Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-19 / 3. szám

83 84 Seidel Pál négy kiadást ért munkájában*) már inkább látszik sejteni, hogy mit kellene felölelni az alkotmánytanból egy népiskolai tankönyvben ; pl. ő néhányba közéletben fontos magánjogi intézmény rövid ismertetését is adja; de aztán a felől, hogy miből mennyit eélszerü adni, még csak fogalma sincs, ugy hogy pl. alioz értő ember által nem utánozható ügyességgel, a közjoggal két lapon végkép leszámol. A B. P. által Debrecenben kiadott**) valamint a Gyürky Antal által kiadott tankönyvek***), a felölelt anyag szempontjából hasonlóképen a jobbak közé sorozhatok ; de azért az anyag egyes részletei közti aránytalanság ezekben is megvan. Mayer Miksa alkotmánytanának****) főforrásai a közjog és közigazgatási jog. Gajdos József alkotmány tanában*****) ellenben a fentebbi két forráson kivül nagyobb mértékben föl van még használva a perrendtartás is. — Eszerint mind a két munka hiányos, sőt a Gajdosé még amellett telve van botrányos hibákkal is s egy csomó olyan intézmény ismertetésével, amelynek ismeretére a népiskolai növendéknek nincs szüksége. Pedig Gajdos, művének előszavában büszkén hivatkozik azon tényre, hogy ő volt az, aki a „Népiskola" című hirlap szerkesztősége által 1871-ben kitűzött azon páiyakérdésre, mely szerint az alkotmánytan tananyaga megállapítandó, pályadijat nyert. Ez az ő felfogása szerint »elég garantia arra nézve, hogy ő szakmájában kellő tájékozottsággal bir.« Általában kimondhatjuk, hogy a népiskolai^alkotmánytanok írói — még ha nem kifogásoljuk is, többnyire rosz előadásukat és irályukat vagy még rosszabb rendszeröket — azon közös hibában szenvednek, hogy nem találják el, mit és mennyit közöljenek a növendékekkel? Kisértsük meg tehát röviden körvonalozni **az alkotmánytan népiskolai tananyagát, illetőleg azon anyagot, amelyet egy, népiskolák számára irt alkotmánytan- i nak tartalmaznia kell. Mindenekelőtt azon nézetemnek adok kifejezést, , hogy miután az 1877-ki tantervben a népiskolákban és az ismétlő iskolákban a polg. jogok és kötelességek ismeretének tananyaga egyformán állapittatik meg, csak azzal a különbséggel, hogy az ismétlő iskolákra vonatkozólag e tekintetben valami/el részletesebbek az utasítások : az alkotmánytani kézi könyvek akként készítendők, hogy azokat ugy a nép-, mint az ismétlő iskolákban használni lehessen. *) A polgári jogok és kötelességek ismertetése. Irta Seidel Pál. Pest, 1872. 4-dik kiadás. 1878. **) Rövid alkotmánytan „ vagy a polg. jogok és kötelességek rövid ismertetése. Összeállította B. P. Debrecenben. 1872 i ***) Magyar polg. jogok és kötelességek rövid ismertetése. Irta Gyürky Antal. Pest, 1872. ****) Rövid alkotmánytan osztatlan népiskolák számára. Irta Mayer Miksa. II. kiadás. Budapest, 1877. *****) Alkotmánytan. A magyar alkotmány s az ebben foglalt polg. jogok és kötelességek főbb vonalai. Irta Gajdos József, Budapest, 1873. Ami már most a tananyagot általában illeti, ennek a megállapitásánál, szerintem két körülményt kell irányadóul elfogadnunk, t. i. a növendékeknek értelmi fokát, másrészről és különösen jövendőben elfoglalandó társadalmi állásukat. Ezen elvnek hódolt, ugy látszik, a miniszter is, midőn az alkotmánytant csak főbb vonalaiban rendeli taníttatni. A gyermeki értelem gyönge, hamar fárad, nem edződött meg még annyira, hogy képes lenne nagyobb anyagot feldolgozni. Ezért amit adunk neki, ha azt akarjuk, hogy megemészsze, lehetőleg kis adagban adjuk. Hogy mit adjunk? e kérdésnek eldöntésénél különösen a gyermek leendő társadalmi állására kell figyelnünk. A népiskolák, melynek az alkotmánytan egyik tárgyát képezi, faluhelyen többnyire közönséges parasztemberek gyermekeiből népesednek be. A paraszt elküldi gyermekét az iskolába, hogy megtanuljon irni és olvasni s hogy elsajátítsa mindazon ismereteket, amikre az életben szüksége lesz. Mint leendő polgárnak meg kell is mernie hazája alkotmányát, meg kell tanulnia polgári jogait és kötelességeit, azon jogügyeleteket, jogszabályokat, melyek a gyakorlati életben mindennap előfordulnak. S az alatt és a körben, míg mindezeket elsajátítja, lassankint kifejlődik benne a már természettől beléoltott. jogösztön alapján a jogérzület, mely által öntudatosan képes lesz megkülönböztetni a jogost a jogtalantól, a jót a rossztól, a sajátját a másétól. Ily formán míg egyrészről bizonyos fensobb morális célt érünk el az alkotmánytan tanításával, másrészről a közsorsu szülők gyermekét oda neveljük, hogy majd mint meglett ember, nem veszíti el a fejét a legegyszerűbb jogi aktusnál, s nem futkos hiába a prókátorhoz, hanem meg fog állani a maga lábán, segit magán a saját eszével. Azok a gyermekek pedig, akik esetleg tudományos pályára szándékoznak lépni s ennélfogva tanulmányaikat tovább folytatják, a népiskolában elsajátított alkotmánytani ismereteiknek nemcsak szintén hasznát veszik, de annyiban még nagyobb hasznát veszik, hogy az által megkönnyittetnek további tanulmányaik. Az itt röviden vázolt irányelvek szerint volna szerintem megállapítandó a népiskolai alkotmánytan tananyaga, melynek, azt hiszem, ezen az alapon, részleteit eltalálni nem lesz nehéz. Kísértsük meg. (Vége következik.) Dr. Balljhu GÉZA. Esti harang vagy ujabb keresztyén tanítások 'protestáns keresztyén családok számára, írta Papp Károly szigetsz.-miklósi reform, lelkész. Budapesten, Franklin-társulat 1878. 240 lap. Ára 80 kr. Több mint másfél hó óta dűl az áldás; akár merre tekintettünk úgy a boltok kirakataiban, mint a ok mindenféle hírlapok hirdetési rovataiban avagy mel-