Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-07 / 36. szám

91. §. Egy-egy osztályba 50 növendéknél több semmi esetre sem vehető fel. 92. §. Kötelezett tantárgyak : 1) Elemi iskolai tanitó- (tanítónő) képezdében : a) hit és erkölcstan, b) egyházi énekek, c) nevelés és oktatástan, — s ezek története, d) magyar nyelv és irodalom, e) történet (hazai és általános), f) rajz, g) német nyelv, h) földrajz (hazai és általános), i) természetrajz, k) természettan, különös tekintettel fiuknál a földmüvelésre és iparra, leányoknál a női foglalkozásokra, p. o. főzésre és kertészetre, 1) számtan és mértan, m) hazai alkotmánytan, n) ének, zene, o) testgyakorlat tanítása, p) a gyakorló iskolában a tanitás gyakorlása, r) fiuknak : gazdaságtan, gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal; nőknek : gazdasszonyság és háztartás szabályai, s) nőknek : női muukák, szigorú kizárásával minden luxus munkának. 2) Óvókat képző intézetben : a) hit és erkölcstan, b) zene és ének, tekintettel az egyházi énekekre, c) népszerű embertan, d) neveléstau s annak története, fősúlyt helyezve a kisdedóvásra s ápolásra, e) magyar nyelv és irodalom, f) történeti ismeretek, g) számtan s a mértan elemei, h) természetrajz, i) rajz, k) kisdedóvás gyakorlása. 93. §. A tanórák heti száma a tanulókra nézve, a kötelezett tantárgyakból, a testgyakorláson kivül legfölebb 28 óra. A testgyakorlásra a 138. §. rendelkezése irányadó és a katonai gyakorlatok már a 2-ik osztályban kezdendők. 94. §. A tantervet, valamint a rendtartási és fegyelmi szabályokat mindegyik ily intézet számára az illető egyházkerület, — (az egyetemes egyház által fentartottra nézve az orsz. egyháztanács) állapítja meg. 95. §. Mérsékelt tandijat az igazgatótanács állapithat meg. — De az iskolafentartó az oktatást egészen ingyenessé teheti. A szegénységüket kimutatóknak a tandíj mindenesetre elengedendő. 96. §. A tanitás helyiségeire nézve a 119. §-ban irt határozatok alkalmazandók. Minden osztály külön tanteremben helyezendő el. Minden intézet földrajzi, természetrajzi, természettani gyűjteményekkel és mértani eszközökkel kellően felszerelendő. Mindegyik intézetbe szakkönyvtár állítandó és gyarapitandó a tanárok és tanulók használatára. Azonban ha a képezde oly gymnásiummal vagy főiskolával van kapcsolatban, melyben a kellő gyűjtemények megvannak, könyvtárában a paed. szak is eléggé képviselve van, és a képezde mindezeket akadálytalanul használhatja : akkor megengedhető, hogy csak a gyakori használatra szükséges tárgyak szereztessenek be külön is a képezde számára. 97. §. Mindegyik képezdében köztartás állíttatik, melyben mérsékelt dijért minden növendék élelmi ellátást nyer. A köztartási dijat évenként a képezde igazgatóta nácsa határozza meg. A mennyiben az intézet anyagi ereje engedi, vagy erre külön alapítványok tétetnek, a legszegényebb és szorgalmas növendékek a köztartásban dij nélkül nyernek élelmezést. A köztartásban legalább egy tanár (tanítónő) — a mi legkívánatosabb, maga az igazgató is — a növendékekkel együtt eszik. A köztartásban részvétel a tanuló tetszésére hagyatik. A hol a képezde más felsőbb tanintézettel közvetlen kapcsolatban áll fent, ott mindegyik növendékei közös köztartásban élelmezhetők 98. § A mennyire az anyagi körülmények engedik, a növendékek számára bentlakás is rendezendő; mely akként szervezendő, hogy egyfelől családias szellemben való együttélés legyen, másfelől a növendékek egyéniségének szabad kifejlődése ne akadályoztassák. Igen kívánatos, hogy az igazgató (ez még bentlakás nem léte esetén is) vagy legalább egy segéd tanár, mindenesetre bent lakjék az intézetben a tanulókkal. — Tanitónőképezdében a bentlakókkal feltétlenül bent kell lakni az igazgatónak, és még legalább egy tanítónőnek. A bentlakás a tanulók tetszésére hagyatik. De a kintlakók csak az igazgatóság engedélyével és folytonos felügyelete alatt lakhatnak tisztes házaknál. 99. § Az egész intézet közvetlenül az igazgató vezetése és rendezése alatt áll, ki a tanári karral együtt kezeli ugy a tanulmányi, mint a fegyelmi és rendtartási ügyeket is. E célra legalább havonként egyszer tanári értekezletet és tanári széket tart. A tanári értekezleteken, a tanitás kellő öszhang-I zatba menetele érdekéből, megbeszélendők ugy az egyes, tantárgyakra, mint az egyes osztályokra és az egyes tanulókra nézve a tanárok tapasztalatai, észrevételei, a növendékek haladása, a tananyagra nézve a tanárok végzett munkája, netán mutatkozó hézagok és aránytalanságok kiegyenlitendők. A tanári székek a fegyelmi és rendtartási ügyeket tárgyalják. 100. §. Fegyelmi ügyekben s a tanulók személyes viszonyában első fokon az igazgató, s illetőleg a tanári szék intezkedik. Az igazgatónak és a tanári széknek illetőségi köre, valamint az igazgatónak az osztálytanárokhoz és tanárokhoz való jogviszonya, az egyházkerület által megállapítandó fegyelmi és rendtartási szabályzatban határoztatik meg részletesen. 101. §. Az igazgató és a tanári szék fölött az igazgatótanács áll, melynek elnökét és tagjait az iskolaj tartó testület választja. Tagjainak száma az elnökkel együtt legalább 5, I legfölebb 9. Az igazgató hivatalánál fogva tagja, s csak