Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-10 / 32. szám

* Angol és amerikai unitáriusok araagyar u 1 itáriusok zsinati gyűlésén. Az unitárius egyház aug. 24 -en Székely-Kereszturon megnyitandó zsinati főtanácsán Gordon Sándor, az edinburgh-i egyetem és a londoni »Manchester New College « egykori növendéke a szép művészetek mestere (M. A.) jelenleg belfasti unitárius pap és Chalmers András a heidelbergi egyetem s az emiitett »Manchester New College" egykori növendéke, jelenleg cambridgei unitárius pap, mint a londoni »angol ós külföldi unitárius társulat* küldöttei is megjelennek. A mint ujabban értesülünk, az északamerikai unitárius társulatot Heywood János Henrik louisville-i unitárius pap fogja képviselni, ki csupán e célból útnak is indult Amerikából. Mindhárman augusztus 17-ike táján érkeznek Kolozsvárra 3—4 hetet szándékoznak időzni az erdélyi részekben adatokat gyűjtendők Bostonban és Londonban tartandó felolvasásaikhoz. Chalmers ur német nyelven felolvasást szándékozik tartani Székely Kereszturon is. * A Miskolc irja, hogy a ottani ref. főgymnasium egyesítésének ügye annyira haladt, hogy a két prot. egyház küldöttsége, mely ez ügyben előleges értekezleteket tartott, nem jön többé össze, hanem eddigi megállapodásaikat egyházi tanácsaik elébe terjesztik. Részünkről igen óhajtjuk, hogy az ügy valahára végleg megoldassák. Nemcsak nevelési szempontok teszik azt szükségessé Miskolcon. * Jótékonyságok. Lónyay Gábor a mátyusi (Bereg m.) ref. iskola kipadlózása és a kor kívánalmainak megfelelő padok építéséhez szükséges tölgyfa-anyagot ajándékozott. — Tisza Lajos szegedi kir. biztos a sepsiszentgyörgyi ref., illetőleg a kézdivásárhelyi r. kath. gymnázium mellett lévő elemi iskolába járó egy orbaiszéki ref. és egy kézdi-széki r. kath. kitűnő tanuló segélyezésére 1550 frt értékű alapítványt tett úrbéri papírokban. + MezÖ-Sason (nagyszalontai e. m.) díszesen kijavították a ref. templomot, és most Veres K. szalontai építész gyönyörű uj tornyot épit hozzá. A templom építésében — a nagyváradi Szabadság szerint — a község derék lelkészének Pápai Lajos urnák van legtöbb érdeme. * Gyászhirek. Losonc y László volt nagykőrösi ref. főgymn. tanár és iró f. hó 2-án, élte 68-ik évében, agy vérömleny következtében elhunyt. Losoncy László a forradalom utáni időszak kiválóbb tehetségű költői közé tartozott. Született 1811. május 25-én Kecskeméten s ott tanult a philosophiai kursus végeztéig. A hittant és jogtudományt a debreceni főiskolában hallgatta, hol később a költészeti osztály tanítójává választatott. Már deák korában több költeményt irt; először hittanhallgató korában lépett föl a Társalkodóban, s maga iránt mindjárt figyelmet ebresztett; de e tettét egyik tanára nem helyeselvén, azontúl egy darabig csak titkon irogatott. 1841-ben Ér-Szalacson tanár lett, 1843-ban Biharmegye egyik követével mint fogalmazó Pozsonyba ment az országgyűlésre, 1844-ben a gyönki gymnaziumba ment tanárnak, 1849-ben pedig a kecskeméti főiskolába, hol 1853. októberig maradt, a mikor Nagy-Kőrösön választották meg, s itt, mint a magyar nyelv és irodalom tanára élte alkonyáig közszeretetben működött. 1853-ban adta ki költeményei első kötetét, mely köztetszéssel találkozott ; versei második kötete 1858-ban jelent meg. Művei közül főleg a népdalok keltettek nagyobb figyelmet s egyszerű, világos és könnyen folyó dallamosságuk következtében közülök több átszármazott a nép ajkára is. A színmű írásban is tett kísérletet, sok darabjának azonban, melyeket 1848-ban a nemzeti színházhoz beadott, kéziratai elvesztek. Költeményei I. kötetét Toldy Ferenc bírálta az Uj magyar muzeumban s nagy elismeréssel nyilatkozott felölök. Az utóbbi években az aggság már nagyon utolérte, elméje is meggyöngült. Gyula fia, ki Cegléden kir. járásbirósági végrehajtó, Budán az irgalmasok kórházában ápoltatta; onnan temették a boldogultat e hó 4-én d. u. 7 órakor a vízi-városi sírkertbe. — Sárkány János békésmegyei kiérdeműlt esperes neje szül. Esztergály Amália elhunyt Szarvason jul. hó 28-án. A boldogult egyike volt ama ritka nőknek, kiknek személyében a régi matrónák patriarchális erényei s a modern világnézlethez való alkalmazkodás a legszebb összhangban egyesülnek. A társas életi mozgalmakban, mint a szarvasi nőegylet alelnöke,élénk részt vett s elhunytát családján kivül az egész város és vidék meleg részvéttel fogadta. Béke poraikra ! NECROLOG. Debreceni Papp István emlékezete. Dignus laude vir Horatius. Debreceni Papp István máté-szálkái nyugalmazott lelkipásztor, kinek halála hirét e lapok megelőző száma közölte, született Hevesmegyének Tisza-Ugh nevíi községében 1813. év augusztus 14-én. Atyja Papp István, ki több hasonnevű kortársaitól való megkülönböztetés véli gett szülővárosától viselte a »debreceni* előnevet, akkor nevezett helységben volt lelkész. Anyja, a csak pár évvel ezelőtt elhalt Tóth Terézia asszony, ősi papi családj ból származott, s leánya volt a török-sz.-miklósi jóhirü lelkésznek. A tisza-ughi lelkészcsalád, mely csakhamar a népes kenderesi egyházba költözött, s az öreg 'Papp Istfáu haláláig 1849-ig, közszeretetnek örvendve ott élt, egyike vala azon patriarchális családoknak, a milye| neket falusi papi lakaink sokat rejtegettek szerény falaik között. A férj keresztyéni jámbotságú, híveinek igazi lelki atyja, gyermekeinek jóra vezérlője, classicus képzettségű, hivatalának, könyvtárának és házi-kertje mű-1 velésének élő derék férfiú. Számos tagból álló családdal