Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-07-20 / 29. szám

ban, feloszlatták, mivel az emiitett ifj. egyletben oly irány kapott lábra, amelyet az igazgató üdvösnek nem tarthatott. De hát az istenért, óhajtanok tudni, mi teszi veszedelmessé Budapesten azon intézményt, arai egyebütt az ifjúságra nézve a legüdvösebb hatásúnak van általában elismerve. 14) A budapesti VI. kerületi állami főreáltanoda 7-dik évi értesítője. Igazgató Hofer Károly. Értekezés: Corneille Cidje, Alexander Bernáttól. Tanulók sz. 539, kiknek legnagyobb része, 356, zsidó Egy párhuzamos osztály. Az egyes osztályok túlzsúfoltak ; például a 2-dik osztályba 80 an voltak beirva; pedig a fölvétetésre jelentkezett tanulók közül 61-en más intézetbe utasíttattak. A tanárok irodalmi működése részletesen föl van tüntetne az értesítőben. Nagyon kívánatos, hogy e rovatra a többi értesitők szerkesztői is kellő súlyt fektessenek. 15) A budapesti VIII. kerületi községi nyilv. főreáltanoda 8-dik tudósitványa. Igazgató Felsmann József. Értekezés : A térképek használatáról a földrajz tanításánál, Bayer Józseftől. Tanulók sz. 470. Két párhuzamos osztály, A fölvételre jelentkezettek közül, hely szülte miatt, száznál többet el kellett utasítani. Az értesítő konstatálja, hogy különösen a felsőbb osztályokbeli tanulók a tornázás iránt fokozódó idegenkedéssel viseltetnek, aminek oka — a jelentés szerint — valószínűleg magában a tornaoktatás módszerében rejlik, midőn a látványos és nagyon is megerőltető produktiókra fektetik a fősúlyt. Az óramulasztások igazolása körül sok visszaélés követtetett el, aminek bizonyos tekintetben oka az is, hogy az orvosok igen könnyedén osztogatják az igazoló bizonyitványokat. A latin nyelv előadatott ; az angol ellenben a jelentkezett tanulók csekély száma miatt — a tanrendbe nem vétetett föl. 16) A budapesti 11. kerületi községi nyilv. hat osztályú polgári fiúiskola 6-dik értesítője. Igazgató Lengyel Sándor. Értekezés : Az iskola története 187%. — 1878

/9

, Lengyel Sándortól. Növendékek sz. 152. Az intézet, mely az 1877

/8

- tanévben egészíttetett ki hat osztályúvá, az 1876

/7

. tanévben költözött saját épületébe. 17) A budapesti IV. kerületi nyilv. községi polgári leányiskola 9-dik tudósitványa. Igazgató Sztojanovits István. Növendékek sz. 290, kik közül vallásra nézve 209 r. kath., 172 zsidó stb. Három parallel osztály. 18) Az országos kisdedóvóegyes ü-1 e t évkönyve. Egyesületi titkár P. Szathmáry Károly. Az egyesület által fentartott kisdedóvó-képezdében a növendékek sz. 38, kik közül 20-an benn laktak a képezde épületében. A minta óvodában, mely egyszersmind árvaház is, a kisdedek száma 29, kik közül 14 magyar 15 német ajku. Uj kisdedóvó-intézetek állíttattak fel Győrött, Kis-Kőrösön, Nagy-Atádon, Szabadkán, Nagy-Abonyban, Berettyó-Újfaluban, Buda-Országuton, Budapesten kettő, Polgárdiban, Kulán, Tolcsván, Torzsán és Tatán; ellenben megszűnt az óvoda Sziliben. Megjegyzendő, hogy ezen intézetek felállítása körül kiváló része van az orsz. kisdedóvó-egyesületnek. 19) Az országos nő képző-egylet tanintézetének értesítője. Igazgató özv. Janisch Józsefné. Növendékek sz. a négy elemi, négy polgári s a tanítónői vizsgára képesítő két felső osztályban összesen 175. Az intézet már 11 év óta áll fen. Az elemi és polgári osztályok tanterve mindenbei; a törvény követelményeihez van alkalmazva, azzal a különbséggel, hogy itt a német és francia nyelv is köteles tantárgyak. 20) A magyar k ír. országos mintarajztanoda és rajztanár lcépezde célja, szervezete és tantervének rövid vázlata. (A rajz tanárvizsgálati szabályzat kivonatával.) A székesfehérvári 1879. orsz. közkiállitás alkalmából közli Keleti Gusztáv igazgató. Az intézeti épület fényképével és alaprajzaival. E füzet, —melynek külső kiállításával a Franklin társulat, a szó szoros értelmében remekelt, nem hiába egy olyan intézet számára készítette, amely a szépművészetek fejlesztésére van hivatva, — egyszersmind értesítő is. Az intézet eszméje br. Eötvös Józseftől eredt, az eszme megvalósítása azonban Dr. Pauler Tivadar érdeme. 1871-ben nyittatott meg az intézet s az 1875

/6

. tanévben költözött körúti fényes palotájába. A növendékek s^. a lefolyt tanévben 109 volt, kik közül rajztanár- és rajztanitój elölt 42, művésznő vendé'-. 15, iparos 29, vegyes foglalkozásu 15, nő 8. 21) A nemzeti zenede növendékeinek érdemsorozata. Igazgató Bartay Növendékek sz a zongoratanszakban 204, az ének-tanszakban 55, a hegedű-tanszakban 99, a többi tanszakokban (gordonka, gordon, fuvola, orgona stb.) 106, összesen 464. 22) A budapesti kereskedelmi akadémia évi jelentése. Igazgató Lewin Jakab. Értekezés: Adalékok a politikai számtanhoz, Lewin Jakabtól. Tanulók sz. 352, kik közül 249 zsidó. Három parallel osztály. A francia nyelv a kötelező tantárgyak közé vétetett fel. Az ifjúsági önképző egyletet az igazgató kénytelen volt ideiglenesen feloszlatni, „azt tapasztalván, hogy annak előnyei nem állanak kedvező arányban hátrányaival.® Elvártuk volna, hogy ezen hátrányokat név szerint is elsorolta volna az igazgató ; mert — megvalljuk — alig vagyunk képesek azokat elgondolni. Az intézet kebelében fenállott vasúti tanfolyamot 22-en végezték el. Az iskolai takarékpénztár intézményével ezen értesítő is, mint az előbbeni éviek, hosszasabban foglalkozik. Élénken fejtegeti s konkrét példákkal illusztrálja annak előnyeit. Ezek a példák azonban — szerintünk — épenséggel nem meggyőzők. Az isk. takarékpénztár előnyei ugyanis — véleményünk szerint — nem bizonyíthatók afféle esetekkel, hogy az egyik fiu a takarékpénztárban megtakarított tőkéjével csődbe jutott atyját, a másik végrehajtást szenvedett családját segélyezi és menti meg. Efféle bajok elhárítására az isk. takarékpénztárak csak ritka kivételes esetekben szolgálhatnak.