Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-21 / 51. szám

fölöslegessé teszi a magyar közönségnek hasonló külföldi lapok járatását; mig társlapja, a Politikai Újdonságok a politikai heti események gondos és hű összeállítását adja. A Képes Néplap a legolcsóbb képes hetilap, a kevésbbé vagyonosok vasárnapi újsága, tanulságos és mulattató tartalommal, s a politikát tárgyaló rendes rovattal; ennek kiegészítője a Világkrónika cimű képes melléklap, mely hetiközlönynek, ép úgy mint a »Képes Néplap nak, egész évi ára csak 2 frt. Ez iv tartalmazza ezenkívül a Jogtudományi Közlöny szaklap előfizetési fölhívását, továbbá a Franklin-Társulat által kiadott naptárak, ünnepi és alkalmi ajándékul szánt könyvek, ifjúsági iratok, szépirodalmi művek, regények és novellák, tudományos művek, közérdekű népies iratok, népköltészeti- és adomagyűjtemények, nyelvtudományi, történelmi és földrajzi művek és ima-könyvek bő és nagy választékú jegyzékét, a mint erről a mellékelt ív megtekintésével mindenki meggyőződhetik. k Ü i.Ö N F É L É K. * Személyi hirek. A hódmezővásárhelyi reform, egyh. újonnan alakult presbyteriuma e hó 7-én S zom o r Imrét 38 szavazatta], Ábrái Károly 19, Garzó Imre 10 szavazatával szemben, főkurátorává választotta meg, ki ís a főgondnoki széket elfoglalván, e.nöktársa Miklovic Bálint lelkész áital üdvözölteiett, mint oly férfiú, kinek erélye és munkássága a múltból reményt nyújt a jövőre, hogy az egyház szellemi, de kivált anyagi ügyei jó rendben haladnak előre. Ugyanekkor alakíttatott meg a gyinnáziumi felügyelőség, melynek tagjai lettek Szeremlei Samu lelkész elnöklette melleit : Szomor Imre, Garzó Imre, Futó Mihály igazgató, Varga Antal, mint a tanári kar képviselője, Técsi József, Be-Iák János, Borotvás Kálmán és Kovács János ; továbbá az elemi-iskolai szék, melynek tagjai Karancsi Dániel lelkipásztor elnöklete mellett: Pap Imre lelkész, Garzó Imre, Göőz István tanár, Asztalos Sándor tanitó, Zsarkó Lajos, Osgyáni József, Szilárd Adolf, Asztalos Sándor iparos, Diószegi István, Imre István, Kis-Mucsi Mihály, Lázár Ferenc és Vöiös Zsigmond. — Bartal András batizfalvi ev. lelkészt f. hó 7-én ünnepélyesen vezették be hivatalába. — Elekes György volt gyulafehérvári ref. esperes helyetteséül, a megejtendő választásig Tó kos Sándor vajasdi lelkész, egyházmegyei jegyző neveztetett ki. — A miskolci ref. lyceum pénztárnokává f. hó 14-én Kopácsi Károlyt választották meg. —Dr. Tolnay Lajos marosvásárhelyi ref. lelkész egyetemi magántanári képesítése a magyar irodalomból, miniszteri megerősítést nyert. * Százados Ünnep. Sajó-arnótí ág. ev. egyházfelügyelőjévé f. hó 11-én Leszi h Lajos választatott meg. Ünnepélyes beigtatása 14-én tartatott meg, a midőn egyszersmind az arnóti templom fennállásának százados évfordulóját is ünnepelte. Miként Thurócy Pál arnóti lelkésznek az egyház történetét előadó értekezéséből megértettük, az arnóti egyház a régibb ev. egyházak közé tartozik. 1717-ben Miskolc, Csanálos, Sajó-Kaza és Diós-Győr, mind ide tartoztak, mint leányegyházak ; ma már csak az utóbbi képez filiát, a többi 3, virágzó anyaegyház. Az arnóti kőtemplom 1779-ben Mindszentek napján szenteltetett fel, ennek a centenáriumát ülték meg most, a hegyaljai esperesség mindkét elnöke, Bartholomeidesz János és Lichtenstein József, Nyíregyháza küldöttei a tályai lelkész és nagy közönség jelenlétében. Az istenitiszteletet Bartholomeidesz főesperes nyitotta meg ; szónokul Zeleuka Pál miskolci lelkész, az éneklés vezetásére pedig Wolfgang Lajos miskolci ev. orgonista volt felkérve. Az ünnepélyt közebéd zárta be. * A totkomiósi ev. népiskolákról a Békésm. Lapok után közlött hírünket, a Békésm. Közlöny ugy ig.izítja helyre, hogy a közs. felső népiskola azért szűnt meg, mert Hurbán néhány hívének szemében szálka volt, s a lakosság által ezért kevésbbé vétetett igénybe. Aztán le akarták rázni az iskolát a község nyakáról, célt értek : a megyei közig, bizottság az iskolát végzésileg az ev. egyháznak adta át; a község pedig az egyházat 1000 frt összeg erejéig- segélyezi. A katbolicusok s az izraeliták látván, hogy a községi iskola az ev. egyház birtokába ment át, gyermekeiket abba küldték s két hónapig taníttatták is. Egy napon azonban a presbyterium elhatározta, hogy »az izraeliták és katholicusok a felső népiskolából bocsáttassanak el!c

<

A mi megtörténvén, a szülők a tanfelügyelőhöz folyamodtak elégtételért. Az ev. egyháznak kötelességévé tétetett a kizárt gyermekek visszafogadása ; de e kötelesség csak a papiroson maradt, mert azok bizony most is iskolán kivül vannak. Ha igy áll a dolog, amint elő van adva, akkor az ev. egyház tette nemcsak inhumánus, hanem teljesen jogosulatlan ; mert ha iskolái fenntartására segélyt fogad el a községtől, tartozó kötelessége a község lakosai gyermekeit valláskülönbség nélkül befogadni. * A gotha-hercegségbeii átalános lelkészi értekezleten, melyen Schwarz superintendens elnöklete alatt 50 vagy 60-an vettek részt, igen nevezetes tételek mentek határozatba, melyek közt nevezetesebbek a következők. A Krisztus istenségét hirdető tan Isten mindenhatóságával, Krisztus erkölcsi fenségével, ép ugy mint az emberi gondolkodással a legélesebb ellentétben áll. Ennélfogva e tétel sok őszinte és jámbor keresztyénre visszataszíiólag hat és átalában véve sokat árt a Krisztusban vetett hitnek. E hit különben is csak úgy nemesítő hatású, csak úgy termékeny, ha előre föltételeztetik, hogy Krisztus valóban ember volt , a ki követendő példa mindnyájunk előtt; ember és Isten összeegyeztethetlen. Végül kimondta az átalános lelkészértekezlet, hogy a lelkészek köteléssége prédikációban és tanításban Krisztus valóságos emberi alakjáról szólani, azt a jelenkor vallási szükségleteivel szoros kapcsolatba hozni, s átalá-