Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-08 / 23. szám

ifjú lelkű öreg lelkésze Sarkady Károly szólt a több mint 200 nyelvre lefordított Zsoltároknak örök szépségéről, összehasonlítván azoknak s a világi költeményeknek báját és becsét a hervatag virágok múló szépsége mellett a ragyogását, értékét soha nem vesztő gyémántéhoz j majd az első Zsoltárt magyarázta nagy tudománynyal és érthető nyelvvel, s az alsokiakkal elénekeltette. Alsók után Darány, Viszló, Nagy-Korpád, Szob, Csokonya mutatta be a templomi és halottas énekek összhangzatos zengésében szerzett jártasságát. Utoljára jött a felséges jelenet, midőn a 180-at meghaladott énekesek, minden várakozást felülmúló pontossággal és öszszevágással együtt énekeltek a XLII. Zsoltár szívliezszóló dallamát. Zárszó után a templomon kivül hazafias darabok is, mint a »Szózat% »Hymnus® stb. lőnek a szép számú helyi és vidéki közönségnek bemutatva. Az ünnepély nem volt verseny, tehát párhuzamot húzni a szereplők között mi is óvakodunk. Hogy jelzett célját elérte, hogy tanultunk és lelkesültünk: arról nyilván vallást teszünk! Tisztelet az úr régi hű szolgájának alsói.i lelkésznek, ki az ily összejövetelek eszméjét adta s először valósította; tisztelet e nemes öregnek, ki a szív és lélekemelő szép éneklésért már annyit tett! (Évekkel : ezelőtt arany pályadijat is tűzött ki azon tanitó jutalmazására, akinek iskolája éneklésénél a ritmus és dynamis figyelembe vétele legjobban észlelhető) Tisztelet a fentirt egyházak tanítóinak, kik a kezdet nehézségeivel megküzdeui sikra szálltak, s a lelkesedés és munkásság oly szép sikerével leptek meg bennünket! Elismerés a lelkes főldmiveseknek, kik a korcsmai erkölcsrontó dorbézolás helyett szív és léleknemesitő önképzésben keresik szórakozásukat! Köszönet a csokonyai egyház lelkésze tanítója és dalárainak, kik a nagyszámú idegeneket, 4—6 ónként önmaguk közt szétosztva, magyar szívességgel házaikhoz vitték és testikép is jól tartották. Végre nem hagyhatjuk dicsérő említés nélkül, hogy az alsóki egyletet ma már egy az öreg lelkész által kiképzett földmives ifjú vezeti s hogy nem győztünk eléggé csudálkozni a tiszta, pontos hangjegjezésen, melyet ugyan- i ennek földmives tagjai maguk végeznek. íme az erős akarat, Isten segítségével, diadalmat arat ! ! Föl tettre ! Erősödjék szivünkben, körünkben a szép, a jó ! ' f. RÉGISÉGEK Revindicatio pro coronide-A prot. egyh. s isk. Lap f. é. 21. számában Szentkuti Ká r o 1 y, kitűnő régészünk, »Jeltelen sirok" cím alatt, révkomáromi ref. prédikátor és esperes Kolmár József irodalmi működéséről szólván, hivatkozik Fördös Lajos barátom által szerkesztett »Ismertetések és bírálatokéra, melyek szerint Varjú — nem : Varga — István nem restelte Kolmár heidelbergi kátémagyarázatát saját neve alatt kiadni, s így marad plágiumul. K o 1 m á r kátémagyarázata majd egy századdal ezelőtt készülvén, álláspontja éppen ugy meghaladott, mint kánonainkat elavultaknak szoktuk közönségesen mondani.*) Bizonyára el is hallgatok, ha a s z e n tkútban fölszinre nem kerül. Varjú István nekem tanítóm volt Pápán a syntaxisban, s a jó viszonyt később fenntartottuk. 1853. jul. 3-ról igy írt hozzám : »Néhai nt. K o 1-már úr műveit illetőleg többféle szempontból irhatok. Először ezt, hogy én egyetlen Lajos nevü fiával már a collegiumi tanulásunk alkalmával mint ugyanazon osztálybeli s correpetens társbarát, ránézve utolsó éveinket is együtt töltém vele mint komáromi káplán, mely állásomból 1831. évben jelen, ó-szőnyi állásomba jövék át. Ezt ezért említem ily körülményesen, hogy az atya körüli esmeretségem sközeledhetésem is annál átláthatóbb lrgyen. Szép és tartalomdús könyvtára, mindennemű irományokkal együtt Pápára t. c. 0 r i Szabó Sándor úrra szállt. En és káplán elődeim s utódaim, szerenesések valánk tőle néha valamit kapni, de többnyire csak ezen tréfás elutasítást: „kaparj kurta neked is lesz. Azonban több éviösszeszedegetés utánakatechisatiók nálam kiegészültek, s némely jó barátim kezei közé részletekben ki is folytak; elvégre arra határozám magamat — hogy noha több helyeken, úgymint amise vagytranssubstantiatio körül nem közölhetők, és ir modor a vagy nyelve is korszerűvé idomitand ó k,— átalakításukra időt fordité k— smikép irám ma holnap világ elébe is fognak jőni.® „Egyházi tanításainak java azok lehettek, a miket maga kinyomatott, — az előfordult 63 beszédei, valamint a Kilitiben létező, vagy található halotti beszédei régibbek, talán még kecskeméti s dunapataji, vagy is ifjú korabeliek — mert hiszem Komáromban halotti beszédek igen igen ritkán kerültek ki tollából s agyából, —> minthogy ott régóta csak úgy nevezett oratióval a professor, a lelkész pedig imával teszik meg a temetési szertartást.* „Előadásommal nem oda célozok, mint ha a boldogult ur dolgozatainak autli mthiájukat egyenként mind én magam tudnám magam bebizonyítani. Nálamnál beavatottabbak is lehetnek — s voltak is : de figyelmesebbek s hűbbek — kik tisztábban megőrizték volna a depositumot — nem igen lehetnek.® „Az elősorolt 63 beszédekből — én ugyan csak a themákból vagy fő Propositiókból gyanítom — némelyek *) Kévósz Bálint úr, ^Protestáns Hetilap® 1879. 18 szám 161. lap.