai tenger partjára, a hegy tetejére; ismernünk kell a körébe tolongó nép érzéseit; látni kell a pharizeus sötét ábrázatát, a ki figyelmezett minden szavára, hogy azok alapján őt bevádolhassa; a beteg esdő tekintetét, a ki szavaiban enyhülést keresett; a tudatlanok álmélkodó bámulatát és az elragadtatást, szeretetet, tiszteletet és ájtatos vágyat, melylyel az egyenes lelkűek és alázatosak az ő ajkain csüggtek,— s mennél közelebb tudunk jutni Jézushoz, az ő bölcseségéhez, szeretetéhez, nagyságához : annál közelebb fogjuk őt vihetni a gyermek lelkéhez. Egyes szép részek tanítása, — jobban mondva magyarázgatása, a leginkább vasárnap délutánonként szokásos ismétlő órán tárgyalandó. Vallásra való bevezetésből a következő kérdések : Mi az Isten ? Miképen kell magunkat Isten iránt viselni ? Mi a vallás ? Hányféle a vallás ? Milyen lélek az Isten a szent irás állítása szerint ? Mit tesz, az Isten fiában a Jézus Krisztusban hinni ? Micsodák a sacramentomok ? Hány sacramentomot szerzett a Jézus ? Mi a keresztség? Mit fogad a keresztelő személy a keresztségben? Mit jelentenek az úri szent vacsorában a jegyek? Milyen készülettel kell az ur vacsorájához járulni ? Ker. erkölcstudományból következő kérdések : Hány féle a mi kötelességünk? Melyek Isten iránti kötelességeink ? Hogy oszthatjuk fel a4magunk iránti kötelességeket ? Testünkre, lelkünkre, s külső állapotunkra nézve mi a kötelességünk ? Mi a kötelességünk felebarátaink iránt? Mi a babona? Kihez kell könyörögni? Hogyan kell könyörögni? Szabad-es kire szabad esküdni? Meg kell-e tartani az esküvést? Atörvénytelent is? Minden embert egyiránt tartozunk-e szeretni ? Mi kötelessége van a szülének gyermeke, a gyermeknek szülője iránt? A gazdagnak a szegény iránt s a szegénynek a gazdag iránt mi a kötelessége ? Hát ellenségeinket tartozunk-e szeretni? Az oktalan állatok iránt vannak-e kötelességeink ? A kézikönyvek itt már csak mintegy kisegítő eszközül alkalmazandók. Adjuk fel a kérdést s hagyjuk