Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-05 / 40. szám
átalánosan szól arról mint nevelői eszközről, s miután elmondta, hogy részint az iskolakényszer keresztül nem vitele, — részint a tantermek szűk volta, — részint a népiskolai rendes tananyag terjedelme s részint azon körülmény miatt, hogy a növendékek 12 éves korukig még a rendes 6 elemi osztályt sem végzik el: a népiskola a legszükségesebb ismeretekkel sem láthatja el teljesen a növendékeket, —azt kérdi: 9 Ily körülmények között vájjon miként tanitható meg a házi ipar ? — mert az ipar bármelyik ágának művelésénél legnagyobb szerepet játszik az anyag természete, beszerzése, megtakarítása. — Vájjon rendelkezik-e a népiskola ennyi idővel ? Nem. Nem pediglen azért, mert ha mindezeket el akarjuk érni, az elemi népiskolát tökéletesen elvezetnők tulajdonképeni céljától s a tanfolyamnak összes idejét az említettekre fordítanók : még ezen esetben sem volna elérhető, mert míg a gyermek megtehetné, bizonyos korra, képességre van szüksége. . . De hol van a kapocs, mely az elemi iskolát az élettel egybeköti; hogy az uj nemzedék iparos legyen, ha nem akarjuk azt, hogy mig az ipar felvirágzásán táradoznánk, addig kontárokat neveljünk. Vagy talán az ismétlő iskola lenne az ? Akkor elmondhatnék: ism. iskola jöjjön el a te országod! mert azt követelni, hogy az elemi népiskola kész képzett embereket szolgáltasson ki az életnek, merész gondolat. ^Őrizkedjünk a túl követeléstől; mert ezzel semmire sem jutunk". — Az 5-ik cikkben K. S. a tanitói nyugdíjazásról szólva, azon tanitók és özvegyek nyugdíjazására hoz fel példákat, kik túlkorosságuknál fogva az országos tanitó-nyugdijintézetbe föl nem vehetők. — A 6-ik cikkben Pollák K. Bpestről, a Rauttmanféle megyei térképeket ajánlja. — A könyvismertetésben Antolik kísérleti természettana és Mártonífy Magyar nyelvtana van ajánlva. A 27. szám vezércikke »Szalma tűz?* cím alatt az egyetemes tanitói szövetség kitartó és munkás gyámolitására buzdítja annak tagjait. Különben mintegy feleletül szolgál egy a »Népnevelők lapjának* 26-ik számában megjelent cikkre. A 2-ik cikk »azaradvidéki tanitóegylet 10-ik (1879 j u 1. 1—3). nagy gyűlését* írja le. Az egylet tisztviselői maradtak a régiek. Tartott az egylet fiók egyleteivel együtt 13 felolvasást és 10 gyakorlati előadást ; ebből esik Aradra 4, P^lekre 5, Kisjenőre 3, Pécskára 7, Sz. Annára 1 és Világosra 3. Irodalmilag többen működtek. A nagy gyűlésen felolvasott értekezések a következők voltak : a, A történelem befolyásáról a nőnevelésre. b., Az uj helyes-irás ismertetése, c., A kisdednevelés terjesztése és jótékony hatása a szülei házra és az iskolára, d., A nők szokásos hibái (divat hajhászat, fényűzés, a felületes álmíiveltség és orvosszerei (házi nevelés, józan gondolkodású anya felügyelete alatt.) e., Iskolai jellemrajzok, f., Egyesitett szemléltető beszéd- és írva olvasás, g., Gépies számolás, h., Játék.* Gyakorlati előadás is tartatott a szalmafonás, lombfűrészelés, fűzfaforrás és kosárkötés házi-iparságokból. — Antolik Károly az anyag halhatlanságáról, Rozsnyai Mátyás pedig a világalakulás tanából tartott előadást stb. — A 3-dik cikkben Német Károly „iskolai jellemrajz 0 k" cim a. 8 alakot tüntet fel az iskolai életből s eredményül kimondja, hogy „fegyelmi szabályainkata szeretet, türelem és büntetésben való hidegvérüségben kell öszpontositani.* — A 4i-k cikkben Krausz János arról értekezik, hogy „A gépies számolás mily határig jogosult és mennyire hasznos?* Végeredményileg kimondja, hogy »minden példa a gyakorlati életből és a gyermek ismeret-köréből merítendő stb.* Az 5-ik cikkben Városi Gizella a »játékról* szólván, paedagogiai szempontból leghelyesebbnek tartja azon játékot, mely a gyermekeknek minél több physikai és szellemi tehetségét veszi igénybe, ne szolgáljon az csupán a test mozgására, hanem adjon alkalmat a szellem fejlődésére is. . . . A játékeszközök nélkül való játékok vagy utánzás, érzékgyakorló, vagy testgyakorló játékok. Az utánzó játékoknál az alapeszme az emberek és állatok foglalkozási köréből van véve. Ezeknél a gyermek szemléleti köre szélesbül. Az érzékgyakorló játékok igen tökélyesültek Delchis érzékgyakorló eszközei által. A testgyakorló játékok főcélja a testi ügyesség képzése ; azonban ezek sem lehetnek egyoldalú, pusztán gépszerű testmozgásokból álló gyakorlatok, itt sem mellőzhető a szellemi tehetségek munkássága! A j,tanügyi statistika" az iskolai értesítőket ismerteti. — Végül a gróf Draskovics Pál nevelője számára adott „instructio" jő 1679-ből stb. A 28-ik számot a szerkesztőség szava nyitja meg az olvasókhoz, melyben az uj tanév elején igéri, hogy a pártfogást ez évben is ki akarja érdemelni. Majd a magyarőrsi tanitóegyletek szövetségének hivatalos értesítése jő, azután ezen szövetségnek 1870. aug. 20. történt ideiglenes alakulása iratik le, mit a politikai lapok is hoztak. A 4-ik cikk „a néptanítók egyesületéről* szól s elmondja, hogy annak, miszerint egy országos tanitóitestület, vagy szövetség még eddig nem létesülhetett, nagyrészben a kormány az oka, leírván az e tárgyban eddig történteket ; ugyancsak e cikk tanácsolja a kormánynak, hogy a tett vágyó tanitói egyesületeknek adjon dolgot és méltányolja azok munkáját; mert vagy elcsenevésznek ezek, vagy pedig másfelé tör ki az erő a kellő vezetés hiánya miatt, a mi aztán nem lesz kívánatos. Az 5-ik cikk s a népiskolák és a vizsgálatokról* közöl reflexiókat. Ajánlja, hogy a vizsgálatok vagy legyenek a szó teljes értelmében vizsgálatok, vagy pedig töröltessenek el s tartassanak helyettök zárünnepélyek. A 6-ik cikk szól „a magyar nyelvi póttanfolyamokról*,, Aradon jelentkezett e célból 730, felvétetett £06, és pedig oláh 221, rác és német 85. A fölvettek közül időközben eltávozott 71 ; maradt 235 : még pedig 175 oláh és 60 rác-német. Az eltávozás oka:
