Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-02 / 5. szám

lom, hideg ellökéssel csökkentetett meg. Értjük a vegyes házasságok egységet és közeledést szaggató ügyét, melyet a protestáns még sokáik vérző sebekkel fog fájlalni, s mely őt a hatalmastóli — tartózkodásra inti. Ki egyik kezével sérelmesen pofon ütött, hijába nyújtja az a másikat jobbunk szorítására. Ki elmondá : miként áldására sem tart méltónak, hijában fog az bennünket barátságos ebédjére hívogatni. „Egyesüljünk egyetemünkben !" kiált a clerus ; de hogy érthessük a hivogatást tőle jóra, miután az 50 éves szép egyességet, erősulyának hatalmával maga szaggatá meg. Mi szín alatt? nem tartozik a dologra; elég az hozzá, hogy ilynemű szín akadhat jövendőre is, másban is, s ennek aggálya, legalább egy ideig, nem hagyja felsarjadzni keblünkben az őszinte bizalom gyöngéd növényét. — Ki foghat, oly lépés után, milyen a vegyes házasságoké vala, jót állhatni neKÜnk a felől, hogy az egyetemi prot. cathedrák nem tétetnek idegen befolyások alá, tanító-könyvekre, tanulókra, examenekre stb. nézve.*) Az effélék csak egy bullácskától, felsőbb rendeleteeskétől függhetnek gyakran, ha most nem, legalább idővel, mit kiszámolnunk nem lehet. S ez annál aggasztóbb, mert 2-or. Országgyűlési okleveleinkből tudjuk, hogy az ország rendei több ízben sérelemképen sürgették légyen, a pesti egyetemnek függetlenségét a bécsi egyetemtől a tai,itói csődületekre nézve, és az ausztriai studiorum j commissiótól a tanítási rendszerre és nyelvre nézve. (Lásd 1 nevezeteden 1825, 26, 27. orsz. gyűl. napló 200—214. lapjait, és ugyan azon orszgy. okleveleinek 811. lapját.) S tapasztalásból tudjuk azt is, hogy e sérelem máig s^m orvosoltatott. Ezen oklevelekből kitetszik az is, miként a tanítói székek gyakran vacalnak, a jövedelmek nem cél- ! szerüleg kezeltetnek; és különösen az, hogy a pesti egyetem N. Pázmán Péter és Lippay érsekek által fundáltattak. E szerint a prot. cathedrákra nehezen fog jutni ezen fundatiókból, s így nem saját kezökre, saját pénzökön kellene cathedráikat az egyetemnél felállítani a protestánsoknak. 3-or. Mert ezen egyetem mellé ragasztandó prot, cathedráknak nem is fognának lenni tanítványai, miután szabadabb és nem annyira szem és gáncs alatt álló theologiai tanitószékeink vannak ; és miután a dolog jelen állásában, miben a kath. clerus ellenzi, sőt tiltja a katholikus ifjúságnak, protestáns tanítók általi tanittathatását, a különben is szegényebb sorsú prot. theologiát-tanulók praeceptoriákat Pesten kapni nem bírnának. Másképen áll a dolog, ha a protestánsoknak magoknak van külön főiskolájuk, mert akkor az apróbb és tehetősebb protestáns tanulók meilett lehetnek instructorok, inasok sat. Egyes példák, inkább kivételül szolgálnak, mint alapos reményűi. *) Már az idei 83., 84., 85 számában a nemzeti újságnak érintik, hogy miért ne hallgathatnék mi a kathol. theologiát ? Nem történhetnék-e idővel, hogy erre kényszeríttetnénk Tagy arra, hogy magunk theologiáját katholikus tanítótól halljak? 4-er. Mert a prot. tanítók az egyetemnél, nyomatékos állásba, már számuknál fogva sem tétethetvén, mind a Magistratusban, mind azonkívül örökös minoritásra kárhozhatnának. 5-ör. Mert ezen hittani cathedrákra épen semmi szükségök nincs a protestánsoknak; s nem is ez vala a fő cél, sőt alig mellékes a pesti főoskolánál mely felállíttatni céloztatik.*) A Lutheránusoknak van elég efféle s jó cathedrájok ; a reformátusoknak közel Pesthez kettő is ; s mint kettőjöknek Bécsben egy, mely elég nyomorultul teng, s mely anyi év után sincs kellőleg ellátva. Továbbá a protestáns, különben is eddig is hallhatta az egyetemben a többi tudományokat s hallgatandja ezután is, ki tudniillik módosabb s magát Pesten önvagyonából fenntarthatja. Nincs tehát szükség a theologiai tanítószékekre, sot épen ezekre nincsen szükség. 6-or. Mert az egyetemnek akár mostani akár ezutáni szerkesztetései, bár mi mondassék még a cathedrák felállításai után sem fognak soha megfelelhetni azon céloknak, mik a pesti főoskolában kitiizettek. Lássuk ezeket sorban : a., első kitűzött célunk a pesti főiskolában az, hogy egy korhoz és eddigi európai haladáshoz, miveltséghez egyszersmind körülményeinkhez képest alkalmazott főiskola tanitási rendszerrel, mennyire körülményeink közt lehet leoltott előitéletek, felekezetességek, elfogultságok nélküli neveléssel nevelhessük iskolánkban gyermekeinket. Valljon megadhatja-e ezt nekünk az egyetemhez bigyesztett hittani cathedra? Meg e accessionalis helyzetünk annál ? Van e tehetségünkben, még ha szabad kéz engedtetnék is nekünk, (holott legt'Őlebb is egy két tagunk fog kineveztetni, a tanitási rendszert kidolgozó deputatióba) oly tanitási rendszert készíteni a cath. egyetemnél milyet óhajtnánk ? Hiszen tudjuk, hogy história, pliilosophiastb. úgy táncol a cath. iskolákban, mikéut a Theologia fújja; ezután alkalmazzák magokat a több tudományok. S mily korlátolt azon theologia, mely traditióknak, synodusi és pápai decretumoknak helyt ad ! mely térítéseket csak nem kötelességül parancsolja! mely a nevelésnek legnagyobb részét a hierarchia kezébe adja! b., mi a pesti főiskolát, a két prot. felekezet egyesülése, teljes egybeolvadása, műszereül és műhelyéül kívánjuk használni, a szerkezetében és tanitási rendszeriben is, uniói irányokat kívánunk követni ; ezen célra épen semmit sem munkálnának egyetemi hittani cathedráink. Azon előadás pedig, hogy ezen hittani cathedrák ragasztásaival, egy nagyszerű egyesülésnek, tudniillik három vallásnak egyszerre alapja vettetik meg, ha nem gúny a vegyes házasságok után, bizonyosan nem egyéb phrasisnál, flosculusnál. Különös az, hogy a vegyes házasságok tárgyában egészen mellőztettek, sőt megtapostattak a polgári álladalom érdekei, céljai; s *) Megtörténhetik, hogy idővel ezen cathedrák ürügye alatt megtiltatnának nekünk a külső akadémiákra raló kimehetés. .