Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-28 / 52. szám

gondolkozni a gyermeket, mondja el 8 magától, miként értelmezi azt; mert semmi sem marad meg annyira az elmében, mint a melyre önmagát tanította az ember. A jól kigondolt s ügyesen feltett kérdések pedig a gyermeket saját magának tanítójává teszik. Nem szükséges már nekünk a tankönyvekben található kérdésekhez és feleletekhez alkalmazkodni egészen. Pl. hogy „mi az Isten ?* ezt nem elég már csak így meghatározni: „egy minden tökéletességgel biró fő valóság, a ki minden dolognak léteit adott, maga pedig senkitől nem vette azt. * Hogy félre ne értessem, megjegyzem, hogy nem azt akarom fentebbi állításommal mondani, miszerint a kézikönyvekben található feleletek nem volnának helyesek; hanem szoktassuk a gyermeket az élethez, egyengessük gondolkodási ösvényét. Pl. „az Isten egy minden tökéletességgel biró fő valóság, a ki lélekből áll; a kit képekben kiábrázolni nem szabad ; a ki gondot visel minden teremtményére; a ki nem kezdett lenni, hanem volt és lesz mindörökké ; a ki úgy szeret minket bűnös embereket, hogy egyetlen fiát Jézust meghagyta érettünk halni; a ki bánatainkat, siralmainkat örömre változtatja ; a kinek minden akarata előtt arcra borulunk!* Lehet mindenik kérdést ilyenformán szélesbbiteni. b) Magyar nyelvtan összekötve az olvasás, írás és fogahnazással. Kézikönyvből lehet ismételni a név- és igeragozást, beszédrészek, részszók mikénti használatát. Olvastatni lehet a „Gáspár*-féle olvasókönyv VI. füzetéből, melyeket aztán saját szavaikkal is el kell beszélniök. Irogattatni kell a magyar nyelvtan Vl-ik szakaszában található leveleket, kötelezvényeket, nyugtákat, szerződéseket, bizonyítványokat stb. A fogalmazás abból álljon, hogy az említettem iratokhoz hasonlókat maguktól tudjanak irni. Az ismétlő iskolában nem lehetvén a tantárgyakkal kimeritőleg foglalkozni, a magyar nyelvtan tanításánál az értelmes olvasásra, helyes írásra, magyaros kiejtésű szavakra, illetőleg beszédre legtöbb gond fordítandó. Kívánjuk meg növendékeinktől, hogy a mit beszélnek, annak alapja legyen, előadásuk értelmes legyen. c) Számtan, m é r t a n. A négy alapmívelet, törtek, méter-rendszer, kamatszámítás, vegyitési, társasági és hármas szabály. Háromszögek, négyszögek, sokszögek területe s körterülete. Miként tanittassék? A könnyebb műveletek, p. az ilyen példák : 9 méter mázsa zabért 6 frt 20 krjával mennyit kapsz? leginkább fejből; vagy 380 irton osztozkodnak 8-an, mennyi jut egynek-egynek ? A nehezebb feladatok pedig táblán, p. az ilyenek: „Mennyi kamatot hajt 5464 frt 25 kr. tőke 6°/0

-os kamatra kiadva 7 és 3/4

év alatt?* vagy : „Ha egy olyan épülethez, --- melynek hossza 25 méter és 4 deciméter ; szélessége 18 méter ; magassága 12 méter, 5 deciméter és 8 centiméter,— szükséges 25 ezer tégla : hát olyan épülethez, melynek hossza 20 méter és 7 deciméter, szélessége 15 méter, magassága pedig 8 méter, hány ezer tégla kell?*, vagy: „Mennyi azon téglány alakú földnek a területe, melynek hossza 156 méter, szélessége pedig 26 méter ?* d) Földrajz. Az öt földrész. Az osztrák-magyar monarchia különösen. A magyar népnek, kérdem, a föld| rajznál mire van legnagyobb szüksége? Saját honának ismeretére. Ismertessük tehát Magyarországot. Nem szabad azonban azért megfeledkezni az egész ötföldrészről sem, azt is kell ismertetnünk ilyen forma rövid vázlatban : „Hány földrészt ismerünk? Mondj valamit Európáról. Számláld elő országait, városait, vizeit, hegyeit* stb. A többi földrészről is ilyen formán, továbbá egy i kis csillagászati földrajzot is. Azonban Magyarországgal tüzetesebben kell foglalkoznunk. Beszélnünk kell külön a nevezetesebb helyekről, történelmileg is híres pontokról. Megjegyzendő, hogy mindazon helyet, melyről említés tétetik, meg kell mutatnunk a földabroszon, hogy azon teljesen tájékozhassák magukat növendékeink, mert csak igy fogják ézen tantárgynak az életben is nagy hasznát vehetni. e) Történelem. Árpádház, vegyesház, és Habsburgházból származott királyokról. Egyetemes történelemből Nagy Károlyról, Mohaminedről, a reformációról, 30 éves háborúról s Amerika fölfedezéséről. Azt nem lehet kívánnunk, hogy az ismétlő iskolában a történelem, jelen körülményeket tekintve, egész terjedelmében betanittassék. A földrajzzal haladva megállunk a Sajó vize mellett a mohi pusztáu s beszélünk IV. Béla uralkodásáról, a tatárjárásról; tovább menve Egernél Dobóról, az egri nőkről; Hontmegyében Drégelynél Szondy Györgyről; Budapestnél Mátyás királyról, az 1848-iki forradalomról ; Pozsonynál Mária Teréziáról; Szigetvárnál Zrinyi Miklósról; Mohács mellett a „mohácsi vészről ;* Zimony mellett Hunyadi Jánosról ; Temesvárnál Losoncyról ; Erdélyben a „kenyérmezei diadalról,* Báthoryról, Kinizsiről stb. Ezekről beszélhetünk tűzzel! Ezek megérdemlik, hogy örök betűkkel legyenek feljegyezve az emlékezet táblájára ! Ezeknek hősi vitézsége s önfeláldozó hazaszeretete lángra gyújtja a honszerelmet! f) Alkotmánytan. Az államról, kormányformáról, a magyar polgár jogairól, községi bíráskodásról, ügyiratokról, telekkönyvről. Az alkotmánytanból fogalmat szerezhet magának mindenki arról, hogy mit kell tennie hazája javáért ; micsoda jogai vannak egy becsületes honpolgárnak; mily j tisztelettel kell viseltetni egy magyar embernek feljebbvalói iránt ; mit követelhet a törvény, s mit várhat meg azoktól, a kiknek bizalmat szavazott, hogy a jó ügynek előmozdítói legyenek. Midőn a földrajznál beszélünk a fővárosról : helyesen taníthatunk a minisztériumról, kormány formáról, törvényszékekről, képviselőházról. Midőn a történelemből valamely csatáról beszélünk, elmondhatjuk, hogy: lát játok gyermekek! a hazát mindenkinek védeni kell; mindenki tartozik katonáskodni, kivévén az olyanokat,