Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-31 / 35. szám
tése nélkül, egyöntetű közigazgatási, egyháztörvénykezési, fegyelmi törvények alkottassanak, hogy végre-valahára egyesült erővel, önállóságunk és függetlenségünk megóvásával az állam felügyeleti joga (jus suprema inspectionis) szabályoztassék. És ez elvek alapján már elfogadjuk a „Zsinati előmunkálatokat4 a tárgyalás alapjául általánosságban; miután azonban azon alapelvek, melyekre a kezünk alatti tervezet van fektetve, ellentétben vannak ugy az evangeliumi elvekkel, mint az előhaladott kor szellemével, mivel abban sem a képviseleti-, sem a szabadválasztási fontos elvek következetesen keresztül vive nincsenek : óhajtjuk, hogy a conventi bizottság a munkálatban minden bizonynyal létező helyes nézeteket, intézkedéseket amaz elvekre fektesse. Indokolásunk a következő : Kezünk alatti munkálat jórészben a kevésbé érett társadalmi és politikai viszonyok között fejlődött a r i stocratico-democratieus alapra van fektetve**), mit bizonyit mindjárt az első fejezet első §-a, mely a zsinatnak oly tagjait is jelöli meg, kik hivataluknál fogva vennének részt abban (püspökök, főgondnokok); továbbá az, hogy a hivatalára nézve legidősebb püspököt s főgondnokot óhajtja a zsinat elnökévé tenni1 ), szerintünk pedig e hivatalok választás utján töltendők be. *) Csak a mi egyházmegyénkben is több egyh. van, melyben felekezetünknek iskolája nem levén, a tanköteles gyermekek a római -vagy görög-katholikus iskolákba szoríttatnak törvény értelmében, s a vallástanitásra sincs elég gond forditva. L. Ö. * ) Senki sem vonhatja kétségbe, hogy egyházalkotmányunk fejlődésére befolyással voltak azon társadalmi s politikai viszonyok, melyek között a reformatio megkezdte s folytatta pályáját; a jobbágyság felszabadítása előtt nem is lehetett több szabadelvűséget követelni egyházalkotmányunktól, mint a mennyit, a két, egymással ellentétes irány lehető összeegyeztetése megengedett ; ma azonban a viszonyok változván, mi sem akadályoz, hogy egyházalkotmányunkat a tiszta democratia elveire fektessük. L. O. i) A protestantismus tagadhatatlanul hatalmas lökést adott az államalkotmányok szabad fejlődésének; miért akarunk tehát mi most elmaradni még a mai kor parlamentaris fejlettségétől is ? Nehéz megérteni! A parlamentnek még a miniszter is csak akkor tagja, ha megválasztatott, s korelnök csak akkor s addig van, mig a ház meg nem alakul. Ám tessék megválasztani a legidősbet, az ellen semmi kifogásunk; de az elvet ne adjuk fel. L. Ö. 3) Kissé merésznek látszik a fenebbi állítás, mert könnyen lehet felhozni ellene, hogy a kettős elnökséget már hosszas gyakorlat szentesitette ; azonban a kettős elnökség tulajdonképen soha sem volt meg lényegileg, csak látszólag; mert egyetlen tárgyban sem mondott két elnök egyszerre határozatot, hanem felváltva most egyik, majd másik, s még ugy is nem egyszer fejlődtek ki zavarok s éles ellentétek. Fel lehet még hozni azt, hogy ha például világi egyénre esnék a többség, hogyan végezné ez az elnöki teendőket, hogyan tudná magát tájékozni a tanácskozás alá bocsátandó tárgyak halmazában ? Erre a felelet az, hogy cgak ugy, mint eddig. Eddig is közölte az egyházi elnök a tárgyakat a világi elnökkel, s nem volt e miatt hiba; de már a kettős elnökség csakugyan ellenkező a természet rendes törvényeivel, egy testen két fejet nem láttunk sehol, hanem ha a kétfejű sast hozzuk fel például. Az egyelnökség a Királyhágón tul is gyakorlatban van, s az ügynek bizonyosan nem hátrányára. Az egyelnökséggel a paritás fogalma sincs megsértve, mert az nem a közigazgatásra, hanem egyszerűen a gyűlések vezetésére vonatkozik, az egyenlő számú tanácsbirák, a püspök és főgondnok, igy is csakúgy megválasztandók. L. O. Kevésbé egyeztethető össze egyrészről a szabadválasztás elvével, másrészről az evangeliumi szellemmel, az az intézkedés, mely a választásoknál szavazategyenlőség esetében sorshúzás által óhajtja eldöntetni a kérdést; ez az eljárás a régi pogáuy világ bélyegét viseli magán. Ellenkezik korunk előhaladt szellemével, s az alkotmányosság mai fejlettségével a kettős elnökség fogalma, mely e munkálatban alulról felfelé következetesen keresztülvive van; de különben is hit- és egyházalkotmányi tiszta elveinknél fogva, nálunk nincs különbség egyházi és világi elem között, miért tehát tovább is a megkülönböztetés? Az egyetemes papság eszméje levén egyházalkotmányunknak egjik alapeszméje, az elnök, ref. egyházunk jeles és képzett egyénei közül szabadon választandó. A kettős elnökség alkotmány- s természetellenes, igy fogalmi képtelenség.2 ) Közli: LUKÁCS ÖDÖN (Vége következik.) BELFÖLD. Az unitáriusok zsinati gyűlése Székelykereszturon, aug. 24, 25-én. A »Prot. egyh. és isk. lap4 olvasói között lesznek bizonyosan, a kiket érdekelni fog az unitárius vallásközönség zsinati gyűlésének lefolyása, melylyel egyszersmind első püspökük, a martyrrá lett Dávid Ferenc halálának 300-dos emlékünnepe is össze volt kötve. Erről az ünnepélyről akarok tehát valamit közölni. Már aug. 23-án Kolozsvártól Héjasfalváig a vasúti állomásokon lehetett látni, hogy a szokottnál nagyobb serege az utazóknak siet valami rendkívüli ünnepélyre; minden állomásnál uj érkezők jöttek, az ismerősök kölcsönös üdvözlései élénkítették a csoportokat; minden vasúti kocsiban a zsinatról beszéltek. Héjasfalvára érkezvén délután 5 órakor, az egész vasúti vonat üressé lett, a kiszálló sereg kocsikra ült, melyeknek hosszú sorát nem lehetett belátni. Az első kocsiban Ferenc József püspök és Dániel Gábor főgondnok ültek. Uj székelen diadalkapu alatt küldöttség üdvözölte az érkezőket, mire a püspök felelt nagy hatással. Aztán koszorúkkal, virágokkal elárasztva haladtunk tovább lovas székelyektől kisérve Sz.-Kereszturig, hová 6l /4 órakor érkeztünk. Itt megint diadalkapu s alatta néptenger közt uj üdvözlet, mire a püspök itt is ékesen felelt harsogó éljenek közt. Egy óráig tartott, mig a kocsik mind beérkeztek s a zsúfolt utcákon szállásaikra jutottak. A kis városban nem volt egy ház is vendég nélkül. Este 9 órakor egy közvaesorán már megkezdődött az üdvözlő felköszöntések sora. Voltak itt Erdély minden
