Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-12 / 41. szám

tartása művelődési érdekből kiválóan indokolt: ott az az orsz. egyházi tanács engedélyével továbbra is fentartható (főleg ha vele kapcsolatban jogi vagy theologiai akadémia van) oly módon, hogy a természettudományi szakok mellőzésével csak a bölcsészeti és történeti tudo mányok, s a magyar és görög-római classicai irodalom számára állittassék legalább 6 tanszék. 202. §. A mely főiskolán a 202. és 203. §-ok értelmében teljes bölcsészeti szakosztály van: ott abban a középtanodai tanárok kiképzésére tanárképezde állitható. E tanárképezdében : a) a tanfolyam, a három éves bölcsészeti tanfolyammal együtt, 4 év; b) a 199. §-ban irt 14 rendes tanszéken felül még legalább 2 rendes tenszék állítandó a nevelés és oktatástani ismeretek számára. E tanárok is a bölcsészeti szakosztály rendes tanárai ; c) a képezdének egy gyakorló középiskolával kell kapcsolatban állania, melyben a tanárjelöltek a tanításban gyakorlati oktatást nyernek; d) tanárjelöltekül a bölcsészeti szakosztály rendes tanulói közül felvétetnek a tanári működésre testileg is alkalmas egyének; e) a tanulók választott tanszakjaikra készülnek, de a legszükségesebb bölcsészeti és legalább a magyar irodalmi előadásokat is látogatni mindnyájan kötelesek; f) a képezdei tanfolyam igazgatója a bölcsészeti szakosztály egyik rendes tanára ; g) a tanárjelöltek minden két évben egy szigorlatot tesznek le. Ezenfelül a 4 év elvégzése után egy év múlva, s legfölebb két év alatt (mely időt kötelesek vagy gyakorlati tanitással, vagy valamely hazai avagy külföldi főiskolán tanulmányaik folytatásával tölteni) képesitő vizs- I gálatot tesznek le az arra rendelt bizottság előtt. Ugy a vizsgálatok, mint a képesítő vizsgálatok írásbeliek és szóbeliek. A képesitő vizsgálatra bocsátás feltélele a tanfolyam rendes elvégzésén felül: a) hogy a kik a bölcsé -szeti, nyelvészeti, vagy történeti szakra akarják magukat képesíteni, a gymnásium 8 évi tanfolyamát; b) a kik pedig mathematikai s természettudományi szakra, a gymnasium vagy reáliskola 8 évi tanfolyamát jó sikerrel elvégeztékJegyen. E tanárképezde tanrendjét és szervezetét, s a vizsgálatok rendjét az orsz. egyh. tanács állapítja meg részletesen a jelen szabályzat értelmében. 203. §. A jogi s államtudományi szakosztályban vagyis jogakadémián: 1) a tanfolyam 4 év ; 2) legkevesebb 6*) (a hol nincsen bölcsészeti szakosztály, ott 7) kizárólag az intézet ezen szakosztályában alkalmazott rendes tanár működjék ; 3) legalább is azon tantárgyak és pedig kellő kiterjedésben előadassanak, melyek a különféle állami vizsgálatokon kötelezettek; 4) rendes tanulókul a gymuasium 8 évi tanfolyamát jó sikerrel elvégzett egyének vétetnek fel. *) p. o. római jogra 1, magánjog és perrendtartásra 1, köz- j j°g) egyházjog, encyclopaedia 1, közgazdasági stúdiumok 1, politikai •tudiumok s közigazgatás 1, büntető jog e's jogbölcsészet 1. Hát még a kereskedelmi és váltójog és jogtörténet ? A hol theologiai szakosztály is van, ott az egyházjogot ugyanazon tanár adhatja elő jogászoknak és theologusoknak. 204. §. Az egyes szakosztályok összes rendes és rendkívüli tanárai, szakkérdésekben, előadásaik rendjének megállapításában, a személyzetre vonatkozó rendtartásban és a tanulók feletti fegyelemtartásban egymástól egészen független és egyenjogú testületek. Elükön a maguk által a rendes tanárok közül választott dékánok állnak. A mely főiskolánál csak egy szakosztály van képviselve, ott dékán nincs, hanem csak az egész főiskola igazgatója. 205. § A tanár a tantárgyak alőadásában azok szellemére, irányára és terjedelmére nézve meggyőződését szabadon követheti: köteles azonban a tananyagot úgy osztani be, hogy a szakpályára készülő hallgatók a szigorlatokra s esetleg (p. o. jogászoknál) állami vizsgálatokra készülhetés időszaka alatt, az egész tantárgygyal megismerkedhessenek és a szükséges ismereteket elsajátíthassák. A tanulók a számukra a tanfolyam egész ideje alatt hallgatandókul kijelölt köteles tárgyakat is, saját választásuk szerint bármelyik tanárnál és maguk által megállapított sorrendben hallgathatják, s e tekintetben csupán a vizsgálati és szigorlati rend által vannak korlátozva. 206. §. A tanárok a tanulók szorgalmáról minden félév végén bizonyítványt állítanak ki. A módozatot, a mely szerint a tanárok a tanulók szorgalmát ós előmenetelét megbirálják, a főiskolai tanács javaslatára az egyházkerület állapítja meg. 207. §. A tanulók rendes vagy rendkívüli hallgatók. Rendes hallgatók azok, kik szükségelt előképzettségüket nyilvános középtanoda bizonyítványával igazolják, s ennek alapján az illető szakosztály tanfolyamára rendes tanulóul beíratnak. Rendkívüli hallgató bárki lehet, ki életének legalább 16-ik évét túlhaladta s valamelyik szakosztály tanfolyamára, vagy ott előadott akár csak egy tantárgy tanulására is, a megszabott tandíj lefizetése mellett magát beíratja. Rendkívüli tanulók nem tartoznak előképzettségüket kimutatni, s ha kívánják, szintén kapnak bizonyítványt az általuk választott előadások látogatásáról és tanúsított szorgalmukról. Ugy rendes mint rendkívüli tanulókul bármely vallású és nyelvű egyének fölvétetnek. 208. §. A beiratások csak a rendtartásban kitűzött határidők alatt történhetnek. 209. §. A főiskolai hatóságokat képezik : 1) Az egyes szakosztályoknak a 203. §-ban irt tanár-testületei: 2) A főiskolai tanács, élén az összes rendes és rendkívüli tanárok által, időnként a rendes tanárok közöl választott igazgatóval (rector professorral). A főiskolai tanács tagjai : mindegyik szakosztály decánja, és az egyes szakosztályok tanártestületei által maguk közöl