Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-12 / 41. szám

öt évi szolgálat után, a 6-dik évtől kezdve 10 éven keresztül évi 3°/0 -val emelkedik. Az egyes tanároknak rendes fizetésükön felül sze­mélyes pótlékok is adhatók. 193. §. Az akadémiai tanároknak rendes nyugdíj, özvegyeiknek rendes segélypénz biztosíttatik. A nyugdíjazást és özvegyek s árvák segélyezését a* orsz. egyházi tanács külön szabályzatban rendezi. 194. §. Akadémiai tanár hetenként 14 órai előa­dásnál többre nem kötelezhető. 195. §. A rendes és rendkivüli tanárokat és taní­tókat, az illető szakosztály tanári testületének meghall­gatásával, a főiskolát fentartó testület választja, a jelen szabályzatban foglalt képesítettség feltétele alatt. A hol több egyházkerület közösen tart fenn főis­kolát, vagy a hol az egyik egyházkerület főiskoláján egy másik egyházkerület tart fenn egy vagy több tan­széket : ott az egyházkerületek között kötött szerződés értelmében szintén a tanári kar meghallgatásával, vagy mindegyik egyházkerület maga választhatja a tanárt az általa fentartott tanszékre, vagy a választást egy közös választó tes'íiletre ruházhatják; vagy a választás jogát is az intézet költségeinek legnagyobb részét viselő egy­házkerületnek engedhetik át. A magán tanárokat is előadások tartására a 191. §. értelmében az intézetet fentartó testület jogositja. Minden választás és magántanárságra jogosítás, az orsz. egyházi tanács elé felterjesztendő megerősítés végett. A helyettes tanárokat: a tanári kar meghallgatásá­val, a püspök nevezi ki. A tanárválasztás módozatát és részleteit, az egy­házkerületek állapítják meg szabályrendelettel. 196. §. A tanárok közbüntény, hivatali hanyagság vagy erkölcsi kihágás eseteit kivéve el nem mozdíthatók, sem pedig beleegyezésük nélkül — öregségi elgyengü­lésen és tanári működésre, betegség vagy testi fogyatko­zás miatt alkalmatlanná válás esetén kivül — nyuga­lomba nem helyezhetők. Bűntény esetében az államtörvény intézkedik, s a rendes bíróság határoz a tanár állása felett is, tanári működése azonban már a birói vizsgálat megkezdésekor felfüggeszthető. Hivatali vagy erkölcsi vétség eseteiben a vádlott tanár felett külön fegyelmi bíróság itél. E célra minden főiskolánál alakítandó és folyton fentartandó egy legalább 5, legfelebb 9 tagú fegyelmi bíróság, melynek tagjai közül 2-őt, illetőleg négyet az egész főiskola tanári kara, a többi tagokat az egyház­kerület választja. — A tanárok által választott tagok­nak legalább fele, magok a tanárok közül választandó. A fegyelmi bíróság elnököt maga választ saját ke­beléből. Személyesen érdekelt fél a fegyelmi bíróságban részt nem vehet. Akkor, azon esetre helyébe más vá­lasztandó. A fegyelmi vizsgálatot a püspök vagy az egyház­kerületi közgyűlés rendelheti el; — és a vizsgálat telje­sítésére egy bizottságot alakit, melyben a tanári kar és az igazgató tanács is legalább egy-egy taggal képviselte­tendő. A tanári testületnek vagy az igazgató tanácsnak kívánatára a fegyelmi vizsgálat és bíráskodás megindí­tandó. A fegyelmi bíróságtól másod fokon az orsz. egy­házi tanácshoz fölebbezhetni. 197. §. Minden főiskolának egy a tanárok és ta­nulók által használható, jól rendezett tudományos könyv­tárral kell ellátva lenni, mely évről-évre gyarapítandó az egyes szakosztályok tanári testületei által kivánt művekkel. Ren les könyvtárnok alkalmazandó. 198. §. A theologiai szakosztályban : 1) a tanfo­lyam 4 év ; 2) legkeveseb 4*) rendes tanár alkalmazandó. 3.) a teljes 8 évi gymnásiumot jó sikerrel elvégzett férfiak vehetők fel rendes hallgatókul; 4) a lelkészi hi­vatalra képesítő vizsgálatokon kivül (melyekre néave az egyházkerületek intézkednek) a tanári kar előtt legalább minden két évben egy szigorlatot tesznek a rendes hall­gatók) ; 5) a rendes tanulók a lelkészi teendőkben (p. o. igehirdetés, egyházi beszédek készítése stb. gyakorlatilag is képezendők ; 6) a hol a főiskolában nincs bölcsészeti tanfolyam, ott a 4 rendes tanáron felül egy bölcsészeti tanszék is állítandó és legalább a vallásbölcsészet és a bölcsészet története előadandó. 199. §. A bölcsészeti teljes szakosztályban; 1) a tanfolyam 3 év ; 2) legalább 14**) rendes tanár al­kalmazandó ; 3) rendes tanulókul a gymnasium vagy a reáliskola 8 évi tanfolyamát jó sikerrel elvégzett egyének S vehetők be. 200 §. A bölcsészeti szakosztályban azon tudomány-I szakok számára, melyeknél az oktatásnak szemléletinek és demonstratívnak kell lenni, a szükséges gyűjtemények, taneszközök és intézetek (p. o. füvészkert) oly mértékben létesítendők és évről-évre gyarapitandók, hogy a tudo­mányos oktatás a kor színvonalán álló lehessen és a tudományos ismeretek legújabb kifejlődésükig közöltet­hessenek. A szakgyüjtemények és intézetek az illető tudo-I mányszak rendes tanárának igazgatása és kezelése alatt állanak, s az érettük és célszerű felhasználásukról felelős. 201. §. Ott, a hol már a jelen szabályzat hatályba 1 léptekor bölcsészeti tanfolyam van, és az illetők anyagi erők hiányában nem képesek azt a 202. és 203^ban előadott teljes bölcsészeti szakosztálylyá emelni; de fen­*) t. i. ó- és uj-szövetségi exeg, és hermeneutikára stb. 1, dogmatika s hozzátartozókra 1, egyháztörténetre 1, gyakor. theol, s egyházjogra 1. * ) t. i. bölcsészetre 1, magyar nyelv és irodalomra 1, görög­latin irodalomra 2, német irodalom s nyelv 1, magyar történelem 1, vi­lágtörténelem 1, mathezis és mértan 1, földrajz 1, physika 1, vegy­tan 1, botanika 1, állattan 1, ásványtan 1.

Next

/
Thumbnails
Contents