Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-21 / 38. szám

A magyar reform- egyház conventje Debrecenben sept. 10. és kővetkező napjain. II. 11-ikén a konvent gyűlése reggel 9 órakor szintén népes közönség előtt nyittatott meg. A jegyzőkönyv hitelesítése után felolvastatott a megjelent konventi tagok névsora s bizottságok neveztettek ki, hogy több tárgy felől véleményt adjanak. Török Pál figyelmezteti a konventet, hogy ma kezdetik meg Budapesten az evangelikus egyház konventje, melyen Radvánszky Antal bárót egyetemes főfelügyelővé igtatják be s indítványozza, hogy táviratilag üdvözöljék őket. Elfogadtatott. A zsinati előmunkálatok tárgyában kiküldött bizottság részéről Tóth Sámuel előadó beadja jelentését, melyben az egyes egyházkerületek véleményét s határozatait ismertetvén, előadja, hogy a tiszáninneni s dunamelléki kerületek a zsinati előmunkálatokat még nem tárgyalták. A bizottság ajánlja, hogy a zsinati előmunkálatokból a konvent most azonnal tárgyalja a legközelebbi zsinat szervezetére és alakulására vonatkozó tervezetet, mint a melynek végleges megállapítására fel van hatalmazva; az egyház szervezésére vonatkozó munkálatokat pedig (melyek a zsinat elé javaslatokképen fognak terjesztetni) most ne tárgyalja, mig felölök minden egyh. kerület nem nyilatkozott, de erre záros határidő tűzessék ki nekik. Azonban, miután halaszthatlanul sürgős iskolaügyünk rendezése, meleg szavakkal ajánlja, hogy a zsinati előmunkálatokból még Molnárnak a bizottság által már átvizsgált szervezetét most mindjárt tárgyalja a konvent. Kun Bertalan ajánlja ezen mérsékelt jellegű javasato keltogadását. Beöthy Zs. A jelentésből is kitűnik, hogy mindegyik e. h. kerületnek lett volna elég ideje nyilatkozni, s ha valamelyik e jogával nem élt, ezzel nem akaszthatja meg a konventet működésében. Indítványozza, hogy ne csupán a legközelebbi zsinat alakulására és szervezésére vonatkozó tervezetet, de a bizottságnak összes zsinati előmunkálatát azonnal tárgyalja a konvent. Mocsáry Lajos felszóllal, hogy miután tegnap az állatni főfelügyelet ügye feletti tanácskozás tulajdonképen csak félben maradt, most mielőtt más tárgyra térne át, hallgassa meg az ez ügyben tegnap kiküldött bizottság jelentését. Gróf Lónyay ezen bizottság elnöke is ez értelemben szollal föl. Molnár Aladár, mint ezen bizottság előadója a következő határozati javaslatot terjeszti elő rövid indokolással : „Az egyetemes konvent püspökeinek s főgondnokainak az állam főfelügyeleti jogának gyakorlása ügyében a kormány által közlött pontok tárgyában a miniszteri érkezleten követett eljárását elismeréssel és helyeselve veszi tudomásul. A legutóbbi években fájdalommal kellett tapasztalnunk az államkormány részéről úgy egyházi, mint iskolai ügyekben az állami főfelügyelet gyakorlásának cime alatt tett több oly intézkedést, a mely nemcsak eltért az 1790. XXVI. t.-cikkben ő felsége számára fentartott főfelügyeletnek ugyanezen törvényen alapuló királyi rendeletekben megszabott s joggyakorlatban megszokott módjától, de törvényekben biztosított önkormányzatunkat is érzékenyen sértette. A miniszteri pontozatokban és az államkormánynak ezekben nyilvánult célzatában aggodalommal ismerhetjük fel, hogy itt nem csupán egyes esetekre vonatkozott magukban álló intézkedésekkel, hanem egy állandó és szabadságunkra végzetes s egyszersmind oly iránynyal állunk szemközt, a mely ha érvényesülhetne, lényegesen megváltoztatná a hazai törvényhozásnak is ezen ügyekre nézve az 1790—1-i törvényekben kijelölt s azóta is gyakorlatba vett irányát. Eltekintve a pontozatok egyes szakaszaiban tervezett sérelmes intézkedésektől: már maga és főleg azon szándék fenyegeti veszélylyel önkormányzatunkat, hogy a kormány mellőzve a coordinatio literariae institutionisnak az 1790/1. XXVI. t. c. értelmében megalkotását, a törvényhozástól kizárólag a felügyeletnek részletes intézkedéseket igénylő gyakorlására kérne felhatalmazást, melyet, ha megnyerne, irányunkban nemcsak hogy esetleg önkényes eljárásra nyújtatnék mód, de a dolog természeténél fogva tényleg legalább indirecte rendelkezési jogot gyakorolna oly ügyekben, melyekre önkormányzatunk értelmében a kormány csupán felvigyázhat az állami érdekek védelme szempontjából. Mindezeknek előreláthatólag azon káros következése is lenne, hogy számos összeütközésekre vezetne, egyházunk és azon magyar állam kormánya között, melynek mi nemcsak hű polgárai vagyunk, de eulturalis intézeteinkben is nagy nemzeti érdekeit szolgáljuk saját erőnkből. Igaz ugyan, hogy jelenleg nincs hivatalos tudomásunk arról, hogy ezen miniszteri pontozatok törvényjavaslatokképen az országgyűlés elé terjesztetnének. Azonban a tapasztalt kísérlet után jogosult azon aggodalom, hogy habár változott tartalommal s változott külalakban ismét igyekezzenek érvényesíteni ugyanezen veszélyes irányt. Ezeknél fogva a magyar ref. egyház 5 kerületének ezen ügyben meghatalmazott konventje megbízza és felhatalmazza egyházunk összes püspökeit és főgondnokait, hogy egy bizottsággá alakuljanak s a törvényes jogainkat fenyegető törekvések ellenében továbbra is éber figyelemmel őrködve egyházunk önkormányzati szabadságának, jogainak és érdekeinek védelmére bármikor és bárhol ugy a törvényhozás tényezőinél, mint a kormányzatnál is minden szükséges lépést megtegyenek. Ugyan-e célra, a mikor szükségesnek látják, azonnal hívják egybe az egyetemes konventet, vagy egyházkerületi gyűlések tartását eszközöljék, ezen határozatunkat a testvér ágostai egyház e célra megbízottai val is tudatva, igy e-