Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-29 / 26. szám

szerveztek, nagy költséggel uj tanszékeket állítottak, s négy év elfolyta után a közoktatási miniszter úr azokat újból szervezendőknek tervezte, míg végre belátván az örökös experimentátiók veszélyes eredményeit, egy ujabb rendeletével az nj szervezkedést megszüntette* beérvén a jogi vizsgálatok némi, az eddigiektől eltérő rendezésével. Azonban semmi garantiánk sincs az iránt, hogy néhány év múlva nem lesz-e tervbe véve ismét egy uj szervezkedés, a mikor meglehet, hogy a most létező állapotok ismét fel fognak forgattatni. Nem tehetjük ki magunkat végre a miniszteri rendeletek szeszélyének azért, mivel a törvény biztosítékait a miniszteri változó kegy ingatag alapjával föl nem cserélhetjük, s pedig annyival kevésbé, mivel az 179°/x

XXVI. t. c. iskoláinkra vonatkozólag félremagyarázhatlanul intézkedik a következőkben: Scholas quoque tam triviales quam grammaticas non solum quas habent, sed et novas, ubicunque iis necesse visum fuerit, prout et altiores accedente tamen praevie quoad hasce, adsensu Regio erigere, ibique ludi magistros, proífessores, rectores, subrectores vocare et dimittere, numerum eorum augere vei diminuere nec a non directores, seu curatores scholarum quarum vis tam locales, quam superiores et supremos suae Confessionis hominibus eligere, rationem, normám et ordinem docendi atque discendi, salva Altefatae Suae majestatis quoad scholas etiam hasce Regiae spuremae inspectionis uti praemissum est, via legalium Regni Dicasteriorum exercenda potestate, ordinare, futuris semper temporibus liceat Evangelicis utriusque Confessionis. Coordinatione tamen literariae Institutionis erga demissam statuum et ordinum propositionen per Suam Majestatem deterrainanda ad has perinde scholas . . . extendenda." Ily világos és félremagyarázhatlan levén iskolai ügyeinkre nézve éppen most idézett törvény, azon pontozatokra, melyeket a közoktatási minisztérium legközelebb egyházunk főgondnokainak a felekezeti közép- és felső iskolák feletti legfelsőbb felügyeleti jog gyakorlásának módjáról véleményezés végett megküldött, válaszolnunk alig lehetne egyebet, mint hogy mi a legfőbb felügyeletnek azon módját, a melyet a miniszter úr célbavesz, nem csak azért nem tartjuk elfogadhatónak, mivel a pontozatok irányzata az 1790/1 XXVI. t. c. alkotása óta gyakorlott suprema inspectio természetétől eltérő folytonos beavatkozási intentiókat mutat, hanem főképen az okon, mivel mi a legfőbb felügyelet gyakorlásának módját azon közép- és főiskolai törvényben óhajtjuk megállapíttatni, mely törvény életbeléptetését a miniszter úr azon sajátságos érvelés mellett látja jónak mellőzni, mivel „középiskoláink épen most folytonos fejlődésben vannak s ezen fejlődést a materialis törvény meghozatala csak gátolhatná® — de melynek létrejöttét mi protestánsok gyakran sürgettük s ezentúl is sürgetni szándékozunk. Ezen álláspontunkból kifolyólag tehát a miniszteri pontozatokra nem is kellene reflectálnunk : de reflectá-Iunk azért, mivel a suprema inspectio az 1790/1 XXVI. t. c. által részleteiben sem szabály oztatott s gyakorlatban az állam részéről a most emiitett t. c. alapján intéztetett s az általunk évenként v. félévenként fölterjesztett állaprajzi adatok, isk. táblázatok, évi irott v.. nyomtatott jelentések átvizsgálásából, s ezen eljárás folytán szerzett tudomásvételből állott s mi ezentúl sem látjuk szükségét annak, hogy ezen alaptól lényegesebb eltérés történjék. Miután már a legfőbb felügyelet részletenkén ti szabályozását jelzett pontozatok oly módon tüntetik fel a mily módon azt a miniszter úr a maga részéről szabály oztatni óhajtaná, legyen szabad a minisztérium pontozataira megtenni észrevételeinket a következőkben : A miniszt. pontozatok kiindulási alapja a már többször idézett 179% XXVI. t. c. rendelkezésein alapszik. azért s mivel ezen törvényben a protestánsok jogai iskolai ügyeikben eléggé részletezve vannak; e jogok továbbá az 1848 XX. t. c. által az unitáriusokra már is kiterjesztetteknek tekintendők, de kitérj esztendők a görög keletiekre is, mint melyeknek autonom iskoláik vannak; az a feladat: a legfőbb felügyelet gyakorlásának módját körülírni úgy, hogy egyfelől az önkormányzat jogai az által meg ne szoríttassanak, másfelől az állam közoktatási s esetleg közszolgálati érdekei kellőleg biztosítva legyenek. A pontozatok azon kiindulása, az 179% XXVI. és 1848 XX t. c. való hivatkozása mellett iskolai önkormányzatunkat egyáltalában nem sértené, ha a következő pontok tényleg nem az önkormányzat megszüntetését vennék célba. Ámde amint azt ki fogjuk mutatni, éppen ezt célozzák s ugyanazért mi szemben a miniszteri pontozatokkal visszahivatkozunk ismét az 179% XXVI. t. c,-re s ujolag kijelentjük, hogy nem nyughatunk bele abba, hogy miniszt. rendeletekkel kormányozzanak bennünket s a suprema inspectiot illetőleg egyedül az alkotmányos törvényhozás által e részben alkotandó szentesitett törvénynek fogunk meghódolni. S pedig annyival inkább, mivel a pont. II. c. már a folytonos és esetenkénti főfelügyelet megkülönböztetésével elhagyják azon törvényes alapot, melyre I. c.-ben oly körülményesen történik hivatkozás s már eze í megkülönböztetés által a suprema inspectio jogát a maga törvényes határain túl igen messzire kiterjesztik. A mi a pjnt. III. c.-nek azon követelését illeti, hogy a miniszternek jogában álljon a felekezeti főhatóságok utján a) statistikai adatokat szerezni be ; b) tanévenként (v. félévenként) jelentéseket kívánni, melyekben a tanrend és beosztás, a tanárok létszáma, képesítése, munkaköre, az osztályonkénti népesség, óraszám s az oktatás eredményei feltüntetve legyenek: miután egyáltalában nem uj rendelkezés, s olyan melynek iskoláink részint a táblázatok felterjesztésével, részint az iskolai évi értesítő kiadásával évenként eleget tettek eddig is, különös reflexióra nem érdemes, valamint szintén