Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-21 / 38. szám

viszont nagyrészt a közös iskola neve 1. O szigorúságot követel, s a belügyminisztert akarná megkérni, hogy ha kell, erőszakkal is kényszerítse a népet templomba járásra. Molnár A. a közös iskolát védi, mert az, mivel a vallásoktatást a tanítóról a papra bízza, a vallásos érzületet növelné, ha a papok ily esetekben nem volnának oly hanyagok. — Révay (sepsiszentgyörgyi pap) a kor hatásának tulajdonítja ezen áramlatot, de mivel ez felülről jő, pártolja, hogy a minister az ere vonatkozo törvényeket tartsa meg. A határozat Révész Bálint s Török Pál indítványait egyesitette. A Gusztáv-Adolf egyesületnek a magyarországi ref. egyházak segélyezésének viszonzásul ajánlatba hozatott, hogy a convent ezen egyesülettel összeköttetésbe lépjen s e célból a magyar evangelikus egyházhoz hasonló egyesületet alkosson. Szentpétery külön magyar gyámegyesületet akar alapítani, mely esetleg a Gusztáv-Adolf egyesülettel összeköttetésbe lépjen. A convent óhajtását fejezte ki, hogy ezen ügyben Pesten mozgalom induljon meg. A fegyencek vallásoktatása tárgyában különös panaszként merült fel, hogy a papok diját leszállították, hasonlóan a katonaságnál. Több adatot is sorolnak fel. Az igazságügyi s hadügyi ministeriumhoz ily értelemben felirat is küldetik. Török Pál felemlíti, hogy az összpresbyterek edinburghi gyűlésének folytatása lesz Newyorkban, hova szintén kellene követeket küldeni. Ajánlja, hogy a gyűlésre menni óhajtók Vay bárónál jelentkezve, ő nevezze ki a megbízottakat. Az államsegélyből ujabban rendesen 5°/o levonatik az összes egyházkerületeknél : ezen ügyben a kormányhoz felirat terjesztetik. A missióbizottságba még Kiss Áron s Baksai Sándor esperesek választattak meg. Végül Nagy Péter kéri az elnököt, hogy a convent egyik legközelebbi ülése Kolozsvárt legyen. Elfogadtatott s a convent legközelebbi ülésére az iskolaügy s az egyházi szerkezet ügye tüzetett ki napirendre. Ezzel a tanácskozások déli 1 órakor befejeztettek. Más napra csak a jegyzőkönyv hitelesítése lesz s a convent tárgyalásai befejeztetnek. A köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata a magyar ref. egyházban. Javaslat. A magyarországi ref. egyház conventi bizottságának megbizásából készitette : Molnár Aladár. (Folytatás.) 114. §. A növendékek ruházatukat, élelmezésüket és egész életmódjukat illetőleg, jövendő életsorsukhoz képest oly módban és kényelemben nevelendők, a melyet később is saját erejükből tisztességes munkájukkal maguk megszerezhetnek, s a mely jövendő foglalkozásukhoz illő. 115. §. Különösen szeretetházakban a nevelés egyik alapelve : a munkára munka által nevelni, és képezni nemcsak a testi ügyességet, de az ei'kölcsi jellemet is. Azonban szigorú szabályul tartandó, hogy itt a növendékek által teljesített munka nem cél, hanem nevelési eszköz; azaz nem annyit szabad velők dolgoztatni meunyi csak erejűktől telik, s nem azon célból, hogy p. o. az intézetbeli ellátásukat megkeressék, hanem oly módon, a mennyit iskolai tanításuk elhanyagolása nélkül tehetnek, s a mennyi szükséges egyfelől testi erősítésükre, ügyesitésükre és másfelöl jellemükben a munkásság és munkaszeretet kiképzésére. Szeretetházakban első sorban a gazdasági munkák alkalmazandók nevelési eszközül. Ezért az intézetnek bizonyos kiterjedésű gazdaságának, vagy legalább kertjének is kell lennie. Alkalmazhatók azonban bent az intézetben gyakorolható iparos foglalkozások is, p. o. asztalos, csizmadia, szabó stb. munkák. 116. §. A már megbélyegzetten romlott, s ugy nevezett correctió intézetbe való gyermekek külön intézetben nevelendők. 117. §. Minden keresztyén felebaráti intézet, egyéb köznevelő s oktató intézetekkel egyenlőn, az egyházi hatóságok felügyelete, illetőleg igazgatása és gondozása alatt áll, és állapotukról szintén évenkint jelentés adandó be a felsőbbséghez, s értesítő teendő közzé. HARMADIK RÉSZ. Középtan odák. Első fejezet. Altalános határozatok. 118. §. Középtanodai tanintézetek : a) fiuk számára a gymnásiumok, és a reáliskolák; b) leányok számára a női középiskolák (u. n. felsőbb leányiskolák). Ily nyilvános középiskolákat a jelen szabályzat értelmében állithatnak fel és tarthatnak fenn : az egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek és az egyetemes egyház. Újonnan létesítendő intézetek, azok anyagi erejének, szervezetének és tanrendszerének felterjesztése és a helyiségek kimutatása mellett, az illető felsőbbségek utján bejelentendok az illető egyházkerületnek s illetőleg az egyházkerület által az országos egyháztanácsnak, ki azt az államkormánynak jelenti be. Uj tanintézet az egyházkerületnek, illetőleg legfőbb fokon az országos egyházi tanácsnak engedélyével létesíthető. Ez engedély azonban csak azon esetben tagadható meg, ha alapos okokkal indokolható, hogy o felállítandó intézet a jelen szabályzat követelményeinek nem felelhet meg. Az egyházkerületek és az országos egyházi tanácshoz fölebb kivánt bejelentés, legalább 8 hónappal az intézet megnyílta előtt s mindenesetre oly időben teendő meg, hogy ezen egyházi főhatóságok, az ügy alapos megvizsgálása folytán határozhassanak az engedély megadása fölött.