Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-07 / 36. szám

oly ügyekben nincsen szavazata, melyekben személyesen érdekelve van. 102. §. Az igazgatótanács az egyházkerület utasitásai szerint kezeli a képezde anyagi és szellemi ügyeit, felügyel a tanári kar működésére és itél a tanári székből hozzá felebbezett ügyekben. Fontosabb ügyekben hozott, vagy súlyosabb következésü másodfokú Ítéletei ellen a püspökhöz folyamodhatnak a felek. 103. §. Mindegyik képezdéről évenként nyomtatott értesitő adandó ki. E mellett az igazgató az intézet anyagi és szellemi á'lapo tárói évenként részletes jelentést készít, melyet az igazgatótanács a maga jelentésével és véleményével megtoldva, az egyházkerületi közgyűlés számára a püspökhöz fölterjeszt. MÁSODIK RÉSZ Keresztyén felebaráti nevelő-intézetek. 104. §. Az egyháznak első sorban és kiváló feladata, keresztyéni szeretettel azoknak neveléséről és önfentartó munkára képesítéséről gondoskodni, a kik különben elhagyatottságuk, vagy szegénységük, vagy testi fogyatkozásaik miatt sem maguk erejéből, sem hozzátartozóik segélyével nem neveltethetnek fel a keresztyén erkölcsökben, az egyháznak és a társadalomnak munkás tagjaivá ; vagy a kik épen egész életükre leginkább reá szorultak a krisztusi emberszeretet ápoló oltalmára. Az egyház által az ily szerencsétlenek nevelésére és ápolására létesítendő intézetek : 1) az árvaházak, azon mindkét nemű gyermekeknek keresetre képességük koráig (tehát 16—18 éves korukig) nevelésére, kik szülőiknek halála folytán megfosztattak a családjuk körében nevelkedhetés áldásától, s kiknek neveltetéséről máskép nem gondoskodhatnak ; 2)aszeretetházak, a mindkét nemű azon anyagilag és erkölcsileg elhagyatott, de különben ép testű és elméjű gyermekek 16—18 éves korukig ellátására és nevelésére, kik — akár élnek szülőik akár nem — az anyagi nyomor mellett, helyzetüknél fogva az erkölcsi elveszésnek is leginkább ki vannak téve; 3) a siketnémák, — és 4) a vakok nevelő intézetei, azok számára, kik — illető testi fogyatkozásuk miatt, máskép, mint ily intézetben, nem nyerhetik szükséges kiképeztetésüket; 5) intézetek azon gyenge elméjűek nevelésére, kik az 1868-ik XXXVIII. t. c. 3. és a jelen szabályzat 13. §. értelmében a rendes nyilvános tanintézetekből kizárvák. 105. §. Mindezen intézetek bármelyikét felállíthatják és fentart hatják egyházközségek, egyházkerületek és az országos egyház, sőt egyesek vagy társulatok is ugy, hogy azt az egyház hatósága alá helye/ik. 106. §. Hogy fentelsorolt keresztyén felebaráti intézetek, hol és mily számmal s köz ülök melyek állíttassanak fel elébb? az függ az adakozók és alapítók jótékonyságától, továbbá attól, hogy az egyes vidékeken melyikre van nagyobb szükség, s végre az anyagi körülményektől. A lelkészeknek kötelességükké tétetik, koronként a hivek figyelmét és adakozó buzgóságát felhívni a keresztyén felebaráti intézetek gyámolitására, s létesítésükhöz való adakozásra. Az egyházkerületek e célra évenként gyűjtéseket eszközölnek. Az igy begyült összegek, a netalán tett alapítványokkal tokésitendők mind addig, mig azokból egy-egy intézet felállítható. A gyűjtéseknél vagy adakozásoknál megjelelhető, hogy árvaház, vagy szeretetház, vagy micsoda intézet létesítésére fordítandók az adományok. — Az így begyült adományok külön a megjelölt célra kezelendők. Több egyházkerület közös erővel is állithat fel ily intézetet, s azt vagy az orsz. egyházi tanács közvetlen kormányzata alá helyezik, vagy kölcsönös megállapodás szerint más módon kezelik. Az ily közös intézetekbe az illető egyházkerületekből azon arányban vétetnek fel növendékek, a mely arányban azon egyházkerületek az intézet fen tartásához járulnak. 107. §. A felállított egyes intézetek szervezetét és szabályait a fentartó — illetőleg azon testület határozza meg, melynek közvetlen hatósága alatt álland. -— HP ez nem az egyházkerület vagy orsz. egyházi tanács, akkora szervezeti és rendtartási szabályok az egyházkerület jóváhagyásával állapithatók meg. Azonban minden ily szervezeti szabályzatban a következő §-okban foglalt határozatok megtartandók. 108. §. Az egyház hatósága alatt álló keresztyén felebaráti intézetek első sorban a ref. vallású növendékek számára tartatnak fenn, de a mennyiben azok kiszorítása nélkül tehető, más vallásúak is befogadandók ugyanazon feltételek alatt. Ezek vallási oktatásáról saját felekezetük gondoskodik. 109. §. A fin és leány növendékek a mennyire lehet külön intézetben, de minden esetre egészen elkülönített lakosztályokban nevelendők. 110. §. Minden intézet élén egy igazgató, és ha ez igazgató nem nő, egy házi anya (ki az igazgató felesége is lehet) áll. Az igazgatón kivül a szükséges számú tanitó és nevelő személyzet alkalmazandó. j 111. §. A növendékek az intézetben bentlaknak, s ott élelmezést, ruházatot és teljes ellátást nyernek. 112. §. A főfeladat már a berendezés és az intézet egész vezetése által, a növendékek számára a keresztyén családi életet lehetőleg pótolni, és a növendékek önálló egyéniségének, jó irányú erkölcsi jellemének s értelmiségének kifejlődésére hatni. Ezért egy-egy intézetben legfölebb 100 növendék vehető fel. Ezek is egy-egy nevelő közvetlen gondozása alatt oly számmal (15—20) osztandók fel, külön együtt élő csoportokra, hogy azokban egy felől családias szellem és együttélés fejlődhessék ki, másfelől a nevelő mindegyikkel egyénileg foglalkozhassék, s arra egyéni sajátságához képest hathasson. •0 .a n