Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-10 / 32. szám

* Angol és amerikai unitáriusok araagyar u 1 i­táriusok zsinati gyűlésén. Az unitárius egyház aug. 24 -en Székely-Kereszturon megnyitandó zsinati fő­tanácsán Gordon Sándor, az edinburgh-i egyetem és a londoni »Manchester New College « egykori növen­déke a szép művészetek mestere (M. A.) jelenleg bel­fasti unitárius pap és Chalmers András a heidel­bergi egyetem s az emiitett »Manchester New College" egykori növendéke, jelenleg cambridgei unitárius pap, mint a londoni »angol ós külföldi unitárius társulat* kül­döttei is megjelennek. A mint ujabban értesülünk, az észak­amerikai unitárius társulatot Heywood János Henrik louisville-i unitárius pap fogja képviselni, ki csupán e célból útnak is indult Amerikából. Mindhárman augusztus 17-ike táján érkeznek Kolozsvárra 3—4 hetet szándékoznak időzni az erdélyi részekben adatokat gyűj­tendők Bostonban és Londonban tartandó felolvasásaikhoz. Chalmers ur német nyelven felolvasást szándékozik tar­tani Székely Kereszturon is. * A Miskolc irja, hogy a ottani ref. főgymnasium egyesítésének ügye annyira haladt, hogy a két prot. egyház küldöttsége, mely ez ügyben előleges értekez­leteket tartott, nem jön többé össze, hanem eddigi meg­állapodásaikat egyházi tanácsaik elébe terjesztik. Részünk­ről igen óhajtjuk, hogy az ügy valahára végleg megol­dassák. Nemcsak nevelési szempontok teszik azt szüksé­gessé Miskolcon. * Jótékonyságok. Lónyay Gábor a mátyusi (Be­reg m.) ref. iskola kipadlózása és a kor kívánalmai­nak megfelelő padok építéséhez szükséges tölgyfa-anya­got ajándékozott. — Tisza Lajos szegedi kir. biztos a sepsiszentgyörgyi ref., illetőleg a kézdivásárhelyi r. kath. gymnázium mellett lévő elemi iskolába járó egy orbai­széki ref. és egy kézdi-széki r. kath. kitűnő tanuló segélyezésére 1550 frt értékű alapítványt tett úrbéri papírokban. + MezÖ-Sason (nagyszalontai e. m.) díszesen kija­vították a ref. templomot, és most Veres K. szalontai építész gyönyörű uj tornyot épit hozzá. A templom építésében — a nagyváradi Szabadság szerint — a község derék lelkészének Pápai Lajos urnák van leg­több érdeme. * Gyászhirek. Losonc y László volt nagykő­rösi ref. főgymn. tanár és iró f. hó 2-án, élte 68-ik évében, agy vérömleny következtében elhunyt. Losoncy László a forradalom utáni időszak kiválóbb tehetségű költői közé tartozott. Született 1811. május 25-én Kecs­keméten s ott tanult a philosophiai kursus végeztéig. A hittant és jogtudományt a debreceni főiskolában hallgatta, hol később a költészeti osztály tanítójává választatott. Már deák korában több költeményt irt; először hittan­hallgató korában lépett föl a Társalkodóban, s maga iránt mindjárt figyelmet ebresztett; de e tettét egyik tanára nem helyeselvén, azontúl egy darabig csak titkon irogatott. 1841-ben Ér-Szalacson tanár lett, 1843-ban Biharmegye egyik követével mint fogalmazó Pozsonyba ment az országgyűlésre, 1844-ben a gyönki gymnaziumba ment tanárnak, 1849-ben pedig a kecskeméti főiskolába, hol 1853. októberig maradt, a mikor Nagy-Kőrösön vá­lasztották meg, s itt, mint a magyar nyelv és irodalom tanára élte alkonyáig közszeretetben működött. 1853-ban adta ki költeményei első kötetét, mely köztetszéssel találkozott ; versei második kötete 1858-ban jelent meg. Művei közül főleg a népdalok keltettek nagyobb figyel­met s egyszerű, világos és könnyen folyó dallamosságuk következtében közülök több átszármazott a nép ajkára is. A színmű írásban is tett kísérletet, sok darabjának azonban, melyeket 1848-ban a nemzeti színházhoz be­adott, kéziratai elvesztek. Költeményei I. kötetét Toldy Ferenc bírálta az Uj magyar muzeumban s nagy elis­meréssel nyilatkozott felölök. Az utóbbi években az agg­ság már nagyon utolérte, elméje is meggyöngült. Gyula fia, ki Cegléden kir. járásbirósági végrehajtó, Budán az irgalmasok kórházában ápoltatta; onnan temették a bol­dogultat e hó 4-én d. u. 7 órakor a vízi-városi sír­kertbe. — Sárkány János békésmegyei kiérdeműlt espe­res neje szül. Esztergály Amália elhunyt Szarvason jul. hó 28-án. A boldogult egyike volt ama ritka nőknek, kiknek személyében a régi matrónák patriarchális erényei s a modern világnézlethez való alkalmazkodás a legszebb összhangban egyesülnek. A társas életi mozgalmakban, mint a szarvasi nőegylet alelnöke,élénk részt vett s el­hunytát családján kivül az egész város és vidék meleg részvéttel fogadta. Béke poraikra ! NECROLOG. Debreceni Papp István emlékezete. Dignus laude vir Horatius. Debreceni Papp István máté-szálkái nyugalmazott lelkipásztor, kinek halála hirét e lapok megelőző száma közölte, született Hevesmegyének Tisza-Ugh nevíi közsé­gében 1813. év augusztus 14-én. Atyja Papp István, ki több hasonnevű kortársaitól való megkülönböztetés vé­li gett szülővárosától viselte a »debreceni* előnevet, akkor nevezett helységben volt lelkész. Anyja, a csak pár év­vel ezelőtt elhalt Tóth Terézia asszony, ősi papi család­j ból származott, s leánya volt a török-sz.-miklósi jóhirü lelkésznek. A tisza-ughi lelkészcsalád, mely csakhamar a népes kenderesi egyházba költözött, s az öreg 'Papp Istfáu haláláig 1849-ig, közszeretetnek örvendve ott élt, egyike vala azon patriarchális családoknak, a milye­| neket falusi papi lakaink sokat rejtegettek szerény falaik között. A férj keresztyéni jámbotságú, híveinek igazi lelki atyja, gyermekeinek jóra vezérlője, classicus kép­zettségű, hivatalának, könyvtárának és házi-kertje mű-1 velésének élő derék férfiú. Számos tagból álló családdal

Next

/
Thumbnails
Contents