Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-21 / 38. szám

119. §. Az iskolai épületek egészséges helyen épültek, szárazak, s a tanulók létszámához mérten elegendő számú tágas, világos és kellően szellőztethető tanítási, rajzolási és tornázó termekkel legyenek ellátva. Az ezentúl építendő tantermekben minden tanulóra legkevesebb: 4 méter 11 c. m. (13 láb) magasság mellett az alsó osztályokban 0.999 Q méter (10 • láb); a felsőbbekben 1.199 • méter (12 Q láb); a rajzolási termekben pedig 2.997—3.197 • méter (30—32 • láb) hely számítandó. A már létező tantermek is, a mennyire lehet, e szerint alakitandók át. 120 §. Minden középiskolában a tanulók számára egy könyvgyűjtemény, a tanárok számára egy szakkönyvtár, és az intézet minősége által igényelt állat-, növény-és ásványtani, földrajzi, természettani és vegytani tárgyak s eszközök gyűjteménye, továbbá rajz- és gypszminta gyűjtemény, s kellőleg felszerelt tornaterem állítandó. E könyvtárak és gyűjtemények gyarapítására évenként bizonyos összeg fordítandó. Ezen összegnek legkevesebbjét a körülmények szerint az egyházkerület, illetőleg országos egyháztanács állapithatja meg. 121. A ref. felekezeti nyilvános gymnásiumok és reáliskolák, valamint a női középiskolák első sorban a ref. vallású tanulók kiképzésére tartatnak ugyan fen, mindamellett azokba bármely vallású és nyelvű tanulók a ref. vallásuakkal mindenben egyenlő feltételek alatt felveendők, és csak azon esetben utasíthatók vissza, ha az illető osztályban a törvényes létszám már betelt, vagy ha miattuk bizonyos előre kitűzött határidőn belől jelentkező ref. vallású tanulók szorulnának ki az intézetből. E szabály körén belől, a felvételi kellékeknek megfelelő bármely tanuló, rendes tanulóul a jelentkezés sorrendjében beveendő, kivévén ha az ragályos bajban szenved. Második Fejezet. Gymnásiumok és reáliskolák. 122. §. A gymnásiumok a görög és a római irodalom s műveltség felhasználásával kiválóan az egyetemre, s azzal egyirányú főiskolákra; — a reáliskolák pedig kiválóan a műegyetemre, s technikai és gazdasági felsőbb iskolákra előkészítő tanintézetek. 123. §. Mind a gymnasium, mind a reáliskola nyolc évi tanfolyamot s ebben egy-egy évig tartó 8 osztályt foglal magában. A már jelenleg létező intézetekre nézve, az egyházkerület meghallgatásával az országos egyházi tanács megengedheti, hogy ott, hol a jelen szabályzat értelmében nem birnak 8 osztályú tanintézetet tartani fenn, de helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak : kivételesen a jelen szabályzat értelmében szervezett 4, vagy 6 osztályú középiskolákat tartsanak fenn. 124. §. Minden gymnasiumban és reáliskolában rendszerint csak rendes tanárok alkalmazandók. Tanerők hiányában azonban kivételesen és ideiglenesen helyettes tanárok is alkalmazhatók oly feltétellel, hogy a tanszakukra képesítő tanári vizsgálatot két év alatt letegyék, különben állomásukon továbbra meg nem hagyhatók. A rendes tanárok száma (az igazgatón kivül) bármely intézetnél az abban fennálló osztályok számánál kisebb nem lehet. 125. §. Rendes tanárokul csak oly feddhetlen erkölcsű egyének alkalmazhatók, kik valamelyik hazai egyetemen, vagy legalább oly nyilvános fotanodánál, melyen a jelen szabályzatnak megfelelő bölcsészet- természet-tudományi tanfolyam és középtanodai tanárképezde van, az illetékes vizsgáló bizottság előtt, ugy az általános műveltségre tartozó tárgyakból, mint tanszakukból, és a szükséges didacticai ismeretekből a képesítő vizsgálatot letették, és az illető tanszakban középiskolára tanári oklevelet nyertek. A kik azonban ezen szabályzat életbeléptetése előtt, legalább 5 évig szolgáltak mint rendes tanárok felekezetünkhöz tartozó valamely nyilvános középtanodán, ha egyszersmind elöljáróságuk bizonyítása szerint hivatásuknak, képzettségüket tekintve is, kellően megfelelnek, a képesítő vizsgálat alól felmentvék, — A többiek két óv lefolyása alatt tartoznak képesítő vizsgálatot tenni. (Folytatása következik.) BELFÖLD. Az ág. egyház egyetemes gyűlése. Az egyetemes gyűlés folytatólagos ülését, az uj főfelügyelő Radvánszky Antal br. 12-én reggel 8 órakor nyitotta meg. Győry Elek főjegyző felolvassa a tegnapi ülés jegyzőkönyvét, melybe C é k u s István a Kossuth levelét is felvétetni kívánja, illetőleg annak felemlitését a választásra és szavazatokra vonatkozó pontoknál. Gr e d u 1 y Lajos kimerítőbben óhajtaná jegyzőkönyvbe vétetni a Zsedényi emlékére vonatkozó tényeket, különösen az elhunyt nagylelkű alapítványát. Miután a jegyző még néhány bejelentést felolvasott, következik a főfelügyeleti jognak szabályozására vonatkozó miniszteri pontozatok tárgyalása. C é k u s István felolvassa a tiszai kerület következő határozatát: »Miután a közoktatási miniszter úr értekezletet hívott össze, mely bizonyos általa, a felekezeti közép- és felső- iskolák feletti legfőbb felügyeleti jog gyakorlásának módjáról kidolgozott s a protestáns főgondnokokkal és egyházkerületi felügyelőkkel közlött pontozatok fölött nézetét és véleményét kifejezze, a gyűlést megelőző értekealetben általánosan nyilvánult kívánság folytán, a jelzett pontozatok felolvastattak.