Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-02 / 5. szám

most a pesti főiskola ellen s egyetem mellett épen ezen polgári érdekek vettetnek előnkbe, épen az egység, egyesülés, összeolvadás szép eszméi, miket mi felállí­tandó főiskolánkban nagyon is szemünk előtt tartani kivánunk, de a miket a cath. elerus, most csak azért látszik elővenni, mert némi fegyverül szolgálhatóknak válik ellenünk, s rettegett főiskolánk ellen. c., Az a., és b., alatti nézetek és célok szerint nekünk protestánsoknak, nem egyedül nagy városba helyzendő főiskolára, hanem ottan egyszersmind és kü­lönösen, teljesen szabad térre, vala szükségünk, vagy is oly szabad kézre rendezésben és iránykövetésben, mely semmi régi institutiók, alapítványok, bevett szokások, ezekhez iapadt előítéletek által nincs megkötve, hol állo­mány és törvény védelme alatt, meddig hatáskörünket törvény és vallás nem köti szabadon mozoghassunk. Ez az egyetemi eathedráknál ismét nem történhetik. d., Nekünk protestánsoknak különösen köztünk a reformátusoknak, kiknek nagy városi főtskolájok nincs, a pesti főiskolában egyik fő kitűzött célunk egy jól elrendezendő nevelőket képző tanfolyamot (cursus) állí­tani fel, melyben jövendő nevelőink, szükséges tudomá­nyosság mellett egyszersmind a világi külmívelődést, vi­lág és emberismeretet is sajátjokká tehessék. Ezt ismét nem pótolhatná ki nekünk a javaslott hittani cathedra. e.-, Külön főiskolánkra nézve, biztosan számolhatunk legalább idővel, alapítványokra, végrendelkozési s jóté­teményekre, melyek a szegényebb, főkép theol. tanulók felsegéllésére szolgálhatnak. Ilyesmit a cath. fundatiókból és stipendiumokból nem igen várhatunk. f., Végre inkább elért mint célzott eredménye leend a pesti fő iskolának az, hogy főkép a reformá­tusok majd általánosan magyarok lévén, általuk Pest városa, legfontosabb a haza városai közt, igen sokat nye­rend a magyarosodásra nézve, mi a hazára nézve bizony nem utolsó tekintet. E részben, más egyebek mellett, akadály az a fennálló egyetemnél, hogy a Professorok béc^i concursus mellett neveztetvén ki, gyakran magya- í rul sem tudnak, s így idegen nyelven tétetnek a tanítá­sok és magyarázatok, sőt még ma is úgy hiszem e miatt, csaknem bűnül tulajdoníttatik a rigorosumokat kiállt ifjaknak, ha dissertatiójokat, tentamenjeiket, thesiseiket magyar nyelven írják meg. Egyszóval, bár mit mond­junk, részrehajlatlan előtt, lehetetlen fel nem tűnni annak, | hogy a magyar universitásnak egész szellemén bizonyos ausztriai sőt gyakran még idegenebb zamat érzik, s eddigelé nemzetiség a legkisebb előnye ! Lehetne még több számos okokat felhordani a ja­vaslat ellen: azonban úgy véljük, kár ezeket nyilván és közönségesen hozni fel cáfolatul ; mert becsületes lioníi kerüli az ingerültséget s ennek alkalmát. Továbbá bajos és szerencsétlen gondolat fogna lenni lészünkrőla tárgy­ban polémiákba bocsátkozni, s oly mezőre szállni, rnely­lyen egész battériáinkat felállítani nem birhatnók. Elég felhordott s más hasonló okokból azokat venni elő, mik ingerlés nélkül elmondathatnak, és különösen azzal motiválni a eathedrák el nem fogadását, hogy a vegyes házassági sérelmeink után nem vagyunk fogékonyak az elfogadásra, különösen azért, mert azon ügyben mi protestánsok 1790 : 26 t. c. éves békés gyakorlat által voltunk biztosítva a felől, hogy a vegyes házasságok­nak akadály nem tétetik, és még is a elerus bírta egy szeszélye által magát törvény ós usus felibe he­lyezni. Ily tett lehetetlen, hogy iskolai egyezkedésekre nézve is bizodalmat szülhossen bennünk ! S ezen ellen­vetésre, mely egyszersmind méltó s cape nasum" is, nem könyü a felelet ! Ezen lépes javaslat; s annak cáfolására felhordott okaink nyilván kimutatják azt, mily fontos ügy a pro­testánsokra nézve a Pesten felállíttatni célzott főiskola, s mily lényeges érdekek kötvék annak létesítéséhez. Valóban csak önző és szűkkeblű protestánsaink vagy gyáván helyhez tapattak tagadhatják meg vagy mellőz­hetik azokat. Már azon vetély is, azon javítási számos mozgalom, melyet a pesti főiskola megpendített eszméje eddig előidézett a már létező minden felekezetű isko­láknál kiszámithatlan idvű eredmény ; menyivel áldottabb hatású leend annak létesítője! Hiszen, ha valamikor azon szép ideális eszme, hogy a pesti egyetem, közös nemzeti tulajdonuá, nemzetiséget lehellő és terjesztő, min­den felekezetességet kizáró intézetté alakittassék, léte­sülhetne, nem fogna nehéz lenni akkor is a pesti prot. iskolát egybeolvasztani az egyetemmel; de jelenleg a körülmények és lehetőségek, valóban e célra kedvezők­nek nem mutatkoznak. Nem lehetetlen, hogy legyőzhetlen akadályok miatt íő iskolánk nem fog még most egy ideig létesülhetni; de eszméje oly üdvös, oly kívánatos minden jobbak előtt, hogy annak legelőbb időveli létesülése felől kételkednünk egyáltalában nem lehet. Tegyük legalább azt mi hatal­munkban áll, hogy hanyagságunk keserű szemrehányá­sokra ne méltasson még a maradék előtt is bennünket. Vannak korok és körülmények, miket elhanyagolni, használatlan hagyni elsuhanni, örökös kár s megsiratha­tatlan veszteség! A Fáy-család birtokában levő eredeti példányról közli BALLAGI ALADÁK. KÜLFÖLD] EGYHÁZ És ISKOLA. A p r ó s á g o k. Olaszország komolyan törekszik a polgári házasság behozatalára, illetőleg a kötelező polgári eljárásnak az egyházi házasság előtt való gyakorlására. A római kle­rikális lapok nagyon el vannak keseredve s követelik, hogy a szent-szék ez alkalommal uj anathémával sújtsa Olaszhont. Ezen kivül a félsziget minden dioecesisébol a parla­mentet petitiókkal fogják ostromolni, hogy a javaslat 10*

Next

/
Thumbnails
Contents