Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-08 / 23. szám

ifjú lelkű öreg lelkésze Sarkady Károly szólt a több mint 200 nyelvre lefordított Zsoltároknak örök szépsé­géről, összehasonlítván azoknak s a világi költemények­nek báját és becsét a hervatag virágok múló szépsége mellett a ragyogását, értékét soha nem vesztő gyémán­téhoz j majd az első Zsoltárt magyarázta nagy tudo­mánynyal és érthető nyelvvel, s az alsokiakkal elénekel­tette. Alsók után Darány, Viszló, Nagy-Korpád, Szob, Csokonya mutatta be a templomi és halottas énekek összhangzatos zengésében szerzett jártasságát. Utoljára jött a felséges jelenet, midőn a 180-at meghaladott éne­kesek, minden várakozást felülmúló pontossággal és ösz­szevágással együtt énekeltek a XLII. Zsoltár szívliezszóló dallamát. Zárszó után a templomon kivül hazafias dara­bok is, mint a »Szózat% »Hymnus® stb. lőnek a szép számú helyi és vidéki közönségnek bemutatva. Az ünne­pély nem volt verseny, tehát párhuzamot húzni a sze­replők között mi is óvakodunk. Hogy jelzett célját elérte, hogy tanultunk és lelkesültünk: arról nyilván vallást teszünk! Tisztelet az úr régi hű szolgájának alsói.i lelkész­nek, ki az ily összejövetelek eszméjét adta s először valósította; tisztelet e nemes öregnek, ki a szív és lélekemelő szép éneklésért már annyit tett! (Évekkel : ezelőtt arany pályadijat is tűzött ki azon tanitó jutal­mazására, akinek iskolája éneklésénél a ritmus és dy­namis figyelembe vétele legjobban észlelhető) Tisztelet a fentirt egyházak tanítóinak, kik a kezdet nehézségeivel megküzdeui sikra szálltak, s a lelkesedés és munkásság oly szép sikerével leptek meg bennünket! Elismerés a lelkes főldmiveseknek, kik a korcsmai erkölcsrontó dor­bézolás helyett szív és léleknemesitő önképzésben keresik szórakozásukat! Köszönet a csokonyai egyház lelkésze tanítója és dalárainak, kik a nagyszámú idegeneket, 4—6 ónként önmaguk közt szétosztva, magyar szíves­séggel házaikhoz vitték és testikép is jól tartották. Végre nem hagyhatjuk dicsérő említés nélkül, hogy az alsóki egyletet ma már egy az öreg lelkész által ki­képzett földmives ifjú vezeti s hogy nem győztünk eléggé csudálkozni a tiszta, pontos hangjegjezésen, melyet ugyan- i ennek földmives tagjai maguk végeznek. íme az erős akarat, Isten segítségével, diadalmat arat ! ! Föl tettre ! Erősödjék szivünkben, körünkben a szép, a jó ! ' f. RÉGISÉGEK Revindicatio pro coronide-A prot. egyh. s isk. Lap f. é. 21. számában Szentkuti Ká r o 1 y, kitűnő régészünk, »Jeltelen sirok" cím alatt, révkomáromi ref. prédikátor és esperes Kolmár József irodalmi működéséről szólván, hivatkozik Fördös Lajos barátom által szerkesztett »Ismertetések és bírálatokéra, melyek szerint Varjú — nem : Varga — István nem restelte Kolmár heidelbergi kátémagyarázatát saját neve alatt kiadni, s így marad plágiumul. K o 1 m á r kátémagyarázata majd egy századdal ezelőtt készülvén, álláspontja éppen ugy meghaladott, mint kánonainkat elavultaknak szoktuk közönségesen mondani.*) Bizonyára el is hallgatok, ha a s z e n t­kútban fölszinre nem kerül. Varjú István nekem tanítóm volt Pápán a syntaxisban, s a jó viszonyt később fenntartottuk. 1853. jul. 3-ról igy írt hozzám : »Néhai nt. K o 1-már úr műveit illetőleg többféle szempontból irhatok. Először ezt, hogy én egyetlen Lajos nevü fiával már a collegiumi tanulásunk alkalmával mint ugyanazon osz­tálybeli s correpetens társbarát, ránézve utolsó éveinket is együtt töltém vele mint komáromi káplán, mely állá­somból 1831. évben jelen, ó-szőnyi állásomba jövék át. Ezt ezért említem ily körülményesen, hogy az atya körüli esmeretségem sközeledhetésem is annál átláthatóbb lrgyen. Szép és tartalomdús könyvtára, mindennemű irományokkal együtt Pápára t. c. 0 r i Szabó Sán­dor úrra szállt. En és káplán elődeim s utódaim, sze­renesések valánk tőle néha valamit kapni, de több­nyire csak ezen tréfás elutasítást: „kaparj kurta neked is lesz. Azonban több éviössze­szedegetés utánakatechisatiók ná­lam kiegészültek, s némely jó barátim kezei közé részletekben ki is folytak; elvégre arra határozám magamat — hogy noha több helyeken, úgy­mint amise vagytranssubstantiatio körül nem közölhetők, és ir modor a vagy nyelve is korszerűvé idomitan­d ó k,— átalakításukra időt fordité k— smikép irám ma holnap világ elébe is fognak jőni.® „Egyházi tanításainak java azok lehettek, a miket maga kinyomatott, — az előfordult 63 beszédei, valamint a Kilitiben létező, vagy található halotti beszédei régib­bek, talán még kecskeméti s dunapataji, vagy is ifjú korabeliek — mert hiszem Komáromban halotti beszé­dek igen igen ritkán kerültek ki tollából s agyából, —> minthogy ott régóta csak úgy nevezett oratióval a professor, a lelkész pedig imával teszik meg a teme­tési szertartást.* „Előadásommal nem oda célozok, mint ha a boldo­gult ur dolgozatainak autli mthiájukat egyenként mind én magam tudnám magam bebizonyítani. Nálamnál be­avatottabbak is lehetnek — s voltak is : de figyelme­sebbek s hűbbek — kik tisztábban megőrizték volna a depositumot — nem igen lehetnek.® „Az elősorolt 63 beszédekből — én ugyan csak a themákból vagy fő Propositiókból gyanítom — némelyek *) Kévósz Bálint úr, ^Protestáns Hetilap® 1879. 18 szám 161. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents