Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-10 / 32. szám

ime ott van Döllinger, ki évtizedeken át egyházi atyá­nak tituláltatott, s elég volt egy nyilatkozat, hogy a conscriptusok közé kerüljön. Biz úgy Breznay úr ! Un beszélhet csak ugy hasbul a szabadkőműves taktikáról, a Zichy-affairerol, a sajtószabadság megszoritásáról, Tisza Kálmán nagyságáról: de álljon meg a tudomány tila­lomfája előtt, mert a tudomány terén csak nevetségessé válik, ki bodzapuskából seminariumi reminiscentiákat puf­fogtat ad terrorem populi. * Kegyes szamárságok. A durvaság ragadós mint a rüh. Mi nem vagyunk oly csiszoltak, mint a kanonok­jelölt urak, azért hát ne csodálkozzanak, ha mi az ő „ Csodabogár( < provocatiojukra „Kegyes szamárságnak * címezzük az ő csodabogaraikat. Az „Uj magyar Sión* juliusi füzetében ismertetve van a „székesfehérvári országos tárlat egyházi, művészeti és nevelészeti tekintetben." Szo­kásunk ellenére elővesszük az ollót, s nem elég, hogy olló­zunk, de ismét szokásunk ellenére merő ostobaságot nyírunk ki vele. A Sión emiitett cikkében többek közt ezeket olvas­suk : „Nevezetes élvezet, valódi tarhonya, arról irni, amihöz nem értünk; azért időztem annyit a vasiparnál, fényké­pészetnél, van azonban sok dolog amihez nem értek, amit a következőkben előadok. Sajátságos tünemény, hogy az olvasó nem háborodik fel e vallomásra, amit egyébiránt régen megfejtett egy bölcs, aki azonban sört ivott, igy adván elő a dolgot. Minden ember elégedett lévén eszével — mert arra legjobban haragszunk ha szamárnak mondanak — nem igen szeret tanulás végett olvasni; akkor ugyanis a tudományos könyvek jobban fogynának, inkább időtöltés, mulatozás végett olvasnak ; s ekkor jobban esik ha az iró nem hordja magasban fejét s vallomásaival bókol az olvasó tudományos mulasz­tásaink.4 Aztán egészen elérzékenyedve így folytatja: „Volt pedig eme szekrényben kiállítva, ízléssel elrendezve egy bpesti olasznevii gyárosnakasalámija (tömecshurka), melyet meg kell említenem, mert látására meg volt hatva. (A jegy­zékben két budapesti gyáros említtetik : Delmedico Péter és Meduna József, nem tudom melyik lett eszményem.) Azt mondják, hogy e művészet virágzik Bolognáben; no hisz az igaz, hogy jó, nincs kifogásom ellene ; azt mondják, hogy belső állagának consistentiája legjobb Ve­ronában meglehet, mert hire nagy ; a debrecenit hirde­tik (Bánki István dicsértetik), de sok a szalonnája stb. Én ki a Caracalla fürdő romjain, a párizsi boulevardokon, Fehérvárott s Brassóban ettem salámit, mondhatom, hogy a Budapesti olaszé a legjobb. Mert a salámi készítés titka három elvre redukálható. Vagy elég lesz két elv is. Az első az, hogy ne legyen benne ló, macska, szamárhus, ez a substantiák compositumára vonatkozik, s ezt nem tárgyalom, mert n á 1 u n k v a n elég ökör, sza­márhusra nem szorulunk. A másik elv, tulaj donképen titok, mely fontosabb, mint az egyptomi mysteriumnak bármelyike, hogy milyen arányban keverendő a szalonna és bors; ezen arány ügyes eltalálása okozza izletességét és kemény tartósságát. Ezen arány teljessége felbátorítja a művészt, bármily vastag salámi készítésére, s e tekin­tetben budapesti olaszunk a netovábbat érte el, mert én legalább széles és huzamos tanulmányaim dacára még ily óriást nem láttam. Egy falattal be lehet fedni egy egész tányért. Es habár vékonyan szelik, csaknem átlátszó, a hírlapok cimeit pl. keresztül lehetne olvasni rajta, mégis oly consistens, hogy versenyez holmi egy napos bécsi keztyüvel. Igy egyesül benne a concret tömörség és az abstrakt vékonyság. ízletes felfüggesztése a polarizált gyomorromlatot is elűzi. — Egy megszorult háziurat, ki egyszer nem tudott későn jött vendégeinek (holmi szüne­telő tanárok) egyebet adni mint salámit lelkesedésbe hozta a szakácstudomány e monstruma, dythirambokban beszélt az olaszról, tett is legott megrendelést, mely elég lesz egy évre. — Ime ismét van tárgy, melyben elhagytuk a külföldet ; meg kell jegyezni, hogy ezt autoritás mondja, s oly határozottan, hogy nem fél a cáfolattól. Aki ezt nem látta ép ugy sajnálhatja mint én, hogy elfeledém a művész nevét; pedig megérdemelte volna, hogy ama hosszú fenyőfáról (36 méter magas,) mely a kiállítás legmagasabb tárgya volt, melyet Virág Sándor megmászott éljeneket kiáltván, hirdettessék neve/ * Molnár Aladár a zsinati előmunkálatoknak az iskolai szervezetet illető részét, mint örömmel értesülünk, kidolgozta, és Debrecenben már sajtó alá is adta. A rend­kívül nehéz, és bizonyára mindnyájunk által feszült érde­keltséggel várt munkának ez a felosztása: I. rész. Nép­nevelési és oktatási intézetek. 1.. fejezet. Altalános határozatok. 2. fej. Kisdedóvodák. 3. fej. Elemi és felső népiskplák. a) Elemi iskolák, b) Felső népiskolák, c) Népiskolai tanítók, d) Népiskolai hatóságok. 4. fej. Tanitó, tanítónő és óvóképezdék. II. rész. Keresztyén felebaráti nevelő-intézetek. Arvaházak, sze­retetházak, siketnémák-, vakok- és cretinek intézetei. III. rész. Középiskolák. 1. fej. Ál talános hatá­rozatok. 2. fej. Gymnasiumok és reáliskolák. 3. fej. Női középiskolák. 4. fej. Középisk. igazg. és hatóságai. IV. rész. Főiskolák. Theologia, bölcsészeti szak, akadémia, tanárképezde. * A nagy-körösi dunamelléki ref. egyházkerületi tanitóképző-intézetben az 1879—80-ik tanév sept. 1-én kezdődik ; a beiratások, fölvételi-, javitó- és pótvizsgála­tok sept. 1—3 napjain lesznek. Fölvétetnek az oly ép­test ii növendékek, kik a 15. évet már meghaladták s kiknek a magyar nyelv, számtan, földirat s történelem ismeretében annyi jártasságuk van, amennyit a gymná­sium, reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályában megszerezhetni. A belépni kivánó növendék erről vagy iskolai (bélyegmentes) bizonyítványt tartozik előmutatni, vagy fölvételi vizsgálatnak kell magát alávetnie; egy­szersmind igazolni köteles életkorát, szülői beleegyezését i továbbá orvosi (bélyegmentes) bizonyitványnyal testi ép­ségét is. A tápintézet szintén sept. 1-én nyilik meg; tápdij havonkint ebéd és vacsoráért 5 frt., ebédért 3 frt., szegény sorsú, jó magaviseletű és kitűnő előmenetelü növendékek dijleengedésben részesülnek. — M agyai-Antal, igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents