Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-07-13 / 28. szám

aránylag, a többi prot. felekezetekhez viszonyítva, a ' helv. hitvallásuak. Még a budapesti theologiai tanintézet s a máramarosszigeti lyceurn sem adnak ki jelentést, hasonlóképen a békési és karcagi reálgymnásiumok, a hajdúböszörményi, hajdúnánási, nagyszalontai és sepsiszentgyörgyi gymnásiumok. Az igazság kedveért konstatáljuk azonban, hogy ez intézetek igazgatói közül többen, ha önálló füzetben nem is, de hírlapok útján évenkint közre szokták bocsátani az igazgatásuk alatti tanintézet működéséről a jelentést. A máramarosszigeti lyceum pedig egy időben rendesen kiadta évi tudósít vány át, melyet ujabb időben a jeles igazgató Szilágyi Istvánnak azon igazgatói jelentései által véltek pótolhatni, a melyek a »Máramarosc

<

cimn helyi lapban s Révész FigyelmezŐjében láttak napvilágot. Ami az állami tanintézeteket illeti, ezeknek egy része — a takarékoskodó kormány rendeletéből ->— csak időszakonkint, minden második évben ad ki értesítőt. Ugy látszik nem gondolta meg a kormány, hogy az erkölcsi és szellemi kár, ami ezen rendeletéből származik, jóval meghaladja azon néhány forintnyi nyereséget, ami az e fajta takarékoskodás áltál az állampénztárban megmarad. Nem gondolta meg, hogy e*nen intézkedése által rosz példát ad a többi tanintézetnek, ugy hogy azok — ha nem tesznek nyilvános jelentést — takaródzni fognak az állami tanintézetekkel; azután meg — ugy látszik — arra se gondolt, hogy a közönségben az állami tanintézetek iránti érdeklődést és bizalmat csökkenteni igen, de emelni semmi esetre se fogja ama rendelkezés. Reméljük azonban, hogy a sajtó kitartó buzdítása amint eddig, ugy ezután se fog eredmény nélkül maradni, s ugy a felekezeti, mint az állami tanintézetek lassankint, kivétel nélkül mindannyian ép oly szükségesnek és nélkülözhetlennek fogják találni az évi jelentések közrebocsátását, a milyen mértékben érzik az iskolára nézve a közönség érdeklődésének szükségét. Szolgáljon a tanintézetek buzdításául a mi kitartó figyelmünk is, melynél fogva az iskolai tudósítványokat már több év óta lehetőleg részletesen ismertetjük lapunkban. Az alábbiakban megkezdjük az idei értesítők ismertetését. Mindenik tudósitványból ki fogjuk emelni azon adatokat, melyek az illető tanintézet történetében kisebb-nagyobb fontossággal birnak, nem mulasztván el az esetleges hibákra és hiányokra is figyelmeztetni az egyes iskolákat. Sőt — ha szükségét látjuk — egyikmásik értekezésre és az értesítők szerkezetére, összeállitására nézve is megtesszük észrevételeinket. 1) A z aradi kir. főgymnasiumnak és az evvel összekapcsolt állami reáliskolának értesitvénye. Igazgató Sváby Pál. Értekezés: A magyar mint államnyelv. 1604—1711., Dr. Márki Sándortól. E jeles értekezés külön lenyomatban is megjelent s lapunk egyik közelebbi számában ismertetve volt. Tanulóis száma a gymnasiumban 415, a reáliskolában 190, összesen 605.*) Évközben a szegedi árviz folytán az ottani főgymnasiumból és főreáliskolából 38 tanuló vétetett föl az intézetbe. A reáliskola 5-dik osztálya a lefolyt évben megnyittatott; a jövő tanévben a 6-ik osztály is megnyittatik. A gyűjtemények közül különösen a pénz- és éremgyüjtemény gyarapodott az által, hogy Bohus István az intézetnek ajándékozta saját szép gyűjteményét. 2) A bajai m. kir. állami tanitóképezde értesítője, Igazgató Dr. Bartsch Samu. Növendékek sz. 116, a négy osztályú gyakorló iskolában 62. 3) A balassagyarmati államilag segélyezett községi polgári iskola 4-dik értesítője. Igazgató Tomesko Nándor. Növendékek száma 120, kik közül 65, tehát több mint fele, zsidó. A lefolyt évben az intézet uj épületbe költözött. A 4-ik fiúosztály megnyittatott. A jövő tanévben pedig az 5-dik fiu és 1 ső leányosztály is valószínűleg megnyílik. Az igazgatói jelentésben nem tudjuk megérteni azon tételt, mely szerint „a latin és francia nyelv kötelező tantárgyak voltak azokra nézve, akik e végre önkényt jelentkeztek 4

Ebből az a képtelenség következnék, hogy lehet olyan tantárgy is, melyre a növendék tetszés szerint jelentkezhetik ugyan, de a melyet tényleg csak akkor hallgat, amikor neki tetszik. Ilyen tantárgy pedig — már a polgári iskolában — sehol a föld kerekségén nem létezik. 4) A balassagyarmati állami elemi nép iskola értesitvénye. Igazgató Steiner Gábor. Növendékek sz. 152, kik közül vallásra nézve legtöbb a zsidó. Az 5-dik és 6-dik osztályt a fenálló polgári iskola mellőzhetővé tette, a minek követheztében már a lefolyt évben csak négy osztályban tanítottak. 5) A bánffihunyadi állami (elemi nép) iskolák tanitó- és tanuló személyzetének kimutatása. Igazgató Gagyi Samu. Növendékek sz. 432. Az erdélyrészi házi iparfejlesztő egyesület gyermek-játékszer-készitő tanműhelyét ezen intézetben állította fel. 6) A békéscsabai ág. hitvallású ev. algymnasium értesítője. Igazgató Horváth János. Tanulók sz. 84. Még az is közöltetik ezen értesítőben, hogy melyik tanár hány órát mulasztott. Erre pedig szerintünk legfeljebb csak akkor volna szükség, ha a mulasztásnak vagy tartós betegség vagy rendszeres hanyagság lenne az oka, amikor az intézet iránt érdeklődő közönség tudni akarja, hogy a beteg tanár helyettesítéséről gondoskodott-e az elöljáróság és miként s hogy a hanyagság meg lett-e kellőképen büntetve. 7) A tolna-baranya-somogyi ág. h. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának értesítője. Igazgató Wiesner Boldizsár. Tanulók sz 137. Az egyházmegye határozattá emelte az isk. nagy bizottmány azon indítványát, hogy tanári nyugdíjintézet létesíttessék s e célra *) Megjegyzendő, hogy mindenütt a beirt tanulók létszámát közöljük, nem vonva le abból az évközben kimaradtak vagy elhaltak számát.