Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-07-13 / 28. szám

hivatalnokok örömmel ég nem bánattal végezzék hivatalos teendőiket : itt az ideje, hogy az egyház hivatalnokainak szerény dijazása rendszeresebb legyen, hogy a fizetés az egyes egyháztagoktól nem közvetlen a belhivatalnokoknak, hanem a gondnoki hivatalnak szolgáltassék át, és a belhivatalnokok azt egy összegben vegyék át; — a dijazás legyen pontos, azok behajtásáért legyen felelős az egyház gondnoka ; igy megszűnik a tömérdek zsurlódás a belhivatalnokok és egyháztagok között s nem lesz elkeseredve sok belhivatalnok a felett, hogy ily hálátlan pályát választott. Itt az ideje, hogy megalapított fix-fizetés legyen mindenhol, és ezt minden megüresült egyházban , vagy dijlevél - módosítás alkalmával keresztülvinni óhajtanám. S minthogy az állami terhek nyomasztó súlya s a szegénység ijesztő mérvben terjedése miatt sok helyen már az egyházak megmentéséről kell gondoskodni : óhajtanám és részemről mindent el fogok követni, hogy minden, még a legkisebb egyházban is takarékmagtár vagy tartaléktőke alapitassék s őseink mulasztása kipótoltassék, hogy ekként vagy a belhivatalnokok fizetésének alapja belőlök idővel kinőjön, vagy legalább az egyháztagok pusztulása s elszegényedése folytán támadt fizetési hiányok fedeztessenek. És ez, uraim ! oly lényeges kérdés, hogy ha vagy országos domestíca nem segít rajtunk, melynek létesítéséért mindenhol szót fogok emelni vagy küzdeni, vagy magunk nem segítünk magunkon, követvén a jelszót: ^segíts magadon, az Isten is megsegít®, akkor apróbb-csekélyebb népességű egyházaink rövid időn elesnek, s rajtunk első sorban a felelősség súlya, hogy positiónkat elvesztettük s a gondozásunk alá bizott kicsinyek gondját fel nem vettük. Én részemről ezeknek keresztül vitelét főbb gondjaim közé számitom. Szólanom kell még egy pár szót e. megyénk kormányzása tárgyában is. En részemről, mint az e. megye és e. kerület egyik hivatalnoka, a midőn a felsőbb egyházi hatóság minden törvényes és méltányos kívánalmainak, rendeleteinek eleget tenni óhajtok, másrészről egyházmegyém s az egyes gyülekezetek önkormányzati jogait mind az egyházi főhatóság, mind az állammal szemben megvédeni teljes erőmből igyekszem s valamint gyülekezeteinktől elvárom, hogy a »do ut des* elve szerint az e. ker. közigazgatási és főiskolai költségeit teljes készséggel s pontosággal beszolgáltatják : viszont igérem, mint a közelebbi gyűlésen, úgy jövőre is, e. megyém gyülekezetei s belhivatalnokai segélyezése tárgyában minden tőlem telhető buzgalommal eljárok. A mi teendők reám néznek közigazgatási s törvénykezési szempontból : szorgalmat, pontosságot igérek; a keletkező bajokat csirájukban akarván elfojtani, elvem lesz : „principiis obsta, sera medicina paratur, dum mala per longas invaluere moras.* A törvénykezési eljárásra majd annak idejében előadandom nézetemet, illetőleg indítványomat. Az ítéletek hozatalánál nem a rideg „fiat justitia et pereat inundus* lesz az elvem, hanem elsőben , a békebirósági eljárás és intézkedés, — a hol csak lehető — a jóságos elintézés. Végül még azon elvet hangsúlyozván, hogy idő és pénz dolgában mindenhova a takarékosság szellemét akarom behozni, — most, miután álláspontomat jeleztem, elveimet nagy részben feltártam :"elnöktársam'"1

tekintetes segédgondnok úr jóakaratú támogatását,^bölcs tanácsait kikérve, szinte lelkésztársaim, az egyházi elöljáróknak s iskolai székeknek gyámolitására számítva":" még egyszer szives köszönetemet nyilvánítom bennem helyzett megtisztelő bizalmukért; s szentül ígérvén, hogy minden lehető erőmet s időmet egyházmegyénk szolgálatára szentelendem, s eljárásaimban törvényeink s szabályainkat tartandom szemem előtt, magamat bizalmukba s szeretetökbe továbbra is ajánlom. NEMES BENJÁMIN. A tiszáninnen való ref. egyházkerület nyári közgyűlése. Egyházkerületünk julius 23—24-ik napjain, Sárospatakon tartotta meg szokásos s többnyire a sárospataki iskolára és általában a tanügyre vonatkozó dolgok elintézésére szánt közgyűlését. A köztanácskozást megelőzőleg, Kun Bertalan superintendens ur mondott alkalmi, buzgó imát az egek urához; majd így kérvén istentől a bölcseség és szeretet lelkét, jelenté, hogy nm. báró Yay Miklós főgondnok ur, körülményei miatt, tanácskozásainkon meg nem jelenhet; miért is a társelnöki szék helyettesítéséről kell mindenek előtt gondoskodnunk. Közgyűlésünk szívből jövő üdvözlései közt, a világi-elnöki helyet a nm. báró fia, ifjabb b. Vay Miklós ur, mint legidősb segédgondnok foglalta el. Megkezdetvén a tanácskozás, nevezetesebb és közérdekübb tárgyai a következők valának: Mindenek előtt olvastatott jelenévi tavaszi közgyűlésünk jegyzőkönyvének 23-ik szám alatt kelt határozata, melynek értelmében, Hegedűs László világi algondnok elnöksége mellett egy küldöttség lőn megbízva azzal, hogy adjon szabatosan körvonalozva véleményt arról, hogy miként értjük mi az államkormánynak egyházi s közoktatási ügyeinkkel szemben gyakorolható s hazai törvényeinkben sarkalló legfőbb felügyeleti jogát, s hogy minő viszony az, mely e tekintetben az államkormány j és egyházunk között létezik s mennyiben áll homlokegyenest összeütközésben a mi egyházi és közoktatási önkormányzati jogainkat biztosító országos törvényekkel, az államkormánynak, utóbbi időben is, számos sérelmi esetekben tanúsított magatartása s ez értelemben teendő jelentését, illetőleg véleményét már e jelen közgyűlésünkre terjeszsze be. Mely határozattal összefüggésben főt. superintendens ur jelenté, hogy a közeli napokban, a vallás és közoktatási miniszter ur, a protestáns egyházkerületek főgondnokaíból és superintendenseiből, egy tanácskozmányt hivott össze Budapestre, oly célból, hogy az a i közép és felsőbb iskolák felett való állami főfelügyelet 66