Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-05 / 40. szám
fenáll — talán idővel annyi hasznát legalább is vennék a növendékek, mint például az olasznak. Még ha a közjogi viszonyt a horvát hazafiaknak méltóztatnék ideig-óráig fenállónak tekinteni, még akkor sem kellene megfeledkezniük arról, hogy ha a közjogi viszony felbomlanék is, a mi pedig még egyátalában nem oly bizonyos, amint az illyr apostolok elhitetik magukkal és másokkal, a kereskedelmi és másnemű összeköttetést Magyarországgal akarva nem akarva fen kell tartani s igy a horvátok mindig utalva lesznek a magyar nyelvre. 156) A verseci polgári fiúiskola értesitője, a községi népiskolákról szóló függelékkel. Magyar s csak részben német nyelven. Igazgató Budai József. Értekezés : Adatok a polg. isk. történetéhez. Növendékek sz. a polg. iskolában 128, a felső leányiskolában 45, a népiskolákban 1586. Az intézetet mint 3 osztályú alreáliskolát a város közönsége alapította 1852-ben, abban a korban, midőn az intézetről kiadott értesítőben az akkori j igazgató Versec városáról így Írhatott : „Verschetz gehört zu den königl. Freistadten des ehemaligen Ungarns.* 1868 /9 -ben az iskola gyinmnásiummá, majd 187%-ben polg. iskolává alakíttatott át. Mint polg. iskolának legtöbb (197) növendéke volt 1873-ban, legkevesebb (122) 1878-ben. 1873-tól a növendékek létszáma fokozatosan csök ken. A lefolyt tanév elején is csak 109-en írattak be magukat s 128-ra évközben emelkedett a tanulók száma a Szegedről idejött tanulókkal. A polg. iskola mellett vasárnapi iskola áll fen, melyet azonban kevesen látogattak. A népiskolákban a magyar nyelv tanítására különös gond fordíttatott. A felső leányiskolában apácák tanítanak* 157) A kegy es tanitórendiek veszprémi nagygymnasiumának értesitője. Igazgató Lé vay Imre. Értekezés : Az ember álom-élete, V. Sárffy Ignáctól. Tanulók sz. 301. Az intézet özv. Tallián Pálné tekintélyes összegre rúgó hagyatékához jutván, annak kamataiból a jövő tanévből kezdve a felnőttek oktatása fog rendszere síttetni az intézet kebelében. 158) A zágrábi kir. főreáliskola értesitője. Horvát nyelven. Igazgató Torbár József. Értekezés: Kiszpatics M.-től. Tanulók sz. 201, kik közül 7 a szorosabb j értelemben vett Magyarországból való. 159) A zalaegerszegi polgári fiu- és felső leányiskola 6-dik értesitvénye. Igazgató Üdvardi Ignác; -Növendékek sz. az öt fiu- és a két leányosztályban 92, kik közül 48 r. kath., 44 zsidó. Az 5-dik fiúosztályban mindössze 3-an voltak. Ez az osztály azonban a 4-dikkel egybe volt kapcsolva. A tanári kar felhívására a városi ; polgárok népnevelési egyletet alakítottak. A latin nyelv, mint rendkivüli tantárgy taníttatott. 160) A zilahi m. kir. állami tanítóképezde értesitvénye. Igazgató Faluvégi Albert. Értekezés : A tanító anyagi helyzete öszhangzatba hozandó annak időnk követelte képzettségi fokával, Triff Gábortól. Növendékek sz. 50, kik közül 41 magyar, 9 oláh; a gyakorló iskolában 46, kik közül 41 magyar, 5 oláh. Á lefolyt évben ifjúsági zenekör alakult, s két önképzőkör működött : egy magyar és egy oláh. 161) A zilahi államilag segélyzett községi polgári fiiskola 4-dik értesitvénye. Igazgató Kerekes Sándor. Értekezés : Gyümölcseink ellenségei és védelmezése, Pungur Gyulától. Növendékek sz. 150, kik közül 101 helv. h. 162) A z nio vár alj ai m. k. állami tanitóképző intézet értesitője. Igazgató Lórenc Zsigmond. Növendékek sz. 82, kik közül 39 tót, 23 magyar, 20 német ; a gyakorló iskolában 44. A pozsonyi ipartársulat által föntartott faragászati tanműhely ezen intézetbe helyeztetett át. A gyakorló iskola alsó osztályaiban a tannyelv a tót és magyar, az 5-dik és 6-dik osztályokban ellenben a tanítási nyelv már kizárólag a magyar volt. 163) A z o m b o r i állami főgymnasium 7-dik évi értesitvénye. Igazgató Radics György. Értekezés: Az időszámolásról és a naptárról, Malesevits Miklóstól. Tanulók sz. 315. Az érettnek nyilvánított 15 tanuló közül 9 jogi pályára szándékozott lépni. 164) A zsolnai sz. Ferencrendi kir. algymnasium értesitvénye Igazgató Gürtler Ernő. Tanulók sz. 128, az év végén 116, mely utóbbiak közül 63 r. kath., 53 zsidó. A tanulók, de különösen a 3-dik és 4-dik osztálybeliek, kik a vizsgálatokon kivétel nélkül magyarul feleltek, a magyar nyelvben igen szép előhaladást tanúsítottak. Tanügyi lapszemle julius és aug. hóról. I. Általános tanügyi közlöny. A 26-ik sz. érdekkeltés szempontjából közli az aradvidéki tanitóegylet X-ik nagy gyűlésén tartandó értekezések címeit. — A 2-dik cikket Seres-Havas Józsa irja Stael asszony után a „lelkesülésről*. — Sok ember összezavarja a lelkesülést a rajongással. A rajongás pedig csak kizárólagos szenvedély, melynek tárgya bizonyos vélemény ; a lelkesülés ellenben az egyetemes öszhangzattal szövetkezik ; a szép iránti előszeretet, a lélek emelkedettsége, mind ez oly irányban egyesítve, mely nyugodt és magasztos. E szó értelme a görögöknél, annak legnemesebb meghatározása: „enthusiasmus* , annyit jelent, mint: Isten mi bennünk. Valóban, midőn az emberi lét ezen érzés'-hatalom által vezettetve, mintegy átlépi a mindennapiság határát — akkor valami isteni van benne. ... A lelkesülés — a léleknek ezen tulajdonsága erőt ad ; a ki vele bir, nemes állhatatosságot merít belőle stb. — A 3-ik cikkben Varga Károly ágyai ref. tanitó szól röviden „a figyelem felébresztésének s ébrentartásának módjai- és eszközeiről.* Ezek: az illető tárgy egyszerű, tiszta, világos, a nép s a gyermek nyelvezetéhez mért előadása, érdekkeltés iránta • továbbá a szemléltető eszközök által való érzékeltetés. — A 4-ik cikkben Szilágyi György Világosról, értekezik „a házi iparról a népiskolában/ Elsőben
