Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-02 / 5. szám

zületet áhítatra, hangoló művészetnek és a tudomány meghaladt egyoldalúsága ellenében az élet döntött, a mennyiben cultusunkban ma már nem csak con­centus harmonici? hanem organa musica is széltire be vannak véve. Ily előzmények után azt hiszem, hogy nem vétünk a reformatió szelleme ellen, ha a keresztet, mely a Hoornbeek kérdésében az „imagines" név alatt szerepel, a szó legsajátabb értelmében adiapho­ron-nak, azaz: vallásos tekintetben közömbös dolog­nak vesszük, mely azonban jelentőséget nyer akkor, ha másoknak tisztelete tárgya, és így a szeretet elleni vétek volna kímélettel nem lenni iránta, mint a mi felebarátom szivének, lelkiismeretének drága, nekem pedig mint közömbös tárgy, lelki káromra semmi esetre nem lehet. Csakugyan Svájcban, a calvinismus classicus földjén léteznek ma simultan templomok, melyekben felváltva rkatliolicus ós református istenitiszteletek tartatnak; a rkatkolieus istenitisztelet természete­sen crucifix-szal, gyertyákkal, füstölőkkel stb., a re­formátus pedig mind azok mellőzésével; és sem a re­formátus ember meg nem botránkozik azon, hogy rkatholicus atyafiai a crucifixot a templomban fel­állítják, sem viszont a rkatholicusok fenn nem akad­nak azon, hogy a reformátusok isteni tisztelete al­kalmával a crucifix eltávolittatik. A jelen esetben tehát a kérdés egyszerűen azon fordul meg, hogy milyeneknek ismeri a lakszakállasi lelkész úr hiveit, kiknek ártatlan gyöngéi iránt, ad­dig míg kellő felvilágosítás őket máskép nem han­golja, elnéző kímélettel lenni nem csak mint papjuk, hanein általában mint keresztyén kötelezve van. Ha tehát alapos oka volt azt hinni, hogy azok a cru­cifix felállításán megbotránkoznak, akkor rendjén volt azt meg nem engedni és szeretettel visszautasítani; sareasmusnak azonban, nézetünk szerint, sem egyik, sem másik részen itt semmi helye nem volt. BALLAGI MÓR. RÉGISÉGEK/ Észrevételek a pesti egyetemhez ragasztatni javaslott prot. hittani cathedrákra nézve. Fdy Andrástól*) Előre lehete látni, hogy a Pesten felállítandó prot. főiskola, nem fogja kikerülhetni a félszeg felfogást és *) E becses dolgozat a 40-es évek oensuralis nyomorúságai miatt kiadatlan maradt. Szövegéből úgy vesszük ki, hogy 1843-ban íratott. B. A. irigy vetélyt. Ezért N. Trencsin megyének azon folya­modása 0 fgéhez, hogy a Pesten fennálló egyetemhez a protestánsok részére, theologiai kar állíttássék fel, s azon készség, melylyel a folyamodás az egyetem magistrátu­sához leküldetett, ettől pedig Schedius k. tanácsos és prof. úr elnöksége alatt e tárgyban küldöttség nevezte­tett, előttünk váratlan nem lehete. Ki által és mi szem­pontból tétetik Trencsinben az indítvány ? még nem tu­datik, annyi azonban bizonyos, hogy az indítványozó, vagy nem ismeré körülményeinket, vagy együgyüebbek­nek véle bennünket, mintsem a szitán átlássunk. Az eszme vagy éretlen, vagy nem jóakaratos, nem egyébre célzó, mint hogy az egyetemi prot. cathedra ürügye s édesge­tése által főiskolánk szándéklott felállítása meghiusíttas­sék. Azonban ezen ajánlásnak, ha az jóakaratos, el nem fogadhatása sokkal inkább szembeötlő, s a lépre, ha az j csak édesgetés akar lenni, sokkal fényesebben süt a nap, mintsem a protestánsok akár az egyetemi theolog. cathe­drákat elfogadhatnák, akár a Pesten felállítandó főisko­láról ennek kedveért lemondhatnának. Okaink erre oly­neműek, mik hirlapokba, hirdetményekre nem valók, minthogy félreértés által könnyen ingerültségeket okoz­hatnának ; mik közönség előtti vitatkozásokra már azon , okból sem valók, minthogy azokat a könyvvizsgálat ré­szünkről nem fogná megengedni; de olyanok egyszersmind, mikre ügyelettel s óvatossággal szükség lennünk ; mert meg­történhetik, hogy Trencsin felszólításaira, szabadelvűség és vallási türelem palástja alatt, több megyék pártoland­ják Trencsinnek indítványát, sőt azt diaetai postulatummá is alakíthatják, nekünk megsirathatatlan veszteségünkre. ! A részünkről! elfogadás annál veszélyesebb fogna lenni jövendőre, minthogy attól ismét elállanunk nehezebb fogna lenni a mostani megtagadásnál, és sok szép jövendőrei reményeinknek állná útját. Miután a magyar protestánsok, mint nem tolerált hanem bevett hitvallásuak, alkotmánynak, a bécsi és linci békéknek, s az 1790: 26. t. cikknek, mely utóbbi a protestánsoknak saját iskolákat építeni enged, s csak a főiskolákra nézve kívánja meg a felsőbb jóváhagyást, erős ótalmak alatt állnak, kétségen kivül fekvő dolog, hogy a fennálló egyetemhez kapcsolandó prot. hittani cathedráknak ajánlása, csak szabad elfogadhatású vagy elvetésű lehet reánk nézve, és semmi esetben sem kény­szerítő. Az tehát a kérdés : elfogadható-e az ? Egyátalában nem ; még azon esetben sem, ha so­lennis transactio utján, mind azon engedélyek megígér­tetnének is nekünk, miket csak jelen körülményünkben józanul követelni képesek volnánk. Okok erre ím e következők : , 1-ször. Mert az ajánlás oly időben és körülmények közt történik, melyben és melyek közt, a protestánsok kedélyei, legkevésbbé lehetnek fogékonyak az elfogadásra. Oly korban tétetik az ajánlás, melyben a katholikusolc és protestánsok közt szépen haladt többnemű közeledés, szeretetlen karokkal szagattatott, s a kölcsönös bizoda-10

Next

/
Thumbnails
Contents