Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-21 / 38. szám

Huszonkettedik évfolyam. 38. \ Budapest, 187Ö. september 21. PROTESTAUS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KI A D Ó-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési d.ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatáaná 6 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. Teljes számú példányokkal mindég szolgálhatunk. Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésük lejár, annak megújítására felkéretnek/ Mult heti gyűléseinkről. A konvent tanácskozásai Debrecenben, s az egyetemes gyűlés ülései Bpesten a mult hátén lezajlottak. Lezajlottak, mondom, mert bizony volt azokban a rendesen békés jellegű tanácskozásokban jó adag ingerültség ós izgalmas zajlás, a milyennel a kormány vallás- ós tanügyi politikája a protestánsoknál ,v

mindig találkozni fog mindaddig, míg az 1848-ban a vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül kimondott „tökéletes egyenlőség ós viszonosság4

tökéletes valósággá nem válik, míg a tényleg fennálló kiváltságos intézmények az aggódó hazafiságnak táplálékot nyújtanak, s míg az egyházi ügyek országos intézésében alkalmazott kétféle mérték a szellemi érdekeik felett féltékenyen őrködő protestánsokat nyugalomra jutni nem engedi. E tekinteteket figyelmen kívül hagyva a sajtó bizonyos körei csak a heves kikelések tényeit registrálták ós beszéltek „a tárgyalás szenvedélyességérőI, az aggodalmak exaggeratiojáról, a felekezetiességnek a politikai zelotismussal határos nagyhangú kifakadásairól" s több effélékről. Ha azok, kik az állam mindenhatóságát vallva, a nevelésből és vallásból is kormánygépezetet hajlandók teremteni, a protestáns autonomiát mindenestül a multak lomtárába valónak tartják, azt természetesnek találjuk ós egyáltalában nem csodálkozunk, ha azok előtt egész önkormányzati bajlódásunk felekezeti hóbort és vak zelotisinus színében tűnik fel. De a kormánypárti közegeknek tudniok kellene, hogy a magyar kormány amaz absolut álláspontra nem helyezkedhetik, oda helyezkednie nem szabad, nem is akar. Maga az euquéte egybehivásának máskülönbeu hibás ténye mutatja, hogy azt nem akarja. Mert hiszen enquetet nem azért hínak össze, hogy a tanácskozó tagok közakaratával ellenkezőleg, hanem hogy azok szellemében cselekedhessenek. Ezt pedig tudva könnyen beláthatja akárki, hogy a kormánynak kérdésben forgó félszeg lépése nem olyan természetű, hogy e mellett nekik állhasson feljebb. Mert, hogy a szabad verseny üdvös elve mellett, melyet az 1868-iki törvényhozás a tanügy terén inaugurált, az iskolaügy oly hatalmas tényezője, minő a protestáns egyház, a tovafejlesztés minden stádiumánál számba veendő, ezt senki kétségbe nem vonhatja; ha tehát a miniszter a közép- ós felső iskolák célba vett rendezése alkalmából a teendők mikéntje és egymásutánjára nézve a protestáns egyház véleményét kitudandó ahhoz fordul : ily eljárás bizonyára a legnagyobb örömmel fogadtatott volna. De mikor nem ugy történt, mikor elhibázva a dolog .sorát, szabályozni akarják azt, a mit még nem létesíttettek ós azzal kezdik, a mivel végezni kellett volna, mit csodálkoznak azon, hogy embereiuk a szembeötlő felfordultságnak azt a magyarázatot adták, melyre az évek óta folyvást ismétlődő mulasztások által utalva voltak ? Yagy mi szükség az ügygyei kapcsolatban nem álló politikai motívumokat keresni akkor, mikor a magában az ügyben fekvő motívumok oly kézzel foghatók ? Magam, ki évek óta politikával nem foglalkozom s a politikai pártokon kivül állok, de mint az egyház központi közegének szerkesztője a közhangulatot eléggé ismerem, a mult heti gyűléseket megelőzőleg egy konventi taghoz levelet intéztem oly célból, hogy 76