Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-05 / 40. szám
betegség, családi körülmény és közöny. A németek s rácokat — tankönyv nélkül, csak is a beszéd és értelemgyakorlatok alapján tanította Kerner Péter képezdei igazgató 5 az oláhokat saját nyelvtana alapján N emoianu János karánsebesi gör. kel. képezdei tanár. Az eredmény csak nem annyiféle, a hány volt az egyén. Nem egy tanitó volt, különösen az oláhok közt, a ki nevét is alig tudta leirni; a rác és német tanítók közt több képzett egyén vala. — Kolozsváron: szász volt 55, oláh volt 290, összes létszám 345. Ezek közül ág. hitv. 55, gör kath. 242, görög keleti 48. A szász tanítók kezdő osztályát tanította Farkas József, kép. r. tanár; a haladókat V á r a d i Károly, polg. isk. igazgató, s Paal Fer. kép. r. tanár, de az előbbit B u rják Albert időközben fölváltotta. Az oláhokat a túlnépesség miatt 2 csoportra osztották. A kezdő osztály a) csoportját tanította Russu Viktor kép. s. tanár, a b) csoportot Pap Gábor gör. kath. esp. és kép. j hittanár; a haladók a) csoportját SZŐLLŐSI Lajos, dévai áll. kép. r. tanár, b) csoportját Nyárádi Lajos városi kép. tanár. A tanórák d. e. 7—10 és d. u. 3—5. tartattak. A tanítók 2 /s -a a tanfolyamot kitöltötte. A szászok aug. 9. már eltávoztak, példás szorgalmat tanúsítva és kitűnő eredményt mutatva fel. Az oláhok közül kevés volt, akin meglátszott, hogy a napi díjért ül ott s ez sem történt volna, ha az oláh izgatók sajtóban és másúton nem izgatják őket. A legtöbb oláh tanitó itt tanulta meg még az oláh grammatikát is. Az összes tanítók fele legalább taníthatná már ez évben a magyar nyelvet, csak utánna kellene nózni. A szászok semmit sem tudván magyarul, a csaknem egészen gyakorlatokból álló Samarjai magyar nyelvtanát használták. Az oláh kezdők a Göncy Ábécéjén kezdték, a melyből a mondatokat oláhra fordították s a kik birták, jegyezgették a nyelvtani szabályokat. Az osztályvezető később a nyelvtan vázlatát lithographoztatta számukra. A többi osztályokban a Gáspár-féle olvasókönyvet használták. A tanulás, a mikor csak lehetett, magyar nyelven folyt. — Belekerült az egész tanfolyam 14,260 fitba. Losoncon: Megjelent 122 tanitó s ezek közül 4 állami, 1 gör. katholikus, 2 zsidó, 32 ág. hitv. és 87 r. kath. volt s mindnyájan tót nyelvű. Ezek három szakaszra osztattak. Az I. csapatban 45 tanitó, kik nem tudtak magyarul egy szót sem, tanított H u d e c z Miksa áll. kép. r. tanár, a II. csapatban 43-at tanított Forray Károly igazgató, a III. csapatban 34-et, kik legtöbbet tudtak magyarul, tanított Zajzon Dénes r. tanár. A tanitás kezdődött jul. l-jén. s folyt naponkint 5 órán. A tanitás gyakorlati és levezető módon, mondattani alapon folyt. Olvasókönyvül a Gáspár-féle olvasókönyv 2. kötete szolgált. Mindnyájan igyekeztek s növekedtek nemzeti érzületben, hazaszeretetben és sokan közülök reményen felüli, sokan kielégítő eredményt tanúsítottak a nyelvtanulásban és igen kevés volt olyan, a ki mit sem tanult. Székelyk ereszturon: volt 52 szász és 153 oláh, összesen 206 tanitó. Felosztattak 3 kezdő (46, 39, és 33) s két haladó osztályra (46 és 42) közöttük hazafias szellem uralkodott s mindnyájan dicséretes eredményt tanúsítottak. A cikkező végeredményileg azon véleményt nyilvánítja, hogy bár a póttanfolyamra kiadott pénz nem veszett egészen kárba, jövox*e ne nyisson a kormány póttanfolyamot, hanem adjon a magyar nyelv tanulására az illetők kezébe könyvet, tűzzön ki több határidőt s aztán vesse vizsgálat alá az illetőket, s a magokat kitüntetőket jutalmazza meg. A »tanügyi statistika" folytatja az iskolai értesítők ismertetését. (Folytatása következik.) EGYHÁZFI. SYNODALIA. • • A köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata a magyar ref. egyházban. Javaslat. A magyarországi ref. egyház conventi bizottságának megbízásából készitette : Molnár Aladár. (Folytatás.) Harmadik fejezet. Noi középiskolák. 157. §. A noi középiskoláknak célja, a tanítás mérvét és fokát illetőleg, a népiskolai és a főiskolai oktatás között álló, tehát középiskolai tanfolyamban a nőknek nemük sajátlagossága — és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget nyújtani, a mely egyfelől élethivatásukra szükséges, és másfelől megfelel az általános műveltségnek, melyet a férfiak saját életcéljaik érdekéből gymnásiumi és reáliskolai középiskolákban nyerhetnek. Ily női középiskolának, és benne az oktatásnak szervezésénél, az egész kezelésénél a következő alapelvek érvényesítendők : 1) A nevelés, oktatás és tanitás, mind célját, mind módszerét, mind a tananyagot illetőleg a positiv életviszonyokhoz, és mindenek előtt a női egyéniséghez és ennek jogosult saj átlagosságaihoz alkalmazott legyen. 2) Mint a nyilvános középiskolában a műveltség minden luxusa kerülendő, és csak az taníttatik, a minek ismeretére nem csupán néhány növendékre, hanem általános műveltségük érdekéből mindazoknak szükségük van, kik az ily tanintézetbe belépnek. 3) A tantárgyakat s a tanítandó ismeretek mennyiségét és mérvét illetőleg : a) csak az, és annyi tanittassék, a mit és a mennyit a tanfolyamban a rendelkezésre levő idő alatt, s a növendékek előképzettségéhez mérten kellő alapo ssággal lehet megtanítani! b) a főcél nem az, hogy a tanulók különféle tárgyakból sokféle ismeretet szerezzenek, hanem az, hogy a tanfolyam bevégeztével egy bizonyos körű és egy bizonyos fokú — önmagában teljességet képező s részeiben összhangzó műveltséget nyerjenek, úgy, hogy ezen Összhangzatos műveltségűkből,
