Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-15 / 24. szám

toasztok alakjában elmondott jó kívánságokban is nyilatkozott. A sikerült toasztok közül szabad legyen egyet kettőt megemlíteni. Vandrák András a collegium érdemdús nestora a három ünnepeltnek országhirű tanára — megható, lelkesítő, felvillanyozó szavai — lelkes éljeneket nyertek ; Herfurth József kedélyes és szellemes szavai derűre hangolták a kedélyt. Sikerült toasztjában kivált azon részlet hatott: hogy mit kiván ő a háromnak ? Azt, a mi (úgy mond) neki nincs ! Ekkor tovább beszél és csak több éle közbefüzése után mondja el, hogy — egészséget. (Természetes, hogy míg ezt kimondotta, a hallgatók találgatták : mi légyen az ? És ez sok derültséget okozott.) Volt, a ki a tanári karban feltűnő 4 generátiót*) vette kiinduló pontúi. Volt, aki az az nap tartott coníirmátiót hozta eszmerokonságba az ünnepélylyel és a hármat confirmálta. Szóval volt a ki innen, volt a ki onnan vette tárgyát, — de mindenki csak azt a thémát variálta : Isten éltesse az ünnepelteket sokáig ! Mire mi, tekintve a háromnak nagy érdemeit, szívből mondjuk rá : Faxit Deus! . . r. . .z. . . BELFÖLD. A főfelügyelet! jog szabályozásáról. Magyarázat és helyreigazítás. Az újfajta szabadelvi'iség e mai világában anuyi mindenféle felfordultságot értünk már, hogy megsem ütközünk azon, ha az egyedül üdvözítőnek mondott irány apostolai, miuket mint a kortól elmaradt pecsovicsokat leckéznek. Sőt azon sem csodálkozunk, ha rólunk, kik évek hosszú során át a jogi állam mellett a felekezeti velleitások minden fajzata ellen küzdöttünk, a „Hon" junius 10-iki vezércikkezője ugy szól, mintha, tudja Isten, mily vaskalapos doctrinák vallói és terjesztői volnánk; pedig, ugy látszik, hogy akkor még lapunk legújabb számát nem olvasta, melyben a pontozatokról az állíttatik, hogy azokat közönségesen a pátens második, gonoszabb kiadásának mondják. A vezércikkezö különösen Török Pál ellen polemizálván, „csaknem nevetségesnek'4

találja, ha „valaki az alkotmányos, felelős kormány eljárását a pátens idejéből merített reminiscenciákkal méri"; mi *) A négy generátió úgy kerül ki, hogy Vandrák András tanára volt Tillisch János tanárnak, ez meg mint segédtanár Flórián Jakab tanárnak, Flórián Jakab pedig Otrokocsy Végh Dániel tanárnak. Ezek mind jelenleg is a collegiumi tanári kar tagjai. pedig azt mérjük állítani, hogy semmi sem találóbb mint a pontozatok szellemében célba vett törvényalkotás és a pátens közti párhuzam. Mikor a pátens megjelent, a protestáns egyház szóval sem mondta, hogy a pátens tartalma ellen van kifogása, hanem hogy veszedelmesnek látja azt azért, mert az egyházat a törvény alapjáról leszorítja s a fejedelmi kegyelem nyújtotta pátens alapjára tereli; most meg a pontozatok szellemében alkotandó főfelügyeleti törvény a protestáns iskolaügyet a törvény alapjáról a miniszteri kegyelem alapjára akarja áttenni. Ugyan is a pontozatok által is kiinduló pontul idézett 1790—91 XXVI. t. c. így szól: „Scholas quoque tani triviales quam graininaticas, non soluin quas habent, sed et novas, ubicuuque iis necesse visum fuerit, prout et altiores, accedente tamen praevie quoad hasce adsensu Regio erigere, ibique Ludimagistros, Professores, Rectores, Subrectores vocare et dimittere, numerum eorum augere, vei minuere nec non directores, seu curatores scholarum quarum vis tam locales, quam superiores et supremos e suae Confessiouis hominibus eligere, r a t i o n e m, normam, etordinem d o c e n d i atque discendi salva Altefatae Suae Majestatis quoad scholas etiam hasce Regiae supremae Inspectionis, uti praemissum est, via legalium Regui Dicasteriorum exercendae potestate) ordinare futuris semper temporibus liceat Evangelicis utriusque Confessiouis. Coordinatione tamen literariae Institutiouis erga demissam Statuum efc Ordinum propositionem per Suam Majestatem determinanda ad has perinde scholas .... extendenda". E szerint csak a Rendek alázatos fölterjesztése nyomán ő Felsége által meghatározandó közoktatási rendszer, vagy mai nyelven szólva: a törvényhozás által annak rendje szerint alkotandó közoktatási rendszer az, mely a protestáns iskolákra is kiterjesztendő, és azon esetben — ha az előhaladt kor tapasztalatai a képviselőket szabadabb szellemű felfogásra nem hangolja, könnyen megtörténhetik, hogy a törvényhozás a főfelügyelet alkalmazását az iskolaügy oly részleteire is kiterjeszti, melyek a pontozatokban ,,a felügyelet esetenkénti gyakorlása" címe alatt disztelenkeduek. A törvény ily szellemű intézkedése nézetünk szerint ugyan a culturális érdekeknek jó szolgálatot